A csecsemők számára meghatározóak a kiságy rácsvédőjén, a gyerekszoba falán, az első mesekönyvben látott és megnevezett ábrák, állatfigurák nevei, amelyek a mentális szótár első szavai közé kerülnek majd, és idővel a hálózatos gondolkodásuk aktív elemei lesznek. Ezenkívül a korai szókincset elemezve megfigyelhető, hogy a gyermekek első szavai olyasmikre vonatkoznak, amelyek a napi életükben központi szerepet játszanak: például a szülők neve, a játékok neve, a gondozással és táplálással kapcsolatos cselekvésekre történő utalás egy igen határozott főnévi torzítással. A második életév második felében bekövetkező szókincsrobbanást követően a gyermek felfedezi, hogy mindennek neve van. Ekkortól sokszorosára nő a szókincs elsajátítási sebessége, és meglehetősen hosszú időn keresztül napi több tucat új szó jelenik meg a kisgyermek beszédében (ld. ehhez bővebben Kiefer 2006). Ebben az időszakban különösen hasznosak a keresgélő képes szótárkönyvek, amelyben az egyik oldalon több ábra található, a másik oldalon pedig már a funkcióját betöltött, saját közegében elhelyezett tárgyak, állatok stb. láthatóak. Első keresgélő képes szótárra nagyon jó példa a Játékos szavak – Állatok című lapozó, mivel a természetben elhelyezett állatok még a felismerés örömét, a könnyű rátalálást helyezik előtérbe. De már az első szavak megjelenését meglehetősen nagymértékű, már a szavak és a tárgyak összekapcsolására irányuló munka előzi meg. Tíz-tizenkét hónapos gyerekekkel kísérletezve kimutatható, hogy ismerős tárgyak esetében határozottan ki lehet mutatni megértési teljesítményt, például képek közötti választás által (lásd ehhez bővebben Kiefer 2006).