MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
9.2.2. Tartalékok
A Magyar Köztársaság az egyéb állami tartalékok (gazdaságbiztonsági és kisebb ágazati céltartalékok) mellett az e célból működő Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) kezelésében jelentős mennyiségű egészségügyi tartalékokkal is rendelkezik, amelynek kapacitáskövetelményeit a Kormány határozza meg.
ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI TARTALÉK
Az Állami Egészségügyi Tartalék (ÁEüT) az ország különböző pontjain lévő raktárakban elhelyezett orvosi műszereket, orvostechnikai eszközöket, a szükségkórházak (SZK) és orvosi segélyhelyek (OSH) működéséhez szükséges egyéb felszereléseket, gyógyszereket, kötszereket és más fogyóanyagokat tartalmaz.
A tartalékban lévő egyes készletelemekhez tartozó egészségügyi eszközök és anyagok típusának és mennyiségének összessége képezi a készletnormákat.
A korábbi normaképzési rendszer elavult, ezért a továbbiakban a kezelendő eseményekhez releváns és modulszerűen alkalmazható normaképzés lép a helyébe, mely az illetékes szakmai kollégiumnak – a hazai felhasználási tényadatok, a Magyar Honvédség egészségügyi normatívái és a WHO katasztrófaellátásra vonatkozó ajánlásai figyelembevételével – kialakított javaslataira épül.
Az ÁEüT-tel kapcsolatosan alábbi alapelvek kerülnek érvényesítésre:
-
képesség alapú feladatorientált tervezés;
-
csak azok az eszközök és anyagok kerülnek tartalékolásra, amelyek katasztrófa esetén a piaci szférából azonnal vagy a szükséges mennyiségben késedelem nélkül nem szerezhetők be;
-
a beszerzett készletek minőségmegóvó cseréje a szerződések által folyamatosan biztosított legyen, ezáltal a selejtezési veszteségek a minimálisra csökkenjenek; érvényesüljenek a költséghatékonyság követelményei.
Az ÁEüT-ben a felszereltség és a mobilitás tekintetében kiemelkedő fontosságú elemek a Gyorsreagálású Segélycsapat Felszerelés (GYSF), a Mobil Orvosi Segélyhely (MOSH), valamint a Mobil Katasztrófa Kórház (MKK).
Az azonnal útba indítható GYSF elsősorban a más országok katasztrófasújtott területeire küldendő magyar segélycsapat részére lett kifejlesztve, és már több küldetésben alkalmazásra került, de természetesen hazai eseménynél is jól használható. Felszerelése egy tízfős egészségügyi személyzet, mintegy egyhetes tevékenységéhez elegendő.
A sátrakban elhelyezett MOSH rendeltetése mintegy 1000-1200 sérült osztályozása, első orvosi elsősegélyben részesítése és a továbbszállításra való felkészítése. Az alkalmazásának megkezdése a felmálházás idejének, a helyszínre szállítás távolságának és a telepítés ütemének függvénye. Természetesen az adott helyzetnek megfelelően egyes elemei külön is, az aktuális igénynek megfelelően, célirányosan modul rendszerben is telepíthetők, így rövidebb idő is elegendő lehet a működés megkezdéséhez.
Az OSH-k telepítése ennél hosszabb időt vesz igénybe, de azokban az esetekben, amikor telepítésük indokolt, a sérültek áramlása a műszaki mentés függvénye (a közelmúlt súlyos tömeges baleseteinél is hosszú órákig tartott, nagyobb katasztrófánál, pl. földrengésnél pedig több napot is igénybe vehet), így a sérültek folyamatosan kerülhetnek ellátásra.
Általános követelmény, hogy a segélyhely lehetőleg a kárhely közelébe, de a veszélyzónán kívül települjön, sérültszállító járművel jól megközelíthető legyen, és megfelelő alapterülettel, víz- és áramellátással rendelkezzen.
A vegyes elhelyezésben (sátor, épület, konténer) telepíthető Mobil Katasztrófa Kórház (MKK) egy jól felszerelt önálló működtetésre alkalmas kórházi egység. Alkalmazására súlyosabb katasztrófahelyzet esetén kerülhet sor az ellátásból kiesett kórház pótlására vagy a működő kapacitások kiegészítésére.
Amennyiben tehát a tömeges ellátást végző egészségügyi intézmény meglévő anyagi technikai kapacitásai kimerültek vagy nem elégségesek a megnövekedett feladat ellátásához, első lépcsőben az intézmény részére történő anyag- és eszközátadás jön szóba.
A regionális szükségkórházak önálló intézményként működhetnek, a többi SZK elsősorban a működő kórházak kapacitásbővítéseként kiegészítő szükségkórházként telepíthetők a kijelölt báziskórházakhoz.
Általános érvényű követelmény, hogy a szükségkórházak telepítésére már a felkészülés időszakában előre ki kell jelölni és biztosítani a megfelelő befogadó objektumokat.
A kijelöléseknél érvényesítendő szempontok a következők:
-
a kijelölendő objektum legyen megfelelő méretű a kórházi egység befogadásához;
-
lehetőleg a telepítésére kijelölt kórház közelében legyen;
-
figyelemmel kell lenni a jó megközelíthetőségre, a megfelelő kapacitású víz és áramellátásra, téli alkalmazásnál a fűthetőségre;
-
az objektum belső kiképzése tegye lehetővé a könnyű tisztíthatóságot, fertőtlenítést;
-
tekintettel arra, hogy az objektum igénybevételének befejezését követően az igénybevevő a polgári jog szerint köteles megtéríteni a használat által okozott károkat és az objektum rendeltetésszerű használatból való kivonása miatt keletkezett bevétel kimaradást is, ezért ezekre is figyelemmel kell lenni.
A fentiekre tekintettel szükségkórház céljára változatlanul a nagyobb iskolaépületek, illetve a kollégiumok a legalkalmasabbak.
A tartalékban olyan egyéb anyagokat és eszközöket is tárolnak, melyek nélkülözhetetlenek lehetnek a katasztrófahelyzetek felszámolásánál.
Az OSH-k- telepítését és alkalmazását a kárhely szerinti megye védelmi bizottságába delegált tisztifőorvos kezdeményezi az egészségügyi kárhelyparancsnok, illetve a mentőszolgálat regionális vezetőjének javaslata alapján. Az OSH-k és szükségkórházak személyi állományát elsősorban a kórházakból, szakorvosi rendelőkből az ellátáshoz szükséges szakképzettséggel rendelkező orvosok bevonásával lehet biztosítani. Az Állami Egészségügyi Tartalék egészének igénybevételéről a miniszter kezdeményezésére a Kormány rendelkezik.
A sürgősségi fekvőbeteg-ellátás konkrét feladatához, a váratlan hiány áthidalására egy-egy eszközelem kiadását a miniszter vagy a minisztérium szakmailag kompetens állami vezetője is engedélyezheti.
Az elmúlt évek tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy az egyes egészségügyi ellátók számára kihívásokat jelentő események még az egészségügyi katasztrófahelyzet szintjét sem érték el, viszont indokolttá tették az ÁEüT egyes eleminek átmeneti alkalmazását, illetve az egyes egészségügyi szolgáltatók – gyakorlatban a kórházak, illetve az OMSZ – átmeneti támogatását egészségügyi anyagok, illetve eszközök átadásával.
Erre az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás szabályairól szóló 17/2001. (IV. 28.) EüM rendelet ad lehetőséget, amelynek 7. § (1) bekezdése alapján egészségügyi katasztrófának nem minősülő esetben is sor kerülhet eszköz vagy anyag ideiglenes átadására akkor, ha azt az Országos Mentőszolgálat vagy fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális tisztifőorvosa útján kezdeményezi – a sürgősségi betegellátásban konkrét feladat ellátásához – olyan váratlanul bekövetkező hiány esetén, melynek áthidalása más módon nem oldható meg.
Fertőtlenítőszer és oltóanyag kiadását az országos tisztifőorvos vagy a regionális tisztifőorvos kezdeményezheti.
EGYÉB TARTALÉKOK
Az egészségügy számára tartalékként fogható fel a polgári védelem elsősegélynyújtó, sérült szállító, valamint a szükséggyógyintézetek logisztikai támogatására létrehozott szakalegységeinek aktivizálása és alkalmazása.
Tartaléknak tekinthető a civil szervezetek önkéntes segítsége, továbbá a nemzetközi egyezmények alapján beérkező segítségnyújtás is.
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
