Major László (szerk.)

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

9.2.1. Az egészségügyi ellátás rendszere

A PREHOSPITÁLIS ELLÁTÁS

A katasztrófa-egészségügyi ellátás első pillérét, tehát az egészségügyi ellátás rendszere képezi, amelynek első lépcsője a prehospitális ellátás.

Ennek fogalmát célszerű kiterjeszteni a laikus elsősegélynyújtásra is. A korábbi évtizedekben, a munkahelyi elsősegélynyújtók kötelezően szervezett kiképzése, valamint nagy tömegeket bevonó hidegháborús polgári védelmi kiképzések eredményeként több tízezer laikus elsősegélynyújtóval lehetett számolni, de az 1989-es rendszerváltást követően, a hidegháborús korszak lezárultával és a nagy, több ezer főt foglalkoztató gyárak megszűnésével, a laikus elsősegélynyújtás, mint a sürgősségi ellátás nulladik lépcsőfoka gyakorlatilag kiesett a rendszerből. A gépjárművezetői jogosítványhoz szükséges elsősegélynyújtó ismeretek megszerzésének gyakorlati alkalmazására is alig akad példa.

A laikus elsősegélynyújtók kiképzésének új alapokon való fejlesztése számottevő potenciális ellátó képességet hozna létre, amely egy katasztrófahelyzetben igen sok életet menthetne meg.

ORSZÁGOS MENTŐSZOLGÁLAT

A meglévő, működő intézményrendszerben kiemelkedő szerepe van az Országos Mentőszolgálatnak (OMSZ), mint elsőként beavatkozó egészségügyi szervezetnek.

A madridi – vonatok elleni – robbantásos terrortámadások tapasztalatainak feldolgozását követően került elrendelésre, hogy a napi szolgálatban lévő mentőgépjárműveken (rohamkocsi, esetkocsi, kiemelt mentőgépkocsi) kívül az OMSZ minden régióban hozzon létre egy-egy kifejezetten a tömeges balesetek során alkalmazható, úgynevezett Tömeges Baleseti Egységet (TBE) is.

Ezek egy utánfutóval kiegészített mentőautóból vagy – az újabbak – két mentőautóból állnak. Mindkét változat egyenként mintegy 100–150 sérült ellátásához szükséges egészségügyi anyagot, továbbá áramfejlesztőt, sátrat, hordágyakat stb. képes a kárhelyre szállítani, továbbá ellátja az egészségügyi kárhely-parancsnoki vezetési pont feladatait is.

Az OMSZ mentőhelikopterein is rendszeresítésre kerültek a Légiszállítású Tömeges Készletek (KTK), amelyek 30–50 sérült ellátására alkalmasak.

Az OMSZ szükség esetén a saját veszélyhelyzeti terveinek megfelelően átcsoportosítja a szolgálatban lévő mentőegységeit, továbbá riasztási, berendelési tervei alapján mozgósítja, berendeli a szolgálatban nem lévő munkatársait, és szolgálatba állítja tartalék járműveit.

Az OMSZ-szel kötött külön szerződések vagy a konkrét eseményben érintett megyei védelmi bizottságok intézkedései alapján az egyes tömegközlekedési vállalatok is rövid időn belül – korlátozott számban – autóbuszokat tudnak a mentők rendelkezésére bocsátani az ülve szállítható könnyebb sérültek, betegek szállításához. Ilyen tehermentesítéssel a mentők a súlyosabb sérültek ellátására koncentrálhatnak.

A hatályos jogszabály alapján katasztrófahelyzetben bevonhatók a mentésbe az OMSZ-től független egyéb kisebb kapacitású mentőszolgálatok, valamit a betegszállító szervezetek, továbbá az önkéntesen mentési feladatokat is ellátó civil szervezetek mentőeszközei és személyzete is.

Bár az általános sorkötelezettség megszűnésével a Magyar Honvédség létszáma és azzal együtt egészségügyi szolgálatának kapacitása is lényegesen csökkent, a honvédegészségügy továbbra is képes támogatni a katasztrófák felszámolását katonai egységekhez rendszeresített – többnyire terepjáró – mentő-gépkocsik, valamint légi kutató-mentő helikopterek kapacitásával.

Katasztrófahelyzetben az OMSZ központi, illetve regionális szolgálatvezetése a folyamatos és kölcsönös tájékoztatás és információcsere érdekében szorosan együttműködik a katasztrófa felszámolását területi szinten irányító regionális ÁNTSZ intézetekkel, valamit a sérülteket ellátó kórházakkal.

RENDELŐINTÉZETEK ÉS FEKVŐBETEG-ELLÁTÓ GYÓGYINTÉZETEK

Tekintettel arra, hogy katasztrófahelyzet bárhol kialakulhat, a nagyobb szakorvosi rendelőintézetek és a fekvőbeteg-ellátó gyógyintézetek (kórházak, klinikák, országos intézetek) – a tulajdonviszonyaiktól függetlenül – gyakorlatilag katasztrófa-egészségügyi ellátásra kijelölt intézeteknek tekinthetők.

Az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről szóló 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet előírásai alapján a kórházaknak és a szakorvosi rendelőintézeteknek katasztrófatervvel kell rendelkeznie. Ezek kialakításakor kötelezően egyeztetni kellett minden, a tervben foglaltak végrehajtásával kapcsolatosan érintett szervezettel.

Az intézményi katasztrófaterv nem egyetlen terv, hanem egy egymással összefüggő, tizenkét modulból álló tervrendszer, melyből a kialakult helyzetnek megfelelő csoportosítású tervcsomagok kerülhetnek alkalmazásra.

Az egyes résztervek tartalmi követelményeit a vonatkozó jogszabály részletesen meghatározza. A kórházak katasztrófaterveik megfelelő résztervében külön tervezik a fertőző betegek, a vegyi sérültek tömeges ellátásával kapcsolatos feladataikat.

Egy súlyosabb katasztrófa esetén elsősorban a kárhely közelében lévő kórházak kezdik meg a sérültek felvételét, de ezek sebészeti, traumatológiai ágyai viszonylag rövid időn belül telítődhetnek, illetve számolni kell műtőkapacitásaik korlátolt áteresztőképességével.

A kórházak – a váratlanul tömegesen jelentkező sérültek, vegyi sérültek vagy fertőző betegek ellátása érdekében – a sürgős esetekre korlátozzák a betegfelvételt.

A következő lépésként rövid időn belül végrehajtják azon betegek soron kívüli hazabocsátását, akiknek az állapota nem feltétlenül indokolja a kórházi tartózkodást.

További ágykapacitás biztosítható, ha pótágyakat állítanak be, továbbá ha azokat az osztályokat, amelyeken egyébként is végeznek műtéteket, így például az ortopédiát, a nőgyógyászatot, az urológiát, a fül-orr-gégészetet, a szemészetet átmenetileg a más típusú sérültek ellátására profilírozzák át.

A belgyógyászati osztályok vegyi sérültek toxikológiai ellátására, járvány esetén pedig fertőző osztályokká profilírozhatók át.

A sugársérültek speciális ellátása a külön jogszabály által kijelölt intézetek feladata.

A felkészülés időszakában a kórházaknak, szakorvosi rendelőintézeteknek az elkészült és jóváhagyott katasztrófaterveiket rendszeresen aktualizálniuk kell. Az egyes tervek katasztrófahelyzeten kívül is alkalmazhatók, pl. a kimenekítési terv tűz vagy bombariadó, illetve árvíz miatti kitelepítés során.

Amennyiben a működő kórházak eszköz- vagy anyagellátottsága nem elegendő, az Állami Egészségügyi Tartalékból kaphatnak utánpótlást, illetve amennyiben ágykapacitásuk nem elegendő – az erre kijelölt kórházak – a tartalékból kiadásra kerülő felszerelésekkel szükségkórházat telepíthetnek az előzetesen e célra lebiztosított objektumokba.

Az ideális helyzet az lenne – és a katasztrófa-egészségügyi ellátásra való felkészülés ma még egyik hiányzó lépcsőfokát jelentené –, ha a kórházak is rendelkeznének egy minimális mértékű saját egészségügyi anyag tartalékkal is.

A polgári egészségügyi intézmények mellett a Magyar Honvédség Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszerének (HKR) keretében készenlétben tartott, alábbi beavatkozó szervezetei is részt vehetnek a katasztrófahelyzetek felszámolásában.

az MH Mobil Biológiai Laboratórium Komplexum a biológiai mintavevő, valamint diagnosztikai képességével az adatgyűjtésben, értékelésben;
az MH Atom Biológiai Vegyi Riasztási és Értesítési Rendszer (MH ABV RIÉR), közreműködik a veszélyeztetettek riasztásában;
az MH Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálatának egészségügyi felderítésben jártas szakemberei adatot szolgáltatnak, információt cserélnek a fertőző betegségek
surveillance-rendszerén keresztül a polgári járványügyi hatósággal;
az MH Mobil Orvos-csoport részt vesz a sérültek ellátásában;
a HM Állami Egészségügyi Központ ágykapacitásának biztosításával közreműködik a kórházi ellátásában;
a HKR további kijelölt alegységei közreműködnek a veszélyes (szennyezett) területek lezárásában, a fertőtlenítési feladatok végrehajtásában a műveletek logisztikai biztosításában.

ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOSI HIVATAL

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz (OTH) több kulcsfontosságú országos intézet tartozik, amelyek közvetlen betegellátó kapacitással nem rendelkeznek. Ezek elsősorban szakmai információk gyűjtésével, feldolgozásával, értékelésével és a szakmai kompetenciájuknak megfelelő irányítással foglalkoznak.

A katasztrófák egészségügyi felszámolását a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) állami vezetői (miniszter, közigazgatási államtitkár, egészségpolitikai államtitkár, illetve helyettes államtitkár) elérhetőségük sorrendjében, illetve a katasztrófahelyzetek súlyosságának függvényében irányítják az országos tisztifőorvos közreműködésével. Az országos tisztifőorvos által vezetett OTH irányítja az ÁNTSZ hét regionális intézetét, azok működési területén pedig a katasztrófa egészségügyi következményeinek felszámolását, az egészségügyi ellátás és a közegészségügyi biztonság fenntartását a regionális tisztifőorvosok irányítják, akik egyben a régiót alkotó megyék védelmi bizottságainak tagjai is.

A megyei védelmi bizottságok a védelmi igazgatás területi szervezetei, amelynek vezetői a megyei közgyűlések elnökei, illetve a fővárosban a főpolgármester.

Az erről rendelkező 71/2006. (VI. 3.) kormányrendelet meghatározása szerint a védelmi igazgatás „a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer. Az állam komplex védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenység, amely magában foglalja az Alkotmányban szabályozott minősített időszakokra és az azokat kiváltható helyzetekre történő felkészülést, továbbá az említett időszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosság-ellátási feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét.”

A védelmi igazgatás központi szervei a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatala, mint központi hivatal, valamint a minisztériumok védelmi feladatokat ellátó szervezeti egységei, területi szervei a megyei védelmi bizottságok, helyi szervei pedig a – kijelölt – települések védelmi bizottságai.

Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) a járványügy országos szakmai irányítója. Járványveszély vagy ismeretlen eredetű fertőző megbetegedés jelentkezése esetén az OEK aktivizálja a Mikrobiológiai Felderítő Csoportot, mely a riasztás után a helyszínen környezeti mikrobiológiai vizsgálatokat végez, a vízből, levegőből, talajból, felületekről vett mintákat pedig laboratóriumba szállítja.

A Járványügyi Vészhelyzet Elemző Csoport a kapott információk feldolgozását, értékelését végzi, valamint intézkedési javaslatokat tesz az illetékes szervek felé.

Egy kezdődő járvány vagy egy biológiai támadás gyanújának felderítéséhez nyújt segítséget a fertőző betegségek surveillance-rendszere, amely – a Magyarországon 1931-ben bevezetett – a fertőző betegségek bejelentési rendszerében gyökerezik. A surveillance-rendszer további fejlesztéssel, az egyik hatékony eszköze a váratlan vagy rejtett biológiai csapás felismerésének.

Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) a kémiai biztonságért felelős, és működteti az Országos Toxikológiai Információs Szolgálatot.

Az Országos „Frederic Joliot Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) a sugáregészségügy központi szerve. Talált vagy lefoglalt sugárzó anyagok helyszíni vizsgálatához, továbbá a sugárszennyezettség felderítéséhez az OSSKI működteti az e célra felszerelt gépkocsival rendelkező bármely időpontban riasztható Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatot.

Nukleáris baleset során az ÁNTSZ folyamatosan működteti az Egészségügyi Radiológiai Mérő- és Adatszolgáltató Hálózat (ERMAH) sugáregészségügyi laboratóriumait, amelyek a lakosságvédelmi intézkedések megalapozásához – más ágazatok laboratóriumaival együtt – sugárzási adatokat szolgáltatnak az OSSKI-ban lévő Ágazati Információs Központ és azon keresztül a Baleseti Információs Központ részére. Szintén az OSSKI működteti az Országos Környezeti Sugárfigyelő és Ellenőrző Rendszer Információs Központját is, amely mérési adatokat szolgáltat a nukleáris balesettel kapcsolatos szakmai döntések megalapozásához.

Nukleáris veszélyhelyzetben az aktuális sugárzási szinteknek megfelelően sor kerülhet az ivóvíz, tejtermékek, zöldségfélék, vagy más élelmiszerek fogyasztásának tilalmára.

Árvíz során az ÁNTSZ államigazgatási határozatban hozza meg a szükséges közegészségügyi intézkedéséket és elrendeli végrehajtásukat (ivóvíz-vételezési helyek átmeneti zárolása, a kitelepítendő lakosság befogadására kijelölt átmeneti szálláshelyek előzetes, majd folyamatos közegészségügyi ellenőrzése, a kitelepített lakosság egészségügyi ellátásának megszervezése, a veszélyeztetett személyek védőoltásban részesítése, a temetők használatának felfüggesztése, a szennyezett területek fertőtlenítése stb.).

Az ÁNTSZ a lakosság bármely okból szükségessé váló kitelepítése előtt közegészségügyi járványügyi szempontból előzetesen ellenőrzi a befogadóhelyeket, intézkedik a kitelepített lakosság egészségügyi ellátásáról, a szükséges védőoltásokról, valamint a fertőtlenítések elrendeléséről. Hasonló feladatokat lát el, ha menekültek tömeges elhelyezése válik szükségessé.

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 711 2

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero