Feladatokra koncentráló, a hosszabb folyamatokat is feladatokra bontó, az egyes feladatok elemzésén alapuló tanítási módszerekről már van tudomásunk: a múlt század derekán szakirányú, főként ipari tréningeken használták ezeket az eljárásokat. A módszertani forrás – mint már annyiszor – a katonaság, ahol speciális egységet (task force) képeznek ki annak érdekében, hogy az adott feladatot a lehető legaprólékosabb kidolgozottság segítségével biztonságosan elvégezze. Ezért kell a feladatot alaposan elemezni (task analysis), és így válnak a kimerítő részletességgel elvégzett elemzés egyes tartományai „kiképzési tereppé”, vagyis a tréning szerves alkotórészeivé. A legapróbb feladatot is leltárszerűen feltérképezik (task inventory), rajzok és ábrák segítségével szemléletessé teszik, majd a feladat egyes elemeit sorra véve beazonosítják mindazokat a tudástartalmakat, illetve készségeket, amelyek segítségével a feladat sikeres végrehajtása biztosítható. Mindeközben a feladatok egymásrautaltságát, függőségét, a különféle szinteket, illetve a részfeladatok hierarchiáját is taglalják. A siker az elemzés alaposságán, a begyakorlottság minőségén, a szimuláció pontosságán stb. múlik, mint ahogy azt annyiszor láthattuk katonai feladatok végrehajtásáról szóló filmeken.