Folytatódott és kifejezettebbé vált az a folyamat, hogy a túlnépesedett világ lakosságának mind nagyobb része él katasztrófafenyegetésnek kitéve. Ráadásul a világ népességének 50%-a éli már ma is, nem európai értelemben vett (bádog) városokban az életét. A lakosság koncentrálódásának a folyamata 2025-re a 80%-ot is elérheti. Egy százéves adatsor elemzése alapján, amíg az éves katasztrófaelőfordulás nagyságrendje a hetvenes évek közepére érte el a 10-es nagyságrendet, addig napjainkra ennek a mutatónak a növekedése csaknem elérte az 80 esemény/éves nagyságrendet. Az elmúlt 20 évben a katasztrófaesemények során világszerte, annak hatásai (súlyos egészségkárosodás, testi-lelki veszteségek) következtében megsérült több mint 800 millió és meghalt több mint 3 millió ember. A növekvő társadalmi és a következményes gazdasági kihatások meghaladják csak az utóbbi 16 évben az 1,68 milliárd US dollárt. A katasztrófák alapvetően energiákat vonnak el az egész civilizációnktól, eltérítenek a fenntartható fejlődés megvalósításától, súlyosan befolyásolják a kárterület lakosságának a helyzetét mind egészségügyi, mind minden más téren, csökkentve a terület gazdasági megtartó képességét.

Az adatok megismerésében szerepet játszanak a világban kialakult elképesztően gyors és hatékony hírközlési és adatkezelő rendszerek, de a markáns növekedési trend semmiképpen sem vitatható. A katasztrófák tipológiája évről évre és szerzőről szerzőre egyre gazdagabbá válik, ebben a fejezetben a WHO egyszerűsített kategóriáit használjuk, ahol az egyedi események három fő kategóriába oszthatóak:

A katasztrófák egészségre gyakorolt elsődleges és másodlagos hatásaival összefüggő adatok, és elemzéseik ma már lehetővé teszik a védekezés egyre kifinomultabb reagálási és megelőzési módszereinek a kidolgozását. A megelőző és katasztrófa-orvostan közötti kapcsolódás elsődleges, teoretikus szintjét, az az összefüggés határozza meg, hogy ha „az egészség az egyén testi, lelki és szociális jólléte”, és nem pedig a betegségek hiánya, akkor minden olyan tényező, mint amilyen a katasztrófa is, amely képes befolyásolni a kisebb vagy nagyobb embercsoportok (akár tömegek) egészségét, jogosan tartozik a katasztrófa-orvostan mellett a megelőző orvostan (járvány és közegészségügy) érdeklődési körébe. Márpedig, a katasztrófák, definíciójuk szerint: „…a lakosság jelentős hányadának halálával, vagy súlyos egészségkárosodásával járó …” folyamatok, tehát az orvostudomány két külön ágának elméleti kapcsolata a formális logika szabályai szerint teljes mértékben igazolható.

A kapcsolatok második gyakorlathoz közelebb eső szintje a megelőző orvostan egyik meghatározó ágához, az epidemiológiához kötött. A globalizálódó világunkban az államok között a gazdasági integráció korábban elképzelhetetlen mértékű kölcsönös függést eredményezett. Az egymással függőségbe került nemzetek, időben szinte „egymás szomszédságába” kerültek. A távolságok epidemiológiai szempontból hasznos elszigetelő hatása hihetetlenül lerövidült, gondoljunk például a tömeges légi tömegközlekedés (2006) évi 2 milliárd utasára, akik nem a hajózás korának több napja-hete, hanem legfeljebb néhány óra alatt érik el akár más kontinensen lévő célállomásaikat. Megteremtődtek a feltételei a különféle katasztrófák, egészségügyi krízisek, kiterjedt leíró és analitikus epidemiológiai vizsgálatához, a tudományos gondolkodás szabályai szerint. Eredményei alapján kialakult a védelmi rendszerek optimalizálásának hatékonyabb lehetősége is.

A megelőző és katonaorvostan kapcsolatainak harmadik szintje, a gyakorlat alkalmazásából ered, amikor a természeti katasztrófák következményeinek felszámolása során, amikor a különféle készletek fogyaszthatóságáról, a menedékek létesítési szabályairól, menekültek elhelyezésének higiéniájáról, a táplálkozás minimum feltételei kidolgozásáról vagy a nemzetközi segélyezés leghasznosabb formáiról kell dönteni, útmutatókat és segélykészletek optimalizálását lehet kidolgozni.

Végezetül van a megelőző orvostannak egy negyedik, speciális területe, amely a járványtannak is és a katasztrófa medicinának is, elidegeníthetetlen részét képezi, a járványügyi katasztrófák területe, amely magában foglalja a világ olyan esemény csoportjait, mint: