A nukleáris ipari katasztrófák eddig legsúlyosabb és legismertebb képviselője a Csernobilben bekövetkezett atomerőmű ipari katasztrófája volt 1986-ban. Az esemény során nagy mennyiségű radioaktív szennyezés került a légkörbe elborítva Kelet- és Nyugat-Európa országait. A bekövetkezett esemény súlyos következménnyel járt. A nagy területre kiterjedt kitelepítések 116 000 lakost érintettek, akiket 240 000 további lakos követett, de az események összességében legalább 5 millió lakost érintettek. A szarkofág építése, a likvidátorok (350 000) hősiessége már eléri az epikus méreteket. A nukleáris technológiával szembeni ellenérzések világszerte megerősödtek, noha csak 2 közvetlen halottja volt a burkolatot megnyitó robbanásnak, és csak 134-en kaptak az ionizáló sugárzástól akut sugárbetegséget, akik közül 28-an haltak meg néhány héten belül. Sok tanulmány vizsgálta a várható késői következményeket, de a gyermekek korai rosszindulatú pajzsmirigydaganatos megbetegedésén kívül, eddig tudományosan is jól igazolt tömeges késői szövődményekre nem derült fény. A preventív medicina ionizáló sugárzások sokrétű vizsgálatára kényszerült, és a munkabiztonság szakterületei is sok tapasztalatot építhettek be szakterületükbe.