MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
A természeti katasztrófák több mint két évtizedig folytatott vizsgálatai után, 1981-ben jelentette meg a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (PAHO) tapasztalatait a egészségügyi vészhelyzetek kezeléséről. A munka eredményei alapján napjainkra világossá lett, hogy a felkészületlen országok súlyosabb gazdasági, társadalmi veszteségeket kényszerülnek elszenvedni, mint ami megengedhető volna, és lassabb ütemű az újra felzárkózás folyamata is. A változások követésének szándékát több, újabb, fontos forrásmunka (kézikönyv) megjelenése mutatta. A PAHO és WHO közös munkájának egyik eredménye, hogy az olyan kifejezések, mint a katasztrófa megelőzés (prevenció), hatáscsökkentés (mitigation), a válaszadás (response), közösség sérülékenysége (vulnerábilitás), kockázatcsökkentés, része lett a katasztrófavédelmi szótárnak.
A bemutatott pozitív folyamatokkal ellenétes események is lejátszódtak, számos, naív elképzelés támogatást, szükségtelen nyilvánosságot kapott, amelynek alapja a lakosság széles köreiben elterjedt alaptalan mítosz. Érdemes és szükséges ezek közül jó néhányat áttekinteni:
A katasztrófa mitológia káros, értelemzavaró állításai:
- A holttestek a lakosság egészségét súlyosan veszélyeztetik, mert járványok indulnak ki belőle.
A valóság: sem a háborús, sem a valós katasztrófa tapasztalatok – finoman szólva – nem igazolják az állítást.
- A legrövidebb időn belül el kell temetni vagy égetni a holtakat a biztonság kedvéért.
A valóság: nem igaz, be kell tartani a vallási szokásokat, jogszabályokat.
- Lehetetlen nagy tömegű holttestet azonosítani a tragédia után.
A valóság: nem igaz, minden körülmény ellenére jól megszervezhető az azonosítás.
- A modern DNS-felismerő rendszer túl bonyolult a legtöbb (szegény, katasztrófa sújtott) ország számára.
A valóság: nem igaz, ha kell, a technológia szimplán elérhető akár nemzetközi segítségnyújtás keretében is.
- Minden katasztrófa után hatalmas pusztító járványok törnek ki.
A valóság: az állítás nem igaz, az a feladatunk, hogy ne következhessen be.
- Külföldi önkéntes orvosok csoportjai kellenek azonnal, akár minden eszköz nélkül is, életet menteni.
A valóság: csak a károsult ország jól felmért igényei szerint kért szakorvosok és egyéb specialisták kellenek, a többit csak „dajkálni, őrizni” kell, és foglalkoztatásuk, beillesztésük a legrosszabb időkben von el egészségügyi erőket.
- Bármilyen nemzetközi segély kell, ráadásul azonnal.
A valóság: csak a helyesen kiválasztott, célzott segítség eredményes, a felesleges, gyorsan lejáró gyógyszerkészletek csak veszélyes hulladékká válnak, és kezelésük, megsemmisítésük csak növeli a nehézségek sorát.
- A katasztrófa a legrosszabbat hozza ki az emberi természetből.
A valóság: nem igaz, bőségesen vannak ellenpéldák is, de az igaz, hogy mindig vannak a szerencsétlenségnek vámszedői, megfékezésükre számítani kell.
- A katasztrófa, válogatás nélkül gyilkol.
A valóság: nem igaz, a katasztrófák idején kiemelten sérülékeny emberek (nem, kor, betegek) csoportjai jól meghatározhatóak.
- A katasztrófa nem válogat:
A valóság: nem igaz, a szegények, öregek, gyerekek, krónikus betegek egyes csoportjai, fogyatékkal élők jobban sújtottak.
- A katasztrófák áldozatainak ideiglenes kitelepítése táborokba a legjobb és legsürgősebb dolog.
A valóság: nem igaz, ez csak az utolsó eszköz, a tapasztalatok szerint a táborok később nehezen felszámolhatók, a mentést is, a kárterület rekonstrukcióját is lassítja a lakosság kitelepítése.
- A dolgok „maguktól” helyrerázódnak pár hét alatt.
A valóság: nem igaz, tervszerű, átgondolt szervezőmunka eredményezi „a dolgok visszazökkenését a helyes kerékvágásba”.
- Az éhező népnek bármilyen ételt lehet adni.
A valóság: nem igaz, mennyiségi és minőségi összetételét tekintve kifogástalan, érzékszervi szempontból a helyi ízlést kielégítő mennyiségű és minőségű táplálékot kell a lakosságnak biztosítani.
- A menekült csak örüljön neki, amit kap!
A valóság: nem igaz. A sérült, menekült a lehetőségek határain belül azonos színvonalú ellátásra jogosult, mint szerencsésebb honfitársai.
- A leghelyesebb politika az információk visszatartása.
A valóság: az állítás különösen káros. A korrekt lakossági tájékoztatás a pánikot megelőzi vagy csillapítja, a lakosságot megnyeri a közös feladatok elvégzéséhez, segíti a területen az életlehetőségek javítását, a terület lakosságmegtartó képességének helyreállítását.
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
