Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Major László (szerk.)

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

9.2.3. A felkészülés rendszere

A katasztrófa-egészségügyi ellátás harmadik pillérét képezi az ágazati tervezés, az ÁNTSZ regionális intézetei által végzett területi szintű tervezés, a katasztrófatervek elkészítésében megvalósuló intézményi szintű tervezés, továbbá a katasztrófa-egészségügyi gyakorlatok végrehajtása és nem utolsó sorban a katasztrófa-egészségügyi ellátás jogi hátterének kialakítása és fejlesztése képezik.
 
ÜGYELETI HÁLÓZATOK RENDSZERE
Az egészségügyi ágazatban az egyes intézmények alaprendeltetéséből következően ügyeleti hálózatok rendszere működik.
Az OMSZ alaprendeltetésénél fogva napi 24 órában folyamatosan működik. Az OTH, Országos Kémiai Biztonsági Intézet, az ÁNTSZ regionális intézetei, az Országos Vérellátó Szolgálat, valamint a minisztérium is 24 órás ügyeletet tart fenn, továbbá az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet is folyamatosan elérhető.
 
BEJELENTÉS ÉS ADATKÖZLÉS RENDJE
Az egészségügyi szolgáltatók tekintetében a rendkívüli eseményekkel, katasztrófákkal kapcsolatos bejelentés és adatközlés rendjéről szóló 10/2005. (IV. 12.) EüM rendelet határozza meg a rendkívülinek minősülő eseményeket és bejelentésük rendjét.
Az egészségügyi ágazatban működő ügyeleti, értesítési, riasztási rendszer gyakorlatilag alkalmas a vonatkozó jogszabályban meghatározott rendkívüli eseményről a tájékoztatási célú információ továbbítására, vagy a felszámolásukhoz szükséges segítség kérésére, illetve a felsőbb szintű döntés kezdeményezésére. A helyi jelentést haladéktalanul megkapja az ÁNTSZ regionális intézete, onnan az információ az OTH ügyeletén át eljut a minisztérium ügyeleteséhez, aki az eseményről azonnal tájékoztatja az egészségügyi ágazatot irányító állami vezetőt. Amennyiben az esemény súlyossága indokolja, az értesített állami vezető vagy utasítására az ügyeletes – tájékoztatás vagy azonnali kormányzati intézkedés céljából – haladéktalanul jelenti az eseményt a Kormányügyelet részére.
A bejelentési, illetve továbbjelentési kötelezettségétől függetlenül minden szintnek meg kell tennie a kompetenciájába tartozó szükséges szakmai intézkedéseket is.
 
NEMZETKÖZI JELENTÉSI RENDSZER
A járványügy és a kémiai biztonság területén az egészségügyi ágazat vezetése kapcsolatban áll az EU Bizottság által létrehozott, és az Egészségügyi Főigazgatóság (DG SANCO) által felügyelt gyorsjelentési rendszerekkel.
A Bizottság alá tartozó Egészségügyi Biztonsági Bizottság (Health Security Committee – HSC) feladata a folyamatos tájékozódás a tagállamok és környezetük járványügyi, kémiai és nukleáris biztonságát fenyegető – elsősorban terrorcselekményekkel kapcsolatos – eseményekről és a tagállamok azonnali tájékoztatása, információk cseréje és tanácsadás. A szervezetbe a tagállamok képviselőt delegálnak.
A HSC koordinálásában működik a RAS-BICHAT (Rapid Alert System – Biological Chemcial Agent Attacks) gyors reagálási rendszer, melyen át a tagországok – minősített adatok átvételére kijelölt – képviselői és egészségügyi kontaktpontjai időben megkapják a szükséges információkat.
Szintén az EU hozta létre a gyors reagálási és válaszadási rendszert (Early Warning and Response System – EWRS). Ez egy védett információs rendszer, amely a közegészségügyi eseményekkel kapcsolatos tagállamközi kommunikációt biztosítja.
A fenti EU-s hálózatokkal való kapcsolattartást a minisztérium, illetve az OTH látja el.
 
INTERSZEKTORIÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
Az operatív irányítás és a koordináció vertikális és horizontális hálózatot képez, amely minden szinten lehetőséget biztosít az interszektoriális együttműködésre is.
A katasztrófa-egészségügyi ellátást országos szinten az országos tisztifőorvos bevonásával a miniszter vagy döntése szerint az egészségügyi ágazatot irányító állami vezető, regionális, illetve megyei (fővárosi) szinten a regionális tisztifőorvos szervezi és irányítja. Utóbbiak egyben a régióhoz tartozó megyék katasztrófaelhárítását irányító Védelmi Bizottságok tagjai is, és ezáltal lehetőségük van a területi egészségügyi és egyéb szervek védekezési tevékenységének koordinálására. Természetesen egy időben nem vehetnek részt több védelmi bizottság munkájában, ezért minden védelmi bizottságba kijelölésre kerültek az állandó helyettesek is.
A szélesebb értelemben vett katasztrófahelyzetek és a katasztrófák következményeinek egészségügyi felszámolása csak az abban résztvevők szakmai kompetencia szerinti munkamegosztása, illetve az előzetesen kialakított és a gyakorlatban megvalósuló együttműködése által oldható meg eredményesen. Az együttműködés a kárhelytől az irányítás legmagasabb szintjéig szükséges.
A veszélyhelyzet, katasztrófa vagy annak veszélye esetén a minisztériumban az erre kijelölt személyekből, valamint a kulcsfontosságú országos intézmények (OMSZ, OTH, Országos Vérellátó Szolgálat) vezetőiből, továbbá az esemény szerint illetékes vezető szakemberekből álló Operatív Munkacsoport kezd működni.
A katasztrófák felszámolásában kulcsfontosságú országos intézményekben (OTH, OMSZ, OVSZ, EKI) szintén válságkezelő stábok kerülnek létrehozásra, az intézmények vezetői pedig a minisztérium Operatív Munkacsoportjának tagjaként irányítják intézményeiket, illetve folyamatosan szervezik és koordinálják az egyes szervezetek és intézmények közötti feladatmegosztást.
A fentiek által az irányítási rendben érvényesül az alapvető követelmény, hogy a veszélyhelyzeti irányítás a lehető legkisebb mértékben térjen el a megszokott irányítási rendtől. Válság- és katasztrófahelyzetben lényegében annyi a változás, hogy az egyes szervezeti elemek vezetői egy felettük lévő irányító testület tagjaiként irányítják szervezeteiket.
Az egészségügyi ágazathoz tartozó szervek együttműködése jogszabályokon alapul. Ez egyrészt vertikálisan, hierarchikusan szabályozott, másrészt horizontálisan az ÁNTSZ intézkedései által valósulhat meg. Az együttműködésben is érvényesülni kell a szubszidiaritás elvének.
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. Törvény, illetve a végrehajtására kiadott 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet alapján a katasztrófák felszámolásáért felelős legfelsőbb szerv a Kormány. A Kormány döntéseinek előkészítéséért, valamint a döntések összehangolásáért a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB), mint tárcaközi bizottság a felelős.
A KKB elnöke a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, tagjai a miniszterek vagy az általuk megbízott állami vezetők.
A KKB állandó operatív szerve a Titkárság és a Veszélyhelyzeti Központ, katasztrófahelyzetben aktivizálható szervei az – Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a minisztériumok kijelölt állományából álló – Operatív Törzs, valamint a KKB döntés-előkészítő szervei, a különböző katasztrófahelyzetekre létrehozott Védekezési Munkabizottságok.
A Védekezési Munkabizottságokat a kormányrendelet által kijelölt, a katasztrófa felszámolásában első helyi felelősségű minisztérium működteti, de azokban részt vesznek az adott katasztrófahelyzet felszámolásában érintett más minisztériumok képviselői is.
Ezáltal a Védekezési Munkabizottságok a KKB felé történő döntéselőkészítés és az érintett tárcák beavatkozó szervezetei közötti koordináció mellett – szakmai összetételük révén – gyakorlatilag is irányítják az adott katasztrófa elleni védekezést.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium járványügyi katasztrófahelyzetben a Járványügyi Védekezési Munkabizottságot (JVM), valamint a veszélyhelyzeti szintű hőhullám esetén a Hőhullám Elleni Védekezési Munkabizottságot (HVM) működteti, mindkettőt a tárca védelmi feladatait irányító egészségpolitikai helyettes-államtitkár vezeti.
A járványveszélyt vagy kialakulóban lévő járványt az OEK szolgálati úton jelzi a minisztérium vezetése felé, mely az ágazati intézményeket irányító JVM tagok aktivizálásával megkezdi az Operatív Munkacsoport működtetését. A kialakult helyzetet az országos tisztifőorvos minősíti járványnak. Az országos tisztifőorvos a járványveszély elhárítása és az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében közvetlenül intézkedik, ha azt a járványügyi helyzet szükségessé teszi.
Amennyiben a járvány meghaladja azt a szintet, amikor a kezeléshez az érintetett egészségügyi intézményrendszer önmagában már nem elegendő vagy más tárcákhoz tartozó szervezetek közreműködése is szükséges, a JVM vezetője – a miniszterrel – akadályoztatása esetén az egészségügyi ágazatot irányító állami vezetővel egyetértésben – kezdeményezi a KKB vezetője felé a JVM működtetésének elrendelését.
Ekkor az operatív munkacsoport a más tárcák szervezeteitől delegált JVM tagokkal kiegészülve, már JVM-ként működik tovább. A JVM az egészségügyi intézmények felé feladatokat és jelentési kötelezettségeket határozhat meg.
A JVM a védekezés során folyamatos munkakapcsolatot tart fenn az érintett régiók tisztifőorvosaival, illetve a megyei védelmi bizottságokba általuk kijelölt személyekkel, és rajtuk keresztül a Védelmi Bizottságokkal és a Katasztrófavédelmi Igazgatóságokkal.
A JVM a jogszabályban előírt fertőző betegség bejelentési kötelezettség mellett kiegészítő járványügyi információs rendszer folyamatos működtetését (a kórházi üres ágyszám kapacitások és a járványt okozó fertőző betegség gyógykezeléséhez szükséges egyes orvostechnikai eszközök napi jelentését) is elrendelheti.
A JVM kezdeményezheti
  • a járvány felszámolásához szükséges pénzügyi alap elkülönítését, és az azt kezelő szervezet kijelölését, a költségelszámolás rendjének kialakítását,
  • az Állami Egészségügyi Tartalékban lévő készletek igénybevételét,
  • széleskörű járványügyi korlátozó intézkedések foganatosítása érdekében a rendvédelmi szervek, illetve a polgári védelem közreműködését,
  • a fertőtlenítések elvégzéséhez a katasztrófavédelem igénybevételét és a szükséges anyagok beszerzését,
  • az egészségügyi szolgáltatók és intézmények járvány okozta többletköltségeinek megtérítését.
A Hőhullám Elleni Védekezési Munkabizottság rendeltetése:
  • a hőhullámok kezelésében érintett ágazatok felkészülésének, illetve hőhullám esetén a hőhullám következményeinek megelőzésében, illetve felszámolásában érintett szervezetek tevékenységének koordinálása;
  • a KKB részére a döntések előkészítését szolgáló szakmai javaslatok kidolgozása, valamint a KKB Operatív Törzsével való együttműködés.
A HVM feladatköre:
  • a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítása vagy szakmai felügyelete alá tartozó egészségügyi és szociális szolgáltatóknak és intézményeknek a hőhullámok hatásának megelőzésével, enyhítésével, következményeinek felszámolásával kapcsolatos – a katasztrófaegészségügyi ellátásról szóló jogszabályi rendelkezéseken alapuló – tevékenységeinek irányítása, koordinálása;
  • a hőhullám következményeinek megelőzésében, a hőhullám hatásai elleni védekezésben érintett szervezetek tevékenységének koordinálása;
  • a védekezéshez szükséges költségvetési támogatás, illetve többletköltség visszapótlás biztosításának kezdeményezése;
  • a szakmai és a lakossági tájékoztatás koordinálása.
 
Olyan katasztrófák – földrengés, tömeges migráció, súlyos ipari baleset stb. – esetén, amikor nem az egészségügyi ágazat, hanem a vonatkozó kormányrendelet által kijelölt más tárca működteti a védekezési munkabizottságot, az egészségügyi szakmai feladatok természetesen továbbra is az egészségügyi ágazat hatáskörében maradnak. Így a katasztrófa típusától függetlenül a baleseti, toxikológiai és sugársérültek, illetve a fertőző betegek ellátásának szervezése és irányítása változatlanul az egészségügyi vezetés felelősségi körében marad.
Vannak egyes katasztrófatípusok, amelyek az általános felkészülésen túl speciális tervezést és felkészülést igényelnek.
Az influenza pandémiára való felkészülés alapját képezi a WHO, illetve az EU ECDC szakmai útmutatásai alapján elkészült Nemzeti Influenza Pandémiás Terv.
Nukleáris veszélyhelyzetben az Operatív Munkacsoporthoz hasonló összetételű – sugáregészségügyi szakértőkkel kiegészített – Ágazati Nukleárisbaleset-elhárítási Szervezet (ÁNBSZ) látja el az ágazati irányítás és koordináció feladatait az Ágazati Nukleárisbaleset-elhárítási Terv alapján.
A minisztérium gondoskodik a Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében élő lakosság védelméhez szükséges kálium-jodid-készletről, illetve a szavatosság lejártakor annak cseréjéről.
A tíz napra való készletekből az első kétnapi mennyiségek – a kiosztás azonnali megkezdhetősége érdekében – az érintett településeken kerültek elhelyezésre, a polgármesteri hivatalokban vagy a gyógyszertárakban.
A települések rendszeresen aktualizált kiosztási tervekkel rendelkeznek.
A további 3–5, illetve 6–10 napi szükségletek az EKI raktáraiban vannak elhelyezve.
 
EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK ÁTCSOPORTOSÍTÁSA
A katasztrófahelyzetekben elrendelhető ellátásszervezési intézkedések végrehajtása csak az egészségügyi személyzet átcsoportosításával oldható meg. A 158/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet katasztrófahelyzet esetére részletesen szabályozza az egészségügyi dolgozók átvezénylését. Ezt a miniszter vagy akadályoztatása esetén az egészségügyi ágazatot irányító állami vezető, illetve az országos tisztifőorvos rendelheti el, a szükséges létszám és szakmai összetétel meghatározásával vagy egyes speciális szakterület művelőjére vonatkozóan, akár személyre szólóan is.
Katasztrófa esetén az egészségügyi szakképzésben, főiskolai, egyetemi szintű oktatásban, szociális alapképzésben, valamint az egészségügyi és szociális akkreditált iskolai rendszerű szakképzésben nappali tagozaton részt vevő személyek katasztrófa-egészségügyi ellátási feladatokra beleegyezésük esetén legfeljebb két hónap időtartamra vehetők igénybe és ezen időtartam alatt az egyéb polgári védelmi kötelezettségek teljesítése alól mentesülnek.
Az ellátandó feladatot és a feladatellátás helyét a katasztrófa által érintett területen működő regionális tisztifőorvos jelöli ki.
 
A NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM FELADATAI
  • A jogalkotói tevékenysége keretében kidolgozza a katasztrófák felszámolásához szükséges jogszabályok és jogszabály módosítások tervezetét, elrendelheti az egészségügyi intézmények felé a katasztrófa terveikben egy-egy katasztrófatípusra vonatkozó részletesebb tervek kidolgozását.
  • Az országos tisztifőorvos közreműködésével irányítja az ágazati szervek felkészülését, kezdeményezi az ÁNTSZ felé a felkészülést támogató felméréseket, értékeli a tapasztalatokat.
  • Tervezi a felkészülési feladatokhoz szükséges fejlesztéseket, tartalékkészlet beszerzéseket és azok finanszírozási forrásának biztosítását.
  • Tervezi és szervezi a katasztrófa-egészségügyi gyakorlatokat és elrendeli végrehajtásukat.
  • Szakértővel képviselteti magát a KKB Operatív Törzsében és összekötőt delegál a – válság- és katasztrófahelyzetekben működő – Helyzetelemző és Értékelő Központba.
  • Működteti a Járványügyi Védekezési Munkabizottságot, valamint a Hőhullám-elleni Védekezési Munkabizottságot.
  • Tájékoztatja a KKB-t a katasztrófákra történő felkészülésről, a más tárcák közreműködését igénylő feladatokról, egyeztet az érintett tárcákkal és szervezetekkel.
  • Felügyeli az Állami Egészségügyi Tartalékot, irányítja a tartalékot kezelő intézet tevékenységét, intézkedik, hogy a készletek összetételének változása releváns legyen a várható veszélyekkel és fenyegetettséggel.
  • A miniszter hagyja jóvá a WHO, a NAÜ, illetve az EU vonatkozó ajánlásainak figyelembevételével készült ágazati felkészülési terveket.
 
Az OTH
  • meghatározza az ÁEüT-ban készletben tartandó oltóanyagok mennyiségét és milyenségét;
  • közvetlenül intézkedik, ha azt rendkívüli körülmény (járvány, természeti csapás és egyéb katasztrófák, hirtelen fellépő orvoshiány stb.) szükségessé teszi;
  • irányítja és koordinálja az ÁNTSZ regionális intézeteinek katasztrófa-egészségügyi felkészülését, és védekezési, katasztrófa-reagálási tevékenységét, továbbá
  • az országos tisztifőorvos, mint a JVM helyettes vezetője haladéktalanul tájékoztatja a JVM vezetőjét a rendkívüli járványügyi esemény bekövetkezéséről.
A regionális tisztifőorvos, mint a régiót alkotó megyék védelmi bizottságainak tagja személyesen vagy kijelölt helyettesei útján részt vesz a működési területét képező régiót alkotó megyék katasztrófa-egészségügyi felkészülésének irányításában, katasztrófa során pedig a védekezés területi szakmai irányításában, és összehangolásában, a kapott feladatok végrehajtásában.
Az ÁNTSZ regionális intézetei a kistérségi intézetek bevonásával
  • regionális terveket készítenek a rendkívüli intézkedések elrendelésére;
  • tervezik az egészségügyi személyzet szükség esetén történő átcsoportosítását;
  • adatokkal rendelkeznek a működési területükön lévő kórházi osztályok kapacitásáról, átprofilírozási lehetőségeiről, a fertőző betegek elkülönítésére kijelölhető – valamint átmenetileg fertőző osztályként működtethető – osztályokról;
  • a működési területükön lévő kórházak közül kijelölik az orvosi segélyhelyek és szükségkórházak telepítésére kötelezett intézeteket;
  • a tervezett intézkedéseket, valamint a szükséggyógyintézetek működtetésével, logisztikai biztosításával kapcsolatos kérdéseket egyeztetik az illetékes védelmi bizottsággal;
  • működési területükön irányítják, koordinálják az egészségügyi szolgáltatók tevékenységét.
 
A KATASZTRÓFAHELYZET EGÉSZSÉGÜGYI FELSZÁMOLÁSÁNAK JOGI HÁTTERE
A törvényi szintű szabályozás négy törvényben jelenik meg.
Az egészségügyi törvény és a katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló kormányrendelet katasztrófahelyzetben, az egészségügyi ellátás fenntartása érdekében tág mozgásteret biztosít az egészségügy számára.
A szokásos működési rendszerben már nem kezelhető ellátási többletfeladatok jelentkezésekor – amennyiben a katasztrófatörvény szerinti katasztrófahelyzet nem kerül kihirdetésre – az országos tisztifőorvos egy megyére, a nemzeti erőforrás miniszter az ország egész területére vonatkozóan egészségügyi katasztrófahelyzetet hirdethet ki.
A katasztrófa által érintett terület kiterjedésének megítélésénél a katasztrófát előidéző esemény területi kiterjedésén túl a következmények felszámolásába bevont vagy előreláthatóan bevonandó egészségügyi szolgáltatók földrajzi elhelyezkedését is figyelembe kell venni.
Katasztrófahelyzet kihirdetése a törvény erejénél fogva lehetővé teszi egy sor olyan ágazati intézkedés meghozatalát, melyek az egészségügyi ellátórendszer erőforrásainak optimális igénybevételét biztosítják. Lehetőség van az egészségügyi dolgozók szükség szerinti átcsoportosítására, a tartalékkészletek igénybevételére és a többletkiadások állami finanszírozására.
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény rendelkezik a kormányzati döntés-előkészítés, illetve a katasztrófák felszámolásához szükséges tárcaközi koordináció szabályairól és szervezeti felépítéséről.
Tekintettel arra, hogy a katasztrófa-egészségügyi ellátás kiterjed a fegyveres konfliktusokra is, a katasztrófa-egészségügyi ellátás honvédelmi vonatkozásait a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény szabályozza, amely a honvédelemben közreműködő szervként jelöli ki az egészségügyi szolgáltatókat és a gyógyszer ellátást végző szervezeteket.
A törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján az egészségügyi miniszter gondoskodik a védelmi célú tartalékolásról, a tárcaszintű felkészülésről, a honvédelmi célú irányítási szervezeti működési rend kialakításáról.
A katasztrófa felszámolással kapcsolatos harmadik fontos törvény a Polgári Védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény, a polgári védelmi szervezetekbe történő beosztás alól mentesíti az egészségügyi ellátást végzőket, mikor úgy rendelkezik, hogy az ÁNTSZ köztisztviselője a kórház, járóbeteg- és alapellátását végző orvos és egészségügyi szakdolgozó, továbbá az OMSZ dolgozója polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával teljesíti, továbbá meghatározza az egészségügy által a polgári védelem részére nyújtandó szakmai támogatások tartalmát.
 
A felkészülés szempontjából elengedhetetlenek a gyakorlatok.
Ezek lehetnek nemzetköziek (EU, NATO, NAÜ), melyekhez Magyarország is csatlakozik, vagy a minisztérium, a megyei védelmi bizottságok, illetve az egészségügyi intézmények által szervezett gyakorlatok. A gyakorlatokkal azonos megítélés alá esnek a katasztrófa-egészségügyi felkészítések, képzések is.
A lakosság tájékoztatására az írott és elektronikus médián keresztül, közlemények, tájékoztatók kiadásával, szóróanyagokkal, a minisztérium, az OTH, az OEK honlapjain közzétett információkkal, továbbá az OTH által szükség esetén működtetett zöld számon, valamint a dr. INFO telefonvonal felhasználásával kerül sor.
 
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ÉS EGYÉB SZABÁLYZÓK
1. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
2. a katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló 158/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet
3. az egészségügyi intézmények katasztrófa terveinek tartalmi követelményeiről szóló 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet
4. az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás szabályairól szóló 17/2001. (IV. 28.) EüM rendelet
5. a rendkívüli eseményekkel, katasztrófákkal kapcsolatos bejelentés és adatközlés rendjéről szóló 10/2005. (IV. 12.) EüM rendelet
6. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény,
7. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet
8. a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény
9. a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (VI. 3.) Korm. rendelet
10. az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet
11. a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény
12. az egészségügyi ágazat polgári védelmi feladatairól szóló 21/1998. (XII. 27.) EüM rendelet
13. az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól szóló 21/2010. (IV. 4.) EüM rendelet
 
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 711 2

OrvostudománySemmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave