Major László (szerk.)

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége

Jóllehet, radioaktív izotópok (sugárzó anyagok) nagyobb népességcsoportot érintő terrorista alkalmazására ezideig nem került sor, de ennek eshetősége – 2001. szeptember 11. óta – korántsem zárható ki. Az ártatlan emberek millióit fenyegető és ezreit sújtó terrorista támadások lehetősége a XXI. század lehangoló realitásává vált.

A RADIONUKLEÁRIS TERRORIZMUS VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ FORMÁI

Embercsoport besugárzása nagyaktivitású zárt (esetleg nyitott) sugárforrással

Talán a legegyszerűbben kivitelezhető, s ennél fogva a legkönnyebben feltételezhető egy olyan forgatókönyv, amikor egy tömegek által gyakran látogatott nagyforgalmú közintézményben elrejtenek egy nagyaktivitású zárt sugárforrást, amely külső sugárterhelést eredményez a közelében tartózkodó emberekre. Elméletileg nem kizárható egy olyan terrorista cselekmény sem, amikor por alakú, jól párolgó, folyékony vagy esetleg légnemű radioaktív anyagot helyeznek el egy nyitott edényben egy huzatos és/vagy zárt helyen (pl. metróállomáson, de akár egy színházteremben vagy bevásárlóközpontban).

A „piszkos bomba”

A „piszkos bomba” egy hagyományos robbanóanyagot (pl. trinitro-toluolt, TNT-t) tartalmazó fegyver, amelynek gyutacsai közé radioaktív anyagot helyeznek. Ennek felrobbantásakor nem csupán a robbanás közvetlen pusztító hatásaival lehet számolni, de pár száz méteres környezetben a sugárzási szint is megnövekszik, a levegőbe került radioaktív anyag külső és belső sugárterhelést okozhat. Jóllehet, ennek mértéke csekély a nukleáris bomba hatásaihoz viszonyítva, a radioaktív aeroszollal szennyezett levegő belégzése révén a „piszkos bomba” nagyobb egészségkárosító veszélyt jelenthet és a tömegben kifejezett pánikhoz vezethet.

Ivóvíz- és/vagy élelmiszerkészletek sugárszennyezése

A központi ivóvízellátó hálózat avagy a vízoldékony sugárzó anyaggal feltehetően nagyobb volumenben szennyezhető folyékony élelmiszer- (tej) vagy italkészletek (sör, üdítők) terrorista célú sugárszennyezése egyidejűleg több száz, de akár több ezer ember heveny sugárbetegségét eredményezheti.

Nukleáris létesítmény elleni támadás

A nukleáris létesítmények (atomerőmű, kísérleti vagy oktató reaktor stb.) elleni támadás (netán szabotázs) súlyos következményekre vezethet e létesítmények környezetébe kijutó radioaktív anyagoknak köszönhetően. A külső és belső sugárterhelés hatásaival, a nemspecifikus tünetek tömeges fellépésével, továbbá pánikkal és tömeghisztériával egyaránt számolni kell.

TERRORCSELEKMÉNYEKRE FELHASZNÁLHATÓ RADIOAKTÍV ANYAGOK LEHETSÉGES FORRÁSAI

A sugárzó anyagok terrorista alkalmazásának potenciális forrásai: hasadó anyagok nukleáris fegyvergyártásból,

hasadó anyagok és radioaktív hulladékok atomerőművekből,
kísérleti reaktorokban besugárzott (felaktivált) anyagok,
ipari, orvostudományi és kutatási célokra használt radioaktív anyagok,
radioaktív hulladéktárolókba beszállított, végleges kezelésre és tárolásra váró radioaktív anyagok.

BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK A RADIOAKTÍV ANYAGOK TERRORISTA ALKALMAZÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSÁRA

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (International Atomic Energy Agency, alapítva 1957-ben, székhelye: Bécs, tagországok száma 2009 végén: 150) által szorgalmazott és előkészített nukleáris és sugárbiztonsági egyezményeket aláíró tagországok (köztük Magyarország) kötelezettséget vállaltak, hogy intézkedéseket foganatosítanak a radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának megakadályozására. Ennek érdekében a biztonsági intézkedések egész sora valósul meg:

a nukleáris létesítmények, a hasadó anyag szállítmányok és a radioaktív hulladéktárolók folyamatos fizikai védelme és őrzése,
a sugárforrások regisztrálása és szigorú nyilvántartása az előállítás, szállítás, felhasználás, hulladékká nyilvánítás, tárolás és a végleges elhelyezés során,
a sugárforrásokat forgalmazó, szállító és felhasználó személyek megfelelő biztonságtechnikai és sugárvédelmi képzése és rendszeres (ötévente kötelező) továbbképzése.

További védekezési lehetőségek között említhető és megfontolandó:

az ionizáló sugárzás intenzitásának (dózisszintjének) mérésére alkalmas „sugárkapuk” üzembe helyezése a határállomásokon (ez a közúti és légi határátkelőkön Magyarországon már megtörtént a shengeni határon, s az automatikus sugárzásmérő eszközök üzembehelyezése folyamatban van a vasúti átkelőkön),
„sugárkapuk” felszerelése a fentebb említett, nagy tömegek által látogatott építmények (metró, pályaudvarok) és szolgáltató központok (hypermarketek, plázák, sportcsarnokok, kórházak) bejárataiban,
a vízművek és a központi élelmiszer-feldolgozó intézmények szigorú és folyamatos sugárfigyelési rendszerének kialakítása (rendszeres és gyakori mintaelemzések révén).

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 711 2

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero