MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
12.4. Medencesérülések
Háborús és katasztrófa körülmények között a medence sérülései nem túl gyakoriak. Felosztásuk hasonló a „békeidőben” használatoshoz.
A tompa sérülések nagy vérvesztést és nagyszámú korai halálozást okoznak.
Az áthatoló sérülések rendszerint kismedencei, illetve hasüregi sérüléssel járnak.
A medencetörések elmozdulásának nagysága arányos a bekövetkező vérveszteséggel, ezért a törés mielőbbi rögzítése a vérzés csökkentésének fő és elsődleges eszköze, ezáltal a mortalitást is csökkenti. Ez hangsúlyozottan érvényes rendkívüli körülmények között, ahol az egyéb kezelési lehetőségek behatároltak és a rendelkezésre álló vérkészítmények száma is korlátozott. Nyílt medencetörések ezért mielőbbi felismerést és azonnali kezelést igényelnek.
DIAGNÓZIS
Fizikális vizsgálattal a mindkét medencelapátra gyakorolt egyidejű nyomással instabilitást és krepitációt lehet észlelni. Végtaghosszkülönbség, férfiakban a herezacskó, nőkben a szeméremajkak bevérzése, külsérelmi nyomok a medence vetületében szintén felvetik a medencesérülés gyanúját. A gáttájék megtekintése, rectalis és hüvelyi vizsgálat is szükséges adott esetben.
Az eszközös vizsgálatok közül az AP medence, illetve a betekintő röntgenfelvételek szerepelnek első helyen. Amennyiben rendelkezésre áll, a törés jellege CT-vizsgálattal tisztázható legpontosabban. Minden esetben húgyhólyag-, illetve húgycsősérülésre is gondolni kell, különösen, ha vér jelenik meg a vizeletben, a húgycsőnyílásban vagy a katéterezés nehezített. Retrográd uretrográfia vagy cisztográfia tisztázza a diagnózist.
KEZELÉS
A legelső és legfontosabb teendő: vérzéscsillapítás a medence mielőbbi stabilizálása által. A helyszínen a nagytomporok magasságában átvezetett medenceövvel, homokzsákkal megtámasztva vagy a sérültet a sérült oldalra fordítva csökkenthetjük az elmozdulást.
Legjobb módszer azonban a medencetörés külső rögzítővel való ellátása, amely gyors, egyszerű, stabil, kellő repozíciót biztosít és már az elsődleges sebészi ellátóhelyen biztosítani kell. Amennyiben a vérzés ennek ellenére is jelentős marad, retroperitonealis feltárást és masszív tamponálást kell végezni.
Nyílt sérülés feltárást, retroperitonealis tamponálást igényel, kiterjedt debridement mellett. A medence stabilizálása egyúttal elvégzendő. Definitív medencestabilizálás mélybe süllyesztett implantátumokkal csak második lépésben, magasabb ellátási szinten lehetséges. Kolosztómia javasolt, bélsérülés esetén szükséges.
Lőtt és repesztől származó sérülés a medence valamely csontjának törésével járhat, amely azonban rendszerint nem jár intabilitással. A vékony- és vastagbél, a végbél és az urogentalis szervek sérülése nem ritka. Nagyobb vérzés a medencei erek sérüléséből eredhet.
ÁTHATOLÓ SÉRÜLÉSEK
A törést röntgen- vagy CT-vizsgálattal kell tisztázni. A feltárás során rendszerint laparotómiát kell végezni, melynek során a vérzéseket elsődlegesen el kell látni, hasonlóképen a hasi szervek sérüléseit a damage control elvei szerint. Egyszerű bélrezekció elvégezhető első lépésben. A devitalizált sebeket és az élettelen csontfragmentumokat ki kell metszeni. Amennyiben a csípőízület is megnyílt, azt a nyílt ízületi sérülések kezelési elvei szerint kell ellátni.
A MEDENCE KÜLSŐ RÖGZÍTŐ (FIXATEUR EXTERNE) BEHELYEZÉSE
Lépések:
-
Mindkét csípőtövist kitapintjuk. 2 cm hosszú harántmetszést ejtünk mindkét spina iliacaanterior superiortól 2 harántujjjal proximalis vagy medioventralis irányban. A csípőtövist tompán kipreparáljuk.
-
A csípőlapát dőlésszögének és irányának meghatározására az izmok és a csípőlapát közé vezetődrótot szúrunk maximum 4 cm mélységben. A célzást ezt követően nagy pontossággal kell végrehajtani, különben a fixateurnyársak nem megfelelő helyre kerülnek és a rögzítés instabil lesz.
-
A csípőlapát vastagságának medialis és középső harmada határán az 5 mm-es nyárssal a csontra szúrunk, majd nyársat a jelződróttal párhuzamosan 4 cm mélységig befúrjuk. A fúrás fő iránya a nagytompor, a nyársaknak a csípőlapát lemezei között kell maradniuk.
-
A második nyársat 2 cm-rel posterior irányban vezetjük be, majd a nyársak behelyezését az ellenoldalon is elvégezzük. Ezt követően a nyársak mozgatásával meggyőződünk azok stabilitásáról.
-
A medence repozícióját a csípőlapátokra (nem a nyársakra) gyakorolt nyomással végezzük el. Ezután a nyársakat a has szintje felett harántrudazattal kötjük össze.
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
