MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
11.3.2. Fagyási sérülések
Tömeges fagyási sérülések az általános orvosi gyakorlatban nem fordulnak elő. A nedves hideg hatására (fagypont körüli hőmérséklet) fagyás és bemerítéses (lövészárok) láb alakul ki. Hazánkban az utóbbi 50 évben egy ízben fordult elő halmozottan jelentkező fagyási sérülés a lakosság körében: 1987. január 14-én.
A száraz hideg (fagypont alatti hőmérséklet) mélyebb fagyást, esetenként a test lehűlését eredményezi. A test hőjének elvesztését vezetés (nedves ruházat, fémmel történő érintkezés), áramlás (hideg szél) és hőleadás okozza.
Hypothermiáról akkor beszélünk, ha a test nem tudja tartani a normális hőmérsékletét. A fázás, hidegrázás megszűnésével a test képtelen magát melegíteni, a maghőmérséklet esése levertséghez, zavartsághoz, hallucinációkhoz, csökkent légzéshez, lassuló, szabálytalan és végül megszűnő szívműködéshez vezet.
Mély fagyásban az érintett terület hideg, kemény, fehér és érzéketlen, majd melegítés hatására foltosan vörös, duzzadt és fájdalmas lesz. Az ártalom a kiterjedéstől függően gyógyulhat, vagy puha, nedvedző, illetve fekete pörkkel fedett száraz gangraenába mehet át.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1341akea_1736/#m1341akea_1736 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1341akea_1736/#m1341akea_1736)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1341akea_1736/#m1341akea_1736)
11.17. ábra. Fagyási sérülés fázisai1: felületes, 2: bullosus, 3: a bőr teljes elhalása, 4: teljes bőr- és bőr alatti szövetelhalás (mumificatio)
A szoros értelemben vett fagyási sérülésnek leginkább a fül, orr, kéz, láb van kitéve.
A praehyperaemiás szakasz 6–24 óra hosszat tart. Az érintett terület hideg, a kisízületek mozgásképtelenek. Az oedema meghaladja a sérült végtag részletet. Az ezt követő hyperaemiás szakasz néhány napig tart. A sérült területen égő fájdalom, pethechiák keletkezhetnek. A károsodott szövetekben az elhalás néhány nap múlva indul meg és a demarcatio kb. 20 nap alatt zárul (11.17. ábra).
Úgynevezett lövészárok lábnál a végtag halvány, ödémás, nedves, hideg és zsibbadt, szövetfellazulás, fertőzés alakulhat ki. Autonóm zavar miatt évekig fennállhat a fokozott izzadás, fájdalom és túlérzékenység
A FAGYÁSI SÉRÜLÉSEK OSZTÁLYOZÁSA
A fagyási sérülésnek négy fokozatát különböztetjük meg hasonlóképpen, mint az égéseknél:
I. fokú fagyás: a bőr szederjes vörös, ödémás, fájdalmas. Egy hét múlva hámlani kezd, amely több hétig tarthat.
II. fokú sérülés: hyperaemia, ödéma, majd bullaképződés jellemzi. Két-három hét múlva a bullák beszáradnak és pörkösödnek. Zsibbadás, löktető fájdalom maradhat vissza.
III. fokú fagyás: a bőr teljes vastagságban elhal. A sérülés határát vesiculák szegélyezik. Bőrön fekély keletkezhet, majd fekete, kemény száraz pörk képződik, mely leválik és fekély marad vissza a helyén. Égő-nyilalló fájdalom kíséri a folyamatot.
IV. fokú fagyás: bőr alatti szövetek és a csont is destruálódik. A sérült szövet fekete, száraz, mumifikált.
A fagyás kórismézése a tünetek és az anamnézis alapján nem nehéz. Sokkal bonyolultabb a prognózis megállapítása (a sérülés súlyossága alapján) az első vizsgálat során. A szövetelhalás mértékét izotópvizsgálattal vagy termográfiával állapíthatjuk meg.
FAGYÁSI SÉRÜLÉSEK KEZELÉSE
A fagyást meleg kézzel vagy tárggyal melegítjük. A mélyebben megfagyott végtagot minél gyorsabban melegítsük meleg vízzel, ezzel egy időben az egész testet is melegíteni kell. A meleg ital, meleg-, száraz ruházat segít a fagyott végtag melegítésében.
-
A sérült végtagot felpolcoljuk;
-
Tetanus anatoxint és antibiotikumot adunk;
-
24–48 órán belül heparin, novocain+papaverin iv. adása szükséges a mikroembolizáció el kerülésére és a mikrocirkuláció visszaállítására;
-
végtagi fagyásoknál a korán bevezetett tartós epiduralis, axillaris blokád jó eredményeket ad hat, amputációval a teljes demarkációig érdemes várni.
HYPOTHERMIA KEZELÉSE
Helyszíni ellátásnál a sérültet meleg helységbe kell helyezni, meleg takarókkal és hősugárzókkal szükséges melegíteni. Lágyékba, hónaljba melegvizes palackokat kell helyezni.
Intézeti ellátásnál melegvizes kádban kell gyorsan felmelegíteni a sérültet. A víz hőmérsékletét 28–30 C fokról 20 perc alatt 40–42 C-ra kell emelni. Gondolni kell eközben az úgynevezett felmelegedési shockra is. A melegítés során ugyanis a periféria hamarabb melegszik fel, mint a testmag és relatív aránytalanság keletkezik a keringő volumen és az érpálya kapacitása között. Melegítéskor egyidejű volumenpótlást, szívtámogatást kell végezni folyamatos EKG- és pulzusellenőrzés mellett, esetleg oxigénterápiát is alkalmazni kell.
Thrombosisprofilaxisként heparint adunk.
Szisztémás antibiotikum-profilaxist kell adni a pneumonia veszélye miatt.
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
