MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
SÉRÜLÉS HELYÉN (HARCTÉREN, KÁRHELYEN)
Harctéren az ön- és kölcsönös segélynyújtás valósul meg.
A mellkas nyílt sérüléseinél legfontosabb a mielőbbi, aszeptikus hermetizált occlusiós kötés felhelyezése. Erre alkalmas az egységes sebkötöző csomag vulkanizált bevonatú borítása. A keresztülhatoló sérüléseknél a ki- és bemeneti nyílást egyaránt occlusiós kötéssel kell fedni.
A sérültnek izomba morfiumot kell adni és fél ülő helyzetben mielőbbi hátraszállításáról kell gondoskodni.
A sérültet megitatni, megetetni tilos!
ELSŐ SZAKSEGÉLY
Az ellátást egészségügyi tiszthelyettes vagy egészségügyi szakdolgozó végzi.
Szükség esetén, ellenőrzést követően megerősíti és kiegészíti a felhelyezett kötéseket, kiegészítő fájdalomcsillapítást végez, krisztalloid infundálását megkezdi. Fedett feszülő, illetve ventil PTX felismerése, ellátása. HTX esetén tehermentesítő mellkaspunkció.
Mellkasi sérültek azonnali továbbszállítást igényelnek. Kíméletes szállítóeszközön fél ülő testhelyzetben.
ELSŐ ORVOSI SEGÉLY
Ellátás feladatai: perifériás vénát kell nyitni megkezdeni vagy folytatni a folyadékpótlást.
Itt megfelelő szimptómák alapján már kialakulhat az első orvosi segély szintjén a feszűlő légmell állapota és diagnózisa. Teendő: mellkaspunkció a sérült pleuraüregbe, a II. bordaközben a medioclavicularis vonalban, vastag tűvel, melynek végére többszörösen kilyuggatott gumikesztyűt kell kötni. Ki kell egészíteni az analgetikumok adását, ezen sérültek késedelem nélkül a szakorvosi segély helyére szállítandók.
Nyílt sérülések esetén tetanus anatoxint és széles spektrumú antibiotikumot kell adni.
Dokumentálni kell a végzett kezelést és meg kell határozni a hátraszállítás irányát, formáját, sorrendjét.
Csak az agonizáló mellkasi sérülteket kell visszatartani.
SZAKORVOSI SEGÉLY
Az osztályozás során a következő sérültcsoportokat kell kijelölni:
Amennyiben fizikális vizsgálattal kideríthetően nyílt PTX mellett masszív HTX is fennáll, nagyfokú légzési elégtelenséggel, akkor mellkasi punkciót kell végezni a sérült oldalon, a vér lebocsátásával. Kifejezett légzési elégtelenségnél megkísérelhető a vago-sympaticus blokád. Nyílt HPTX-ben szenvedők elsősorban operálandók, cél a vérzés csillapítása. Amennyiben jó lehetőségek vannak légi szállításra, akkor e sérültek állapotának megítélését követően és ha alkalmassá tehetők légi szállításra, akkor plazmaexpander infúzióval a végleges ellátási helyre, a szakosított szakorvosi segély helyére kell szállítani. Belső vérzés gyanúja esetén a (hasüregbe, mellüregbe thoracoabdominalis sérülések, vagy a retroperitoneumba) a sérülteket késedelem nélkül a műtőben kell ellátni a vérzés csillapítása vagy a vérzés megállítása érdekében.
Áthatoló mellűri sérülést szenvedettek shock nélkül, másodsorban operálandók a vérzők után, ha a PTX nem kezelhető szívódrénnel vagy HPTX-nél a vérzés konzervatívan nem uralható.
Súlyos shokckos sérültek a shocktalanítóba kerülnek, utána a szükséges műtéti javallatok alapján a műtőbe. Akiknél belső szervek sérülésére van gyanú, de az nem bizonyított és állapotuk kielégítő, a fektetőbe kell irányítani a diagnózis további pontosítására. Ki kell jelölni az agonizálók csoportját és szimptomatikus kezelést kell végezni. Azon sérültek, akiknél a belső szervek sérülése kizárható és csak mellkasfali contusiót vagy át nem hatoló mellkasi sérülést szenvedtek, a könnyű sérültek ellátóhelyére kell irányítani.
A thoracotomián átesett betegeket evakuálni az 5. napnál előbb érdemes, amikor még a másodlagos szövődmények nem fejlődtek ki, különösen fertőzések, másodlagos vérzések formájában.
INTÉZETI ELLÁTÁS
Szakosított szakorvosi ellátást nyújtó sebészeti kórházak és speciális intézetek mell- és hasüregi sérültek számára. A katasztrófasebészeti kórházak megerősített thoracoabdominalis szakorvosi csoporttal (brigáddal) rendelkeznek.
A sérültek ellátása:
-
Segélyt nyújtani azon sérültek számára, akik az egészségügyi ellátóhelyek megkerülésével kerültek a kórházba.
-
A már korábban ellátott sérülteknél a szövődmények kezelése: abscessusok, sebek és varratok szétválása, másodlagos vérzések és sipolyok.
-
Szakorvosi ellátást biztosítani a diagnosztikus nehézségeknél és/vagy később kialakult kórállapotokban.
-
A stacioner kórházakba kerülnek azon sérültek, akiknél valamilyen rekonstrukciós műtétre vagy szövődmények tartós kezelésére van szükség.
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
