MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
12.1. Végtagsérülések ellátása a damage control elvei szerint
A végtagsérülések igen gyakran más testtájak sérülésével egyidejűleg észlelhetők, ezért ellátásuk a hasi és mellkasi sérülések fenti elvek szerinti ellátásával párhuzamosan zajlik.
ELSŐ LÉPÉS:
PRIMER FELTÁRÁS, VÉRZÉSCSILLAPÍTÁS, TÖRÖTT CSONTOK RÖGZÍTÉSE, DEKONTAMINÁCIÓ
A vérzések csillapítása az életmentő testüregi beavatozások részeként, azokkal párhuzamosan történik. Vérzéscsillapításra alkalmas módszer az érlekötés. Shunt, illetve áthiadaló bypass végezhető a keringés azonnali helyreállítására, hiszen 2 órán túli vérkeringési elégtelenség a végtagi szövetek elhalásához vezethet. Felső végtagi érsérülés esetén az a. radialis vagy az a. ulnaris leköthető, amennyiben a másik artéria ép és az arcus palmarison keresztül a kéz vérellátása biztosított.
A nagy csöves csontok, valamint a medence töréseinek mielőbbi rögzítése szükséges. Erre konzervatív és műtéti módszerek állnak rendelkezésre. Cél a megfelelő stabilitás elérése elsősorban a szállíthatóság miatt, illetve a későbbi végleges töréskezelés lehetőség szerinti legjobb feltételeinek biztosítása.
A leggyorsabb és megfelelő stabilitást biztosító eljárás a külső rögzítők (fixateur externe) alkalmazása.
A NATO katonai egészségügyi szolgálatainál is kívánatos lenne egységesített, kompatibilis fixateur externe rendszerek bevezetése. A módszer lényege az extrafokális rögzítés biztosítása. Ezt nyílt törésben intrafokális antibiotikum-kezeléssel (GMMA lánc) egészítjük ki. Mélybe süllyesztett implantátunok alkalmazása az időveszteség és a fémanyag felületén mélyen a szövetek között végbemenő baktériumkolonizáció miatt nem megengedett. A lehető legkisebb invazivitásra kell törekedni. Nagy elmozdulással járó medencetörések repozíciója és rögzítése a törött csontból történő vérveszteséget csökkenti a tört felszínek egyesítésével. Jelentős vérzés esetén feltárásos műtéti vérzéscsillapítás szükséges a retroperitoneum kitamponálásával. A leggyorsabb medencerögzítési módszer a pelvic clamp vagy egyéb külső rögzítő felhelyezése.
A primer sebellátásban valamennyi sérült és szennyezett szövet radikális kimetszésére kell törekedni tekintet nélkül annak szerkezetére. A kialakult lágyrészhiányokat nyitva kell kezelni. A felületek átmeneti fedésére az infekció szempontjából jól kontrollálható Epigard megfelelő. Igen jó eredmény érhető el a vákuum-asszisztált sebkezelési módszer alkalmazásával, mely a termelődő váladékot és a baktériumkolóniákat folyamatosan távolítja el és a granulációs szövetképződést serkenti. Az ízületek üregét lehetőleg primeren zárni kell, ez azonban nem mindig lehetséges.
Nyílt törések és kiterjedt lágyrészkárosodások esetén a csont- és lágyrészfertőzések kockázata igen nagy. Dekontamináció céljából a könnyen elérhető idegentesteket eltávolítjuk. A mélyen a szövetek között lévők eltávolítására nem feltétlenül kell törekedni, amennyiben az általuk okozott képletsérülés lehetősége nem áll fenn. A primer eltávolítás némely esetben aránytalanul nagy szövetroncsolással járna, fokozva a vérveszteséget és növelve a műtéti időt. Amennyiben szükséges, a panaszt okozó idegentestek stabil betegből sebgyógyulás után, választott időpontban eltávolíthatók. Gyulladt, fertőzött környezetben lévő idegentestek ezzel szemben azonnal eltávolítandók.
Compartment-szindróma veszélyekor a fasciotomiát azonnal el kell végezni. Amennyiben a végtag keringése nem biztosítható és a szövetek roncsolása kiterjedt, primer amputáció szükséges. Aknasérülések bekövetkeztekor legtöbb esetben az amputáció a robbanáskor bekövetkezik, ekkor már csak annak befejezése a feladat. A csonkot minden esetben nyitva kell kezelni.
MÁSODIK LÉPÉS: INTENZÍV OSZTÁLYOS KEZELÉS
Kihűlés megakadályozása és a maghőmérséklet emelése (melegített infúziók, hőszigetelő fólia, meleg levegő befúvása, környezet hőmérsékletének emelése). Ezzel egyidejűleg az acidosis krisztalloid és kolloid infúziók, illetve vérkészítmények adásával előzhető meg. A véralvadási zavarok friss, teljes vérkészítmények adásával védhetők ki.
HARMADIK LÉPÉS: VÉGLEGES TÖRÉSEGYESÍTÉS, CSONTPÓTLÁS, LÁGYRÉSZHIÁNYOK FEDÉSE
Stabil betegen békés sebviszonyok mellett gyulladásos jelek hiányában végezhető el a kialakult lágyrészhiányok fedése. Keringésükben megtartott különféle lebenyek, pl. fasciocutan lebeny mély lágyrészdefektusok fedésére alkalmas. Megfelelelő lágyrészalappal rendelkező felületes bőrhiányok félvastag szabad bőrlebenyekkel fedhetők, ezek közül rácsplasztikával kiterjedt defektusok is kezelhetők. Cél ez esetben nem a teljes azonnali fedés, hanem a hámosodás megindítása. Teljes értékű fedésre mikrovaszkuláris lebenyek alkalmasak.
A beteg állapotának stabilizálása, a sebek gyógyulása vagy legalábbis a lágyrészek megnyugtatóan gyulladásmentes állapotának kialakulása után választott időben végezhetők el a végleges törésrögzítést célzó műtéti beavatkozások, melyekhez antibiotikum-védelem szükséges. Ezekre rendszerint magasabb ellátási szinten kerül sor. Ugyanekkor nyílik lehetőség a csonthiányok csontpótlással történő megoldására. Legcélszerűbb az autológ csontgraft vagy szivacsos csont beültetése, de konzerv csont is jó eredménnyel alkalmazható.
Igen jó módszer a vérlemezke géllel augmentált csontpótlási módszer, mely a csont beépülését megrövidíti, valamint baktériumellenes hatása is van (utóbbi tapasztalati tényeken alapul).
Mesterséges csontpótló anyagok is jó eredménnyel alkalmazhatók (OSTIM).
Amputáció esetén a csonk másodlagos zárása is ekkor történik.
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
