A fentebb leírt elméleti megfigyeléseket nézzük most a gyakorlatban, a legkisebbeknek készült Toppantós című antológia dajkarímein keresztül. Az összefoglaló értékű válogatást oktatási segédanyagként is kiválóan alkalmazhatónak tartja az antológia rövid ajánlójának írója, Bereczkiné dr. Záluszki Anna, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának adjunktusa. Valóban, a bölcsődei nevelők legfontosabb szöveggyűjteményeként tarthatjuk számon ezt a hiánypótló antológiát. A gyerekirodalom egyik legnagyobb tartozása lett ezzel kiegyenlítve: egy olyan igényesen összegyűjtött és illusztrált dajkarímes, mondókás antológia született a hároméves kor alattiaknak, amely népköltészeti, klasszikus és kortárs alkotásokat is tartalmaz. A kötet illusztrációi nagyon jól illeszkednek mind a háromféle mondókához. Kismarty-Lechner Zita állatokat ábrázoló képei úgy egyediek, színesek, bolondosak, karikírozók és szerethetőek, hogy közben felidézik a gyerekrajzok csodavilágát is. Molnár V. József jutott arra a felismerésre, hogy a gyerekrajzok nem a külvilág ábrázolásán alapulnak, hanem egyfajta magas rendű, belső tudás jelenik meg bennük. „Márpedig, ha a gyermekrajzok ezt a sajátosságot mutatják, akkor a gyermeki beszédet is újra lehet értelmezni” – írja Bódis Zoltán, aki szerint a gyermek jelentés előtti, ritmizált, hangzó, hangulatközpontú nyelve még nem az információátadás eszköze, hanem az emberi tudatot megformáló erő. Hozzáteszi még azt a fontos megállapítást is, hogy a gyerekek egyfajta ősfonémakészlettel jönnek a világra, vagyis képesek minden nyelv hangjainak a megkülönböztetésére, így az első életévben tulajdonképpen még csak azt tanulják meg, mely hangok fontosak az anyanyelvükben. Tehát az anyanyelv lesz az, ami megformálja a kisgyermek hangzó világát, ami hatással van a lelki- és tudatállapotra is. Például az m őshang, ami az első szótagok gyakori hangja, nyugtató, lazító hatással bír – gondoljunk csak a mantrázásra (Bódis 2006: 13–14.). Ebből kifolyólag a belső tudást szimbolizáló, felidéző illusztrációk teljes összhangban vannak a mondókák jelentés előtti, ritmizált, hangulatközpontú nyelvével.