Major László (szerk.)

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

1.1.3. A katasztrófavédelem 2000-től napjainkig

Az Országgyűlés – az Alkotmányból, nemzetközi egyezményekből eredő feladatok teljesítése érdekében, valamint az életet és vagyonbiztonságot, a természetes és az épített környezetet veszélyeztető természeti és civilizációs katasztrófák megelőzése és károsító hatásai elleni védekezés egységes irányítási rendszerének kialakítása és működtetése céljából – 1999. június 22-i ülésén elfogadta a katasztrófavédelmi törvényt, és megkezdődött hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének kialakítása. Ennek első lépéseként 2000. január 1-jével ismét integrálódtak a korábban szétválasztott, és önállóvá vált szervezetek, a Polgári Védelem Országos Parancsnokság és az Országos Tűzoltó Parancsnokság. Az akkori Belügyminisztérium keretében működő katasztrófavédelmi szervezet országos hatáskörű központi szervre (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, továbbiakban: OKF), területi szervekre (megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság) és helyi szervekre (önkormányzati tűzoltóságok illetve polgári védelmi kirendeltségek és irodák) tagozódik, tagjai hivatásos állományúak, köztisztviselők és közalkalmazottak.

Az egységes katasztrófavédelmi rendszer kialakításánál a döntéshozókat az vezérelte, hogy meg kell szűntetni a különböző védelmi szervek, szervezetek párhuzamos tevékenységeit, az átfedéseket, valamint, hogy az új rendszert hatékonyan és gazdaságosan lehessen működtetni, továbbá tegyen eleget a védelmi szervezetekkel szembeni társadalmi elvárásoknak is. A katasztrófa védelmi rendszer kialakításának szükségességét az alábbi tényezők indokolták:

Megszűnt az atomháború veszélye, felerősödtek a környezetvédelemmel szembeni társadalmi elvárások, valamint hazánk célul tűzte ki a NATO és az EU tagság elérését.
Elindult az ország gazdasági szerkezetének átalakítása, megszűntek a nagy állami vállalatok, megkezdődött a külföldi tőke beáramlása, nőtt a külföldi beruházások, cégek száma.
Az ország közigazgatási rendszerének átalakításával, az állami feladatok egy része átadásra került a forráshiánnyal küszködő önkormányzatoknak. Itt jelentek meg végrehajtási szinten a tűzvédelmi, részben a polgári védelmi és a katasztrófavédelmi feladatok.
Megkezdődött az ország honvédelmi rendszerének korszerűsítése, elindult a Magyar Honvédség reformja. Ennek eredményeképpen csökkent a honvédség szerepe és részvételi lehetősége a katasztrófaelhárítási feladatok végrehajtásában.
A polgári védelem átkerül a belügyminisztériumhoz és ezzel egyidőben szakmai átfedések és rivalizálások alakultak ki a tűzoltóság és a polgári védelem vezetése között a hazai katasztrófavédelemi rendszer kialakítása, irányítása és feladatainak végrehajtása területén.
A rendszerváltást követően a hidegháborús helyzet megszűnése, a haderő csökkentési és leszerelési folyamatok egyben az állampolgárok általános veszélyérzetének csökkenését eredményezték. Ennek következtében a védelemmel összefüggő feladatokat, fejlesztéseket nem támogatták, feleslegesnek tartották, amely negatív hatással volt a polgári védelmi feladatok korszerűsítésére és a hazai katasztrófavédelmi rendszer kialakítására is.
A polgári védelmi és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása, és az ezzel kapcsolatos kötelezettségek jogi szabályozása nem felelt meg az új elvárásoknak és követelményeknek, ezért szükségessé vált ezek újra szabályozása.

Az OKF, 2000-ben kidolgozta a középtávú lakosságfelkészítési koncepcióját, mely meghatározta a felkészítési célcsoportokat és a képzésen belüli prioritásokat. Felismerve, hogy a katasztrófák száma, azok várható károkozása, és ez által a gazdasági károk nőni fognak, a szakemberek egyre nagyobb figyelmet fordítottak a megelőzés feladatainak hatékony végrehajtására és a védekezésben részt vevő szervezetek együttműködésének fejlesztésére. A Nemzeti Biztonsági Stratégia célkitűzéseivel összhangban elkészült a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia is, de rendeleti úton történő életbeléptetésére még nem került sor. A katasztrófavédelem területén együttműködő szervektől, szervezetektől a megelőzési, a mentési, valamint a helyreállítási időszakok feladatainak végrehajtása mind komplexebb, magasabb színvonalú, összehangolt, hatékony erőfeszítést követelt, ezért egyre fontosabbá vált a védekezésben részt vevő szervek, szervezetek és az állampolgárok magasszintű felkészültségét és felelősségét is igényelte.

Az elmúlt időszakban a hazai katasztrófavédelem jól vizsgázott a nemzetközi kötelezettségekből adódó segítségnyújtó feladatok végzése során, valamint nemzetközi veszélyhelyzet-kezelési gyakorlatok szervezésében és lebonyolításában. Az OKF Nemzetközi tevékenységéből kiemelhető, hogy 2009-ben Magyarország képviseletében az OKF töltötte be az ENSZ INSARAG Afrika/Európa/Közel Kelet Regionális Csoport régiós elnöki tisztségét, és megszervezte a régió éves ülését Budapesten.

Pozitívumként értékelhető, hogy az egy évtizedes múltra visszatekintő katasztrófavédelemhez több külföldi szakmai delegáció érkezett, a magyar katasztrófavédelmi rendszer megismerése, tanulmányozása céljából.

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 711 2

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero