MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
14.2.2. A szájsebészeti sürgősségi ellátás elvei
A jóval gyakoribb fogászati esetek mellett számolnunk kell a szájsebészeti sürgősségi esetekkel is. Ezek ismerete azért fontos, mert előfordulásuk esetén életmentő beavatkozások alkalmazása válhat szükségessé.
A szájsebészeti, életmentő beavatkozást igénylő állapotok is két csoportba oszthatók: gyulladások és sérülések.
GYULLADÁSOK
A maxillofacialis régióban a nyaki spatiumokon keresztül a mellkas irányába terjedő phlegmone viszonylag ritka, de életveszélyes kórkép. A folyamat leggyakrabban a második, harmadik alsó molaris fogakból indul ki, mivel e fogak gyökerei a m. mylohyoideus mögött helyezkednek el. Innen a gyulladás közvetlenül a submandibularis résbe, majd a mediastinum irányába terjedhet. Mindig polimikróbás betegség. A különböző baktériumok szinergizmusa a szövetnekrózist, így a folyamat terjedését segíti elő, a megfelelő antibiotikum-kezelést pedig nehezíti. A folyamat kialakulásában az immunrendszer gyengesége is szerepet játszik: autoimmun betegségek, diabetes, alkoholizmus. Irodalmi adatok szerint a folyamat 40%-os halálozással jár. A magas halálozási arány oka a késői diagnózis és az inadekvát terápia.
Klinikai kép: leggyakoribb a submandibularis-submentalis régióból a nyakra terjedő hyperaemiás, feszes, fájdalmas duzzanat. A beteg állapota gyorsan romlik. A fogászati ellátás és szokásos antibiotikum-kezelés nem elég. Akut CT-vizsgálat indikált, melyen a gyulladásos folyadék és gázbuborék jelenléte a diagnózist megerősíti, és az intra- és extraoralis feltárás optimális helyét is megmutatja.
Kezelésében a légutak biztosítása, a korai széles spektrumú antibiotikum-terápia és a késedelem nélküli, radikális sebészi feltárás követendő. A betegség időben történő felismerése a gyors lefolyás és rossz prognózis miatt fontos. Ezekben az esetekben, amennyiben a helyszínen a beteg ellátása nem lehetséges, gondoskodni kell az időben történő, megfelelő ellátó helyre történő szállításról.
SÉRÜLÉSEK
A maxillofacialis régió az összes sérülések 15%-ában, a halálos kimenetelű esetek 40%-ában érintett. Az izolált szájsebészeti jellegű sérülések önmagukban ritkán életveszélyesek, de életveszélyes következményekkel járhatnak. Életveszélyes állapotot jelenthet a maxillofacialis régió sérülése esetén a légúti elzáródás és a vérzés.
Első feladat a légúti elzáródás megszüntetése.
Nehézséget jelent, hogy a légutak biztosítását a sérülés területén kell megoldani a nyaki gerinc védelmének figyelembevételével.
Légúti elzáródást okozó tényezők maxillofacialis trauma esetén:
-
A maxilla törésekor gyakran postero-inferior helyzetben beékelődik, a nasopharynx elzáródását okozva. Jellegzetes kép ilyenkor a tányérarc és a pápaszem haematoma. A légutak felszabadítását a maxilla előemelésével kísérelhetjük meg egy egyszerű műfogás alkalmazásával.
-
Darabos mandibulatörés esetén a nyelv elveszítheti elülső rögzítettségét, így hátraesve az oropharynx elzáródását okozhatja. Az állkapocs szélesen ellapult, deformált, a törés helyén tapintva krepitál. Ilyen esetben az állkapocs előemelése nem segít a légutak szabaddá tételében, a nyelvet direkt kell előrehúznunk és akár átöltve valamely külső fix ponthoz rögzítenünk.
-
Idegentestek (fogak, fogpótlás darabok, csontfragmentumok, hányadék, haematoma) is elzárhatják a légutakat a szájüregtől az oropharynx, larynx, trachea útján át a bronchusokig. Elsődleges teendő ezért az arc sérülései esetén a szájüreg kitakarítása. Ezt a műveletet óvatosan, a bucca felől, oldalsó irányból hátranyúlva kell végezni, nehogy a szájüregben lévő idegentestet a légutakba nyomjuk.
-
Vérzés is okozhat légúti elzáródást, hiszen a sérülés eleve a légutak területén helyezkedik el. A vérzéscsillapítás tehát a légutak biztosításának része is lehet. Az arcsebek az arc jó vérellátása miatt erős vérzéssel járhatnak, de ritkán okoznak súlyos vérveszteséget. A vérzéscsillapítást nehezíti, hogy a légutak szabadon hagyása mellett nehéz az arc területén a fedőkötések felhelyezése. Emellett a szájüreg, orr, garat- és tört csontképletekből eredő vérzés nehezen csillapítható. Ilyen esetben endotrachealis intubáció válhat szükségessé.
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
