A hetvenes évek derekától a nyelvtanításban érintett kiadók egyre több olyan alkalmazott nyelvészeti és nyelvpedagógiai munkát adtak közre, amely a tananyagokban fizikailag is érzékelhető szemléletváltásokat magyarázta. Bár a szerzők maguk is sokat publikáltak a kommunikatív nyelvtanításról, a leghatásosabb műveket mint könyvszerkesztők jegyezték (Brumfit-Johnson, 1979 vagy Johnson-Morrow, 1981). Mindenképpen ebbe a körbe sorolandó Littlewood is, aki rövid, célratörő és igen sok gyakorlati megoldást is javasoló monográfiáival hozta közel a nyelvtanárokhoz a kommunikatív nyelvtanítás ügyét (Littlewood, 1981, 1984). Lényegében Littlewood volt az, aki 1981-es könyvében (A kommunikatív nyelvtanítás: bevezetés) először foglalkozott azzal, hogy rendszerszerűen tárja föl a kommunikatív szemlélet tantárgy-pedagógiai, metodikai következményeit. Törődött az átmenetekkel is: miként lehet a hagyományos strukturális gyakorlásból jelentésgazdag, funkcionális célokat is figyelembe vevő, szociális árnyalatokat is közvetítő aktivitásformákat kialakítani. Részletesen tárgyalta, hogy a kommunikatív osztálytermi munkában a tanuló-központúság a kívánatos, így a tanár szerepének változásaira is kitért. Nem rejtette véka alá azokat a nehézségeket sem, amelyeket az osztálytermi kötöttségek miatt a kommunikatív nyelvtanítás is nehezen küszöböl ki. Az új eljárásokra történő átállásban átmeneti állapotokat is feltételez (kvázikommunikatív vagy prekommunikatív gyakorlatok). Mindezen erények mellett mégis Brumfit és Johnson, illetve Johnson és Morrow válogatásai mellett tesszük le a garast: előnyük éppen az, hogy nem „emésztik meg” az anyagot helyettünk, eredeti szerzőket állítanak a színpadra (magukat is beleértve). A két kötet valódi körpanoráma, a tájban azokkal az elméleti és alkalmazott nyelvészeti, nyelvtanítási és tanulásszervezési látványosságokkal, amelyek ihletében a nyolcvanas évekbe belefoghattunk. Bár az eddig említett szerzők közül különösen Brumfit (Brumfit-Finocchiaro, 1983; Brumfit, 1984) tartalmas kutatásokon alapuló, részletesebb és jól áttekinthető műveket adott közre, a szakmai-terminológiai áttörés a fent említett szerzők közvetlenül 1980 előtt vagy után írott munkáinak köszönhető.