Major László (szerk.)

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai


13.2. Gerincsérülések

A gerinc katasztrófakörülmények közötti sérülései – a gerincvelő társult sérülésével vagy anélkül – eltérnek a polgári életben előforduló sérülésektől. Ezek a sérülések gyakran nyitottak, szennyezettek és általában más szervek sérüléseivel szövődnek.
A kezelés elvei a következők:
  • először a gerinc külső rögzítése a neurológiai rosszabbodás megelőzésére,
  • diagnózis,
  • végleges ellátás (gerincstabilizálás),
  • rehabilitáció.
Komplett harántlézió esetén a neurológiai javulás valószínűsége minimális és azt a sürgős sebészi beavatkozás nem befolyásolja. Részleges harántlézió esetén azonban a neurológiai rosszabbodást mutató sérülteknél a sürgős sebészi dekompresszió jótékony hatású lehet. A sürgős, életmentő lágyrészrevízió és debridement ekkor is szükséges, különösen társult colorectalis érintettség esetén.
 
OSZTÁLYOZÁS
A gerincsérülések osztályozásánál és kezelésénél négy fő tényezőt kell figyelembe venni.
  • Nyitott vagy zárt a sérülés?
  • Neurológiai státus: komplett harántlézió, részleges harántlézió vagy tünetmentes.
  • Komplett harántlézió esetén a sérülés szintje alatt nem észlelhető neurológiai funkció a spinalis shock időszaka után (általában 24-48 óra, amit a bulbocavernosus reflex visszatérése jelez).
Az érintett gerincszakasz szerint: nyaki, mellkasi, ágyéki vagy keresztcsonti. A csontok és szalagok sérülésének mértéke alapján: stabil – instabil.
A gerincvelő-sérülések intenzív ellátásának célja a hypoxia, hypotensio, hyperthermia és ödéma következtében fellépő másodlagos sérülések minimalizálása.
Instabilitást kell feltételezni (és a gerincet stabilizálni kell) minden olyan betegben, akinek a következő tünetei vannak:
  • instabilitás érzésére panaszkodik (kézzel támasztja a fejét),
  • gerincfájdalmat említ,
  • érzékenység a tövisnyúlványok fölött,
  • neurológiai deficit,
  • megváltozott mentális státus, gyanús körülmények.
 
MENTÉS
Mentésnél, a sérült kiszabadításánál különös figyelemmel kell lenni a következőkre.
  • A nyaki gerinc védelme érdekében:
    • A nyak sohasem lehet hiperextendált.
    • Légútbiztosításra endotrachealis intubációt csak in-line nyakstabilizálás mellett kísérelhetünk meg, ennek sikertelensége esetén légcsőmetszés indokolt.
    • A fejnek a testtel egy vonalban tartásához több személy szükséges, egy fő csak a nyak stabilizálásához.
    • A nyak stabilizálására a szállítás alatt merev nyaki gallér és homokzsákok egyaránt alkalmasak. A fejet és a testet a mentőeszközhöz kell rögzíteni.
  • A mellkasi és ágyéki gerinc védelméhez:
    • Fordítsuk a beteget oldalra vagy alkalmazzuk a kétemberes szállítást. Ez alatt külön gondoskodni kell a nyaki gerinc védelméről.
    • Gerinchordágy hiányában szükséghordágyat készíthetünk a helyben fellelhető anyagokból.
  • Társsérülések
    • Ha a gerincvelő sérüléseivel együtt járó komplex sérülések érintik a fejet, mellkast, hasat vagy a végtagokat, akkor az életmentő beavatkozások előnyt élveznek a végleges diagnózissal és a gerinc sérüléseinek kezelésével szemben. E beavatkozások közben az instabil gerinc további károsodását megfelelő óvintézkedésekkel kell megelőzni.
 
SÜRGŐS MŰTÉT
Sürgős műtét a gerinc penetráló vagy zárt sérülései esetén csak neurológiai rosszabbodás esetén indikált és természetesen csakis szakosított szakorvosi segélyként, báziskórházban biztosítható. A sebészi ellátás részleteinek ismertetése meghaladja e könyv kereteit.
Összefoglalva, a koponya- és gerincsérültek helyszíni ellátása általában nem lehetséges. Itt a feladat a vitális paraméterek stabilizálása és definitív ellátás helyére való szállítás. A korrekt preoperatív ellátás után a sebészi ténykedés fő alapelvei a minden rétegre kiterjedő alapos debridement, az intracranialis haematomák kiürítése és a szoros dura- és bőrvarrat, illetve az idegelemek dekompressziója és a gerinc stabilitásának helyreállítása. A posztoperatív észlelés sarokkövei az ICP-mérés, a vitális és neurológiai jelek folyamatos monitorizálása, hogy az esetleges komplikációkat időben észleljük és kezelni tudjuk. Igen fontos a komplex rehabilitáció és a rekonstruktív idegsebészet szerepe a teljes felépüléshez.
 

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 711 2

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave