MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
Írta: Dr. Rókusz László
Az ún. belgyógyászati típusú katasztrófákhoz az árvizet, a földrengést, továbbá a járványos méreteket öltő infektológiai megbetegedéseket, a vegyi és sugársérüléseket soroljuk.
A felsorolt katasztrófatípusok (ritkán ugyan, de) keveredhetnek, ami a klinikai lefolyást súlyosbítja.
Bármely típusú katasztrófa közvetlen vagy közvetett módon (szövődmény; járvány kialakulása) fertőző megbetegedésekhez vezet(het). Elsősorban az alapbetegségből fakadó szövődmények ellátása igényel infektológiai alapismereteket.
Ezek leggyakrabban légúti infekciók, aspirációs pneumónia, egészségügyi ellátással kapcsolatos pneumonia, illetve művi lélegeztetéssel kapcsolatos tüdőgyulladás formájában jelentkeznek. Árvizek kapcsán, pl. Thaiföldön, a cunami idején, a 4 kórházba szállított 777 sérültből 515 főnél lépett fel bőr- és lágyrészinfekció. Jellemző lehet a polimikrobás eredet és nem ritka az anaerob fertőzés.
Földrengések kapcsán ugyancsak maga a sérülés: a crush szindróma, a compartmentszindróma, a rhabdomyolysis fellépte súlyos érellátási zavarokat, vesekárosodást eredményezhet, ami másodlagos fertőzésekhez vezethet. A fertőzések kialakulásával párhuzamosan, a beteg általános állapota, kockázati tényezői és többek között az esetleges beszűkült egészségügyi ellátási kapacitás szepszis szindróma kialakulását eredményezheti.
Az ionizáló sugársérülés nagy adag gamma-sugárzás következtében lép fel. Elsősorban a vérképzőrendszer elégtelensége, a tápcsatorna nyálkahártyája, valamint a központi idegrendszer károsodása említendő. A csontvelő-elégtelenség következtében agranulocitózis lép fel, ami súlyos, másodlagos, szisztémás fertőzéseket eredményez. Kombinált antimikrobás kezelés, granulocytastimuláló faktor adása, illetve őssejt- és csontvelőátültetés, valamint egyéb szupportáció (vér- és thrombocyta transzfúzió és megfelelő izoláció) életmentő lehet.
A vegyi sérüléseket követő másodlagos infekciók akkor keletkeznek, ha a sérült esélyt kapott az egyéb specifikus (antidotum) és aspecifikus (gyomormosás, vesepótló kezelés, művi lélegeztetés, pacemaker, egyéb intenzív beavatkozás stb.) terápia mellett az életben maradásra.
Fertőző betegségek szempontjából a katasztrófákat két fő csoportra lehet osztani:
-
a bioterrorizmus során alkalmazható ágensek bevetésekor keletkező nagyszámú beteg. Ezen katasztrófák háborús cselekmények között és béke körülmények alatt is felléphetnek;
-
az ún. klasszikus fertőző betegségek járványos mértékben történő fellépte. Az adott földrajzi helyzetet figyelembe véve elsősorban az alábbiakról van szó:
-
heveny hasmenések (elsősorban a norovírusok okozta kórképek, kolera, hastífusz, salmonellosis, vérhas, campylobacteriosis). Gyakran életmentő a gyors, megfelelő mennyiségű ion- és folyadékpótlás, illetve az antibiotikum-kezelés;
-
arbovírusok okozta fertőzések (3 fő klinikai szindróma képében jelentkeznek: aszeptikus meningitis; arthritis, artralgia; haemorrhagiás betegségek. Jelentőségüknél fogva elsősorban a Dengue-láz, Nyugat-Nílusi láz, a japán encephalitis, a sárgaláz, valamint a Hantavirus okozta fertőzéseket kell kiemelni;
-
légúti infekciók (elsősorban a világméretű influenza pandémia okozhat súlyos problémát);
-
vírusos hepatitisek (hazánkban a hepatitis-A és -E vírusok okozta járványos májgyulladástól lehet tartani; járványos méreteket öltő hepatitisz a rossz higiénés viszonyok miatt alakul ki, amely mind a háborús-, mind egyéb katasztrófahelyzetre jellemző; elsősorban a preventív medicina alkalmazása – vakcináció és a higiénés rendszabályoknak lehetőség szerinti alkalmazása, betartatása – révén lehet mérsékelni, megelőzni a járványok kifejlődését);
-
heveny meningitis (leggyakrabban a Meningococcus okozta járványok szedik áldozataikat; jelenleg a B szerotípusú Meningococcus törzs ellen nincs vakcinációs lehetőség, egyebekben megfelelő védőoltás áll rendelkezésre; a Meningococcus okozta megbetegedéseknek halálozási aránya igen nagy, kb. 10%-os; adekvát, gyorsan alkalmazott penicillin készítmények jelentősen csökkentenik a halálozási arányt);
-
egyéb infekciók (súlyos katasztrófahelyzetben a malária, a schistosomiasis, a leishmaniasis, a leptospirosis és a kiütéses tífusz igényel komoly egészségügyi felkészültséget és feladatot: a megfelelő kemoprofilaxis, higiénés szabályok betartása, a diagnózis gyors megállapítása, megfelelő és hatékony kezelés a betegellátás alap pillérei).
-
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
