MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
8.2.2. Földrengések
A földrengések szerepe Európában. Az előfordulás gyakorisága szempontjából a harmadik-negyedik csoportot képezik, de súlyos környezeti hatásai, az építési technológiánk (kő/vasbeton lakóházak) következtében egy földrengés az aktuális kihatásaiban igen súlyos lehet. Boliviában (Totora, 1998) a halálozás 90%-ban a kőépületek összeomlásának volt köszönhető, amely szoros összefüggést mutat ugyanakkor a felszabaduló tektonikus energia nagyságrendjével is. A földrengés emberiség egyik legsúlyosabb fenyegetési közé tartozik. A halálozásban a leggyakrabb kóroki tényező a betemetetéstől ered, a trauma és a fulladás, jellemző a crush szindróma tömeges fellépése. Fontos a kimenetel tekintetében a bekövetkezés ideje, éjszakai csapás több áldozattal jár az alvó lakosság köréből, mint a nappali. Végül, fontos tényező a lakosság népsűrűsége a várható következmények szempontjából. Sűrűn lakott nagyvárosi területeken a várható egészségügyi veszteség megsokszorozódik. A másodlagos veszélytényezők közül járványügyi tapasztalatok szerint nő a riadt állatok agressziója miatt a kutyaharapások (veszettség) száma (dél-amerikai tapasztalat), aktivizálódnak a zoonózisok természeti gócai. Hamarosan emelkedni kezd a vektorok (szúnyogok, rágcsálók, legyek) mennyisége és a vektorral terjedő különböző kórokozó cirkulációjának az üteme is. Ázsiai tapasztalatok szerint másodlagosan az egyik legkomolyabb veszély a tűzvészek kialakulása, ami a fa-papír könnyűszerkezetes építkezés egyik hátránya. Kobe, Japán esetében 1995-ben 150 járulékos tűz gyulladt ki városszerte csaknem 500 ember halálát okozva.
A 8.3. táblázat az egészségügyi szektor feladatainak az időrendi prioritásait fogalmazza meg földrengés esetén. A földrengés nem kíméli magát az egészségügyi intézményrendszert sem. Mexico City-ben 1985-ben 13 kórház sérült, három ezek közül összeomlott, a 867 áldozatból 100 egészségügyi dolgozó volt és csaknem 6000 kórházi ággyal csökkent a legnagyobb szükség esetén az ellátó kapacitás. Régiónkban a legsúlyosabb a skopjei, bukaresti, az örmény (Spitak) és a törökországi 1999-es földrengések voltak. Ez utóbbi – Richter-skála szerint 7,8-as erősségű kitörés – 5 város 2 millió lakosára (sűrűn lakott terület) sújtott le a Márvány tengeri régióban, 18 256 lakos meghalt, 48 905 sérült ellátását kellet azonnal megszervezni, 200 000 ember vált hontalanná. A crush szindrómás esetek száma 639 személy volt. Az ivóvízrendszer átmenti károsultságát, a hasmenések járványos fellépését palackozott ivóvízzel hidalták át. A járványok korai kimutatására életbe léptettek egy vészhelyzeti fertőző betegség jelentő rendszert, 5 betegség figyelésére, amelyek között a hasmenéses betegségek és a kanyaró is szerepeltek. Az esemény után, a tapasztalatok fényében jelentősen megerősítették a katasztrófa-orvostan posztgraduális oktatását, a vészhelyzeti felkészítés tervezést és a reagáló erőket.
8.3. táblázat. Földrengések után az egészségügyi feladatok prioritásai, az eseményt követően, a kapacitás %-ában
|
|
ESEMÉNY
|
NAPOK
|
||||||||
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
||
|
Tömegsérülések ellátása
|
↓
↓
↓
↓
↓
↓
↓
|
100
|
100
|
90
|
60
|
30
|
20
|
10
|
10
|
10
|
|
Járványügyi surveillance
|
0
|
2
|
4
|
5
|
10
|
10
|
10
|
10
|
10
|
|
|
Környezet eü. feladatok
|
0
|
|
3
|
6
|
6
|
9
|
10
|
15
|
15
|
|
|
Táplákozáshiány
|
0
|
1
|
1
|
5
|
5
|
10
|
15
|
10
|
10
|
|
|
Ivóvízhiány
|
5
|
10
|
20
|
20
|
20
|
20
|
10
|
10
|
10
|
|
|
Menekültek
|
0
|
5
|
5
|
5
|
10
|
10
|
10
|
10
|
5
|
|
Forrás: Natural disasters, protecting the Public’s Health. 2000. Pan American Health Organization.(PAHO) Scientific Publication 575. nyomán
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
