MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
Sugárszennyeződés alapos gyanúja esetén az ellátó személyzetnek gondoskodni kell a radioaktív szennyeződés mielőbbi biztonságos eltávolításáról az érintett személy(ek) testfelületéről vagy szervezetéből, ügyelve arra, hogy az ne terjedhessen tovább a környezetben tartózkodó további személyekre, beleértve a veszélyhelyzet-elhárítókat, illetve az egészségügyi ellátó személyzetet is (felporzás miatti belégzés, vagy kiülepedés miatti külső sugárterhelés formájában).
DEKONTAMINÁLÁS (MENTESÍTÉS) ÉS DEKORPORÁLÁS
Külső sugárszennyeződés esetén addig kell ismételni a langyos vizes szappanos-samponos lemosást vagy zuhanyzást, ameddig a felületi szennyezettségmérő készülék biztonságos értéket nem mutat. Igen masszív sugárszennyeződés esetén előfordulhat a haj mielőbbi eltávolításának szükségessége (ezzel a 2–3 hét múlva törvényszerűen bekövetkező, s pszichésen nehezen feldolgozható, epilációt is megelőzhetjük).
Belső sugárszennyeződés esetén a sugárzó anyag típusától függően a 16/2000. EüM rendeletben kijelölt 9 szakintézetben végzendő az emberi szervezetbe került radioaktív vegyület eltávolítását elősegítő vagy a vérbe való felszívódását és a célszervben a felhalmozódását megelőző, de legalábbis csökkentő gyógyszeres kezelés (antidotum, abdszorbens, komplexképző stb. készítménnyel) az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet 2006. és 2007. évi Módszertani Útmutatói szerint. Ezen Útmutatók ingyenesen hozzáférhetők az Intézet honlapján (www.osski.hu – Kiadványok).
Egyetlen esetben, a radioaktív jódizotópok baleseti mértékű felvétele (belégzése) esetén nem kell szakintézetbe szállítani az érintett személyeket, hanem törekedni kell a jódprofilaxis mielőbbi elvégzésére, a napi jódszükséglet mintegy ezerszeresét tartalmazó jódtabletta bevételére. A nagydózisú stabil jódadag szervezetbe juttatásával – a radiojód metabolizálódás megtörténte előtt – megelőzhető, illetve ha arra a radiojód aeroszolok belégzése után néhány órán belül sor kerül, számottevően csökkenthető a pajzsmirigy radioaktív jódfelvétele, s ez által hormonszintézise és sugárterhelése.
A SUGÁRSÉRÜLTEK AMBULANTER ÉS FEKVŐBETEG-INTÉZETI ELLÁTÁSI SZINTJÉNEK MEGVÁLASZTÁSA
Ha sugárzó anyaggal elkövetett terrorista esemény (avagy baleset) következtében a test egészét vagy nagy részét sugárexpozíció éri, az általános tünetek között leginkább a hányás megjelenésének ideje és intenzitása alapján becsülhető a dózis.
A szervezetben elnyelt sugáradag felelős valamennyi sugárhatásért, a klinikai és laboratóriumi tünetek manifesztálódásáért és súlyosságáért, s végső fokon meghatározza a szükséges és elégséges ellátás szintjét, és közvetve az arra optimális intézményt is (15.2. ábra).
LEGFONTOSABB TUDNIVALÓK ÉS TENNIVALÓK A SUGÁRSÉRÜLTEK ELLÁTÁSA SORÁN
Kombinált sugársérülés során a helyszínre érkező egészségügyi személyzet – de akár az elsősegélynyújtási alapkiképzésben részesült mentőalakulat – legfontosabb kötelessége és azonnali teendője az életmentés és az életveszélyes állapotban lévő sérült stabilizálása! A sugárszennyezettség mértékének megállapítása, a páciens vagy a kárhelyen található egyéb – kevésbé súlyos állapotban lévő – sérültek sugármentesítése nem sürgősségi feladat! Erre csak az életmentés után kerülhet sor.
Mindamellett a sugármentesítő egységnek rendelkeznie kell vészjelzést (hang- és fényjelzést) adó sugárzásmérő kéziműszerrel annak érdekében, hogy az esetlegesen igen magas intenzitású sugárzási térben a mentesítési (életmentési!) munkálatok időtartamát a mentőszemélyzet számára biztonságosan lehessen ütemezni és kivitelezni.
A túlexpozíciót kapott vagy sugárszennyezett személy nem radioaktív, sugárforrásnak nem tekinthető, az ellátó személyzetre sugárveszélyt nem jelent! A csernobili reaktorbaleset utáni első órákban halálos és súlyos sugárbetegséget kapott reaktor-operátorok és tűzoltók sugármentesítését végző egészségügyi személyzet mindössze 3–4 évre jutó természetes sugárterheléssel megegyező többlet-sugárterhelést kapott, amely sem klinikai, sem laboratóriumi kóros elváltozásokat nem eredményezett (15.2. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1341akea_2387/#m1341akea_2387 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1341akea_2387/#m1341akea_2387)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1341akea_2387/#m1341akea_2387)
15.2. ábra. Sugársérültek szükséges és elégséges ellátási szintje a korai tünetek alapján
A sugárzás nem fertőz. Fertőzésre csak olyan élőlény képes, amely a gazdaszervezetben szaporodik, s abból kikerülve más élőlényekbe átjutva, azokban tovább tud szaporodni, s ily módon betegséget (vagy hordozást) kiváltani. „Sugárfertőzés” nem létezik, az élettelen radioaktív anyag legfeljebb szennyezni tud.
A foglalkozás-egészségügyi szakszemélyzetnek (de hasonlóképpen a háziorvosoknak és az egészségügyi intézményeknek is) naprakészen kell tartania az ÁNTSZ Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézete által fenntartott 24 h/365 nap rendszerben működő Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatának, valamint az ÁNTSZ regionális intézetei keretében tevékenykedő Sugáregészségügyi Decentrumok, illetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi intézményeinek telefonszámait és egyéb elérhetőségét, hogy sugárexpozíció gyanúja esetén szaktanácsadást kérhessenek.
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
