Mind az elmélet, mind a gyakorlati módszertan szempontjából célszerű bevezetni néhány szakkifejezést, amelyekre később is támaszkodhatunk a feladatok osztályozásában. Vannak olyan feladatok, amelyeknek csak egy helyes megoldásuk van, ezeket többnyire a zárt feladat névvel illetjük. Ezzel szemben a nyitott feladatoknak különféle fokozatai lehetségesek, egy vonásuk azonban közös, hogy nincs eleve elrendelt megoldásuk: a tanulók különféle megoldásokkal szolgálhatnak (pl. viták eredményei, rangsorok felállítása, véleménykülönbségek kifejtése). Egyes kutatók azt állítják (pl. Duff, 1986), hogy a konvergens feladatok jelentősen több interakciót váltanak ki, mint a divergens feladatok. Egy másik osztályzás szerint a feladatokat úgy is csoportosíthatjuk, hogy vannak információhiányra épülő feladatok, amelyeket csak információcsere segítségével lehet megoldani. Lehetségesek viszont olyan feladatok is, ahol csak egymástól eltérő véleményeket kell tisztázni vagy valamilyen véleményt kifejteni, és ezek nem feltétlenül járnak információcserével. Úgy tűnik, hogy az információhiányon alapuló feladatok rendre több interakciót váltanak ki, ugyanakkor sokkal kötöttebbek, mint a véleményeket kifejtő feladatok. Az információhiányon alapuló feladatokat egyébként úgy is osztályozhatjuk, hogy egyetlenegy vagy esetleg több személy van az információ birtokában – ez ugyanis az információk áramlásának iránya szempontjából döntő mozzanat (egyirányú és kétirányú feladatok).