MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
9.1.1. A katasztrófa-egészségügyi ellátás fogalma, az 1997. évi CLIV. törvény rendelkezései a katasztrófa-egészségügyi ellátásról
A katasztrófa-egészségügyi ellátás fogalma először 1997-ben, az egészségügyi törvényben jelent meg a hazai jogrendben.
Természetesen az egészségügy, illetve az egészségügyet irányító tárca részéről a katasztrófaelhárításra való felkészülés nem 1997-től kezdődött.
Ezen a téren a korábbi évtizedekben is igen komoly tervezési, szervezési munka folyt, és az akkori centrális irányításnak megfelelően bizonyos feladatok területi végrehajtása intézményekre, de akár személyekre, névre szólóan lebontva került kidolgozásra.
A hidegháború időszakában a két katonai blokk a Varsói Szerződés és a NATO hadseregei közötti, hagyományos és a tömegpusztító fegyverekkel megvívandó totális háborúra készülve a katonai mellett a polgári veszteségek rendkívüli mértékével, a városok, az infrastruktúra és annak részeként a kórházi hálózat jelentős pusztításával, a nagyobb városok lakosságának tömeges kitelepítésével kellett számolni.
Az akkori egészségügyi felkészülés elsődlegesen egy akár a harmadik világháborúig eszkalálódó fegyveres konfliktus óriási tömegű katonai és polgári sérültjének ellátását volt hivatott biztosítani.
Ebben a típusú felkészülésben a polgári egészségügyi intézmények mellett az egészségügyi kapacitások jelentős részét a hadsereg meglévő, illetve háború esetén létrehozásra kerülő tábori egészségügyi intézményhálózata képezte. Ezt az ellátó kapacitást egészítették volna ki háború esetén – a békeidőben működő kórházak ágyszámát többszörösen meghaladó kapacitást képviselő – a mai mértékkel mérve rendkívül nagy számban telepítésre kerülő orvosi segélyhelyek, a többféle szakmai profilú kiegészítő szükségkórházak és önálló működésű szükségkórházak hálózata. A szükségkórházak jellemzője volt az alacsony békeidejű feltöltöttség, a hosszú telepítési idő, a tábori körülményeket biztosító gyenge felszereltség és az alacsony egészségügyi létszám.
A katasztrófák bekövetkezése esetén szükséges egészségügyi ellátás a háborús célra mozgósítható erőforrások tört részének felhasználásával, az ellátó kapacitások a szükséges mértékű, részleges bevonásával, mozgósításával történhetett volna. Mivel a katasztrófákra történő egészségügyi felkészülés a háborús felkészülés része, annak mintegy mellékterméke volt, ez megnyilvánult abban is, hogy a felkészülési, tervezési, szervezési, tartalékolási tevékenységek túlnyomó részét nem lehetett a publikus jogszabályok útján szabályozni.
Ezeket – az állami igazgatás egyéb jogi eszközei kategóriába tartozó – szigorúan titkos és titkos kormányhatározatok, honvédelmi miniszteri és egyéb miniszteri utasítások és nem kevésbé titkos, szolgálati használatra készült szabályzatok, intézkedési és végrehajtási tervek, irányelvek szabályozták és írták elő, s ennél fogva a katasztrófákra történő felkészülés is csak a tervezésben és a végrehajtás irányításában közvetlenül érintettek számára volt megismerhető.
A hidegháború megszűnését követően a körkörös védelemi doktrína és az ország magárautaltsága még évekig változatlanságban tartotta a korábbi felkészülési rendszert.
A kilencvenes évek közepétől a politikai környezet és a hadviselés módjának változásával, a várható veszteségek csökkenését követve, a tömeges sérültellátás kapacitásszükségletei is folyamatosan mérséklődtek. A háborús felkészülés szerepének csökkenésével egyre inkább előtérbe került a természeti és civilizációs katasztrófahelyzetek következményeinek kezelése.
Ez a folyamat tükröződött az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben, amelynek XIV. fejezete a katasztrófa-egészségügyi ellátásról rendelkezik.
A katasztrófa fogalmát nem könnyű definiálni, hiszen meglehetősen relatív, hogy egy adott káresemény a társadalom, illetve annak egyes szereplői, csoportjai vonatkozásában sajátos helyzetükből kifolyólag, időbeni és földrajzi kiterjedésének függvényében, mikor és mihez viszonyítva minősülhet katasztrófának. Az egészségügyi törvény az egészségügyi ágazat sajátos felelősségének és feladatainak, és az azok végrehajtásához szükséges mozgástér biztosításának aspektusából határozza meg a katasztrófa fogalmát.
E szerint a törvény alkalmazásában katasztrófának minősül minden – rendszerint váratlanul bekövetkező – esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét, illetve az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti, illetve károsítja két feltétel együttes fennállása esetén:
-
a károsodás olyan mértékű, hogy az, az egészségügyi ellátási szükségletek, és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet,
-
az egészségügyi hatóság, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé, függetlenül attól, hogy erre az Alkotmány szerinti minősített időszak (váratlan támadás, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) idején vagy azon kívül kerül sor.
A fentiekből következően egészségügyi katasztrófahelyzet bekövetkezésre, illetve kihirdetésére „normális időszakban” is sor kerülhet.
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
