(1) Erről2014 azt mondtuk, hogy az érzékek különbözőségén alapul, márpedig az eleve nyilvánvaló, hogy az érzékek különböznek egymástól. (2) Hiszen a szemnek úgy tűnik, hogy a képeknek vannak domborulatai és homorulatai, a tapintásnak ellenben nem így tűnik. A méz a nyelvnek kellemesnek tűnik néhány dolgon,2015 a szemnek viszont kellemetlennek: ezért aztán lehetetlen megmondani, hogy önmagában kellemes-e vagy kellemetlen. Az illatos olaj esetében is hasonló a helyzet: a szaglásnak gyönyörűséget nyújt, az ízlelésnek kellemetlen. … (3) Emiatt aztán nem fogjuk tudni megállapítani, hogy természete szerint egy adott dolog milyen, csak azt lehet megmondani, hogy egy-egy adott pillanatban milyennek látszik. (4) Az általunk érzékelt tárgyak mindegyike, úgy tűnik, többféle hatást is gyakorol ránk. Például az alma sima, jó szagú, édes és sárga. Az azonban nem világos, hogy valójában is rendelkezik ezekkel és csak és kizárólag ezekkel a minőségekkel, vagy csak egyetlen minőséggel rendelkezik, de az érzékszervek eltérő felépítése miatt különbözőnek látszik nekik, vagy pedig több minőséggel is rendelkezik, mint ami nyilvánvalóan látszik, ámde közülük néhány nem jut el az érzékeinkhez. (5) Annak védelmében, hogy egyetlen minőséggel rendelkezik, a korábban elmondottak alapján lehetne érvelni… (6) Amellett, hogy az alma a nekünk nyilvánvaló és látszó minőségeknél több minőséggel rendelkezik, a következőképpen érvelhetnénk. Képzeljünk el valakit, aki úgy született, hogy rendelkezik a tapintás, a szaglás és az ízlés érzékével, de nem hall és nem lát. Ez a valaki azt fogja gondolni, hogy egyáltalán nincs semmiféle látható és hallható dolog, hanem a minőségeknek csak az a három fajtája létezik, amelyeket képes észlelni. Így lehetséges, hogy mi is, minthogy csak öt érzékünk van, az alma minőségei közül csak a számunkra észlelhetőket észleljük, bár lehet, hogy egyéb minőségei is vannak, de ezek más érzékszervek hatókörébe tartoznak, amelyeknek mi nem vagyunk a birtokában, ezért nem is észleljük a nekik megfelelő érzettárgyakat.2016 (7) Azonban, mondhatná erre valaki, a természet nyilván összehangolta az érzékeket és az érzettárgyakat. De melyik természet? Hiszen éppen abban a kérdésben van olyan nagy és eldönthetetlen nézetkülönbség a tantételek hirdetői között, hogy mi a természet szerint való létezés. Mert aki ítéletet hoz abban a kérdésben, hogy ez és ez a dolog vajon természet-e, amennyiben laikus, akkor a véleményét nem veszik figyelembe, amennyiben filozófus, a nézetkülönbségben ő is érintett lesz, tehát róla magáról is ítélni kell, és nem ő lesz a bíró.