Major László (szerk.)

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai


16.3. Sebészi sérülések fertőzéses szövődményei

A katasztrófát követő időszakban, miután az elsődleges sérültellátás és sebészi beavatkozás megtörtént, a túlélő személyek életét elsősorban a különböző típusú infekciók fenyegetik. Szokványos (katasztrófahelyzet nélküli) körülmények között a sérültek szeptikus szövődményeinek előfordulási gyakorisága 10–15%-ot tesz ki.
A vérzés és a zárt koponya trauma után a hasi traumát szenvedett sérültek harmadik vezető haláloka a szepszis. Az infektológiai kórképek közül a pneumonia a leggyakoribb, ezt követik a húgyúti infekciók, majd a bacteriaemia. A várható kórokozók közül a pneumóniás és húgyúti fertőzöttek közül az Enterobacter sp., illetve húgyúti fertőzésekben az E. coli a leggyakoribb.
A poszttraumás fertőzések góca endogén és exogén eredetű. Az áthatoló hasi sérüléseket követő fertőzések forrása rendszerint endogén, ami elsősorban a gyomor-bélhuzam perforációjának eredménye. A vastagbélben élő anaerob flóra szintén ideális közege fertőzésnek. Az exogén baktériumok (elsősorban Staphylococcus aureus, Streptococcus sp. Clostridium sp.) szintén jelentős infekciós problémát okozhatnak a szennyezett ruha, föld, idegen testek, éles tárgyak, lövedékek, repeszek sebbe hatolása következtében. Az azonnal újraélesztés közben, változó terepviszonyok között gyakran sérül a sterilitás szabálya, akár az iv. folyadék bevitele, akár a hólyag katéterezése, akár a centrális kanűlök biztosítása, akár egyéb invazív beavatkozás során.
 
A FERTŐZÉSEK LOKÁLIS VAGY SZISZTÉMÁS TÉNYEZŐI
  • A kórokozók virulenciája és száma;
  • a szövetek vérellátása és életképessége;
  • a szervezet védekezőképessége, immunológiai válaszkészsége;
  • a shock jelenléte, súlyossága, időtartama;
  • a laktát acidosis korrekciójának ideje (< 24 óra);
  • a sebészi débridement megfelelő volta;
  • a véralvadás egyensúlya;
  • az életkor;
  • a társbetegségek, azok súlyossága.
 
SZISZTÉMÁS ANTIBIOTIKUM-PROFILAXIS (SZAP)
Jól ismert tény, hogy azoknál a sérülteknél, akik a sérülést követően sebészi beavatkozásra szorulnak, a szisztémás antibiotikum alkalmazásának következtében a posztoperatív infekciók és a előfordulási gyakorisága is jelentős mértékben csökken. Így pl. a shock esetén a sérültek SZAP-a 9%-ról 4%-ra mérsékelte a fertőzéses szövődmények előfordulását.
Több tanulmány szerint a SZAP időtartama (24 óra versus 5 nap) gasztrointestinalis sérülések esetében nem befolyásolja a fertőzés előfordulási gyakoriságát. A sebészeti műtéti prophylaxis összefoglalója az 16.1. táblázatban található, míg a 16.2. táblázatban, a hazánkban használatos néhány antibiotikum napi adagját tüntettük fel (felnőttekben).
 
BACTERIAEMIA SÉRÜLTEKBEN
A sérüléseket követő bacteriaemia halálozási aránya magas, egyes irodalmi adatok szerint elérheti a 40%-ot is. A leggyakoribb bacteriaemiát okozó Gram-negatív aerobok: a Klebsiella pneumoniae, az E. coli, az Enterobacter, a Pseudomonas és a Serratia sp. Az áthatoló hasi sérülések kapcsán az anaerob bacteriaemia során a Bacteroides törzsek a leggyakoribbak. A tompa hasi sérüléseket követően az aerob és az anaerob bacteriaemia ritkán fordul elő. Empirikus, majd célzott antibiotikum kezelés indokolt.
 
PERITONITIS SÉRÜLTEKBEN
Amennyiben peritonitis gyanúja felmerül vagy igazolódik, antibiotikum-kezelés szükséges. Mind az aerob, mind az anaerob kórokozók ellen hatásos szer alkalmazása indokolt.
 
INTRAABDOMINALIS TÁLYOG SÉRÜLTEKNÉL
Hasűri tályog kapcsán a sérültek mintegy harmadában jelentkezik bacteriaemia, melynek letalitása kb. 20%-os. Lázas állapot, leukocytosis észlelése esetén hasi UH-, CT-vizsgálat indokolt. Drainage, megfelelő antibiotikum-kezelés gyakran elegendő a tályog szanálására.
 
SZEPSZIS
A vezető halálok traumát követő fertőzésekben. Rendkívül fontos katasztrófahelyzetekben a gyakorlott intenzív terápiás egységek lehetőség szerint azonnali rendszerbe állítása.
A leggyakoribb kórokozók: Staphylococcus aurues, Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae, Enterobacter spp. A halál az esetek mintegy 25%-ában többszervi elégtelenség következtében áll be. A sérülés természetétől függően (ortopédiai, hasűri, mellkasi, gerincsérülés, égés) a kórélettani változások, a klinikai kép, a kezelési módszerek, így többek között az antimikrobás terápia is változatosak.
 
ZÁRT MELLŰRI DRAINAGE
A különböző, súlyos mellkasi sérülések kapcsán gyakran kell alkalmazni zárt mellűri drainage-t, ami azonban a mellkasi infekciók számát emeli. Antibiotikum profilaktikus adása hatékonyan mérsékli ezen fertőzések kialakulásának gyakoriságát.
 
PULMONALIS FERTŐZÉSEK
A traumás sérülések esetén gyakran kell légzési támogatást nyújtani. A nem megfelelő higiénés viszonyok, a tömeges ellátás igénye, a súlyos sérülések okozta kórélettani változások, a műtétek következményei olyan kockázati tényezők, amelyek megnövelik a légúti fertőzések valószínűségét. Mind a poszttraumás, mind a gépi lélegezetéshez kapcsolódó pneumoniák életet veszélyeztető szövődmények lehetnek. Adekvát, gyorsan megkezdett antibiotikum-kezelés a halálozási arányokat csökkentik.
 
LÉPELTÁVOLÍTÁST KÖVETŐ INFEKCIÓK
A lépeltávolítást követően elsősorban a tokos baktériumok (Pneumococcus, H. influenzae, Meningococcus spp.) okozhatnak súlyos bacteriaemiát, tekintettel a lépeltávolítást követő immunhiányos állapotra.
A sebészi beavatkozást követően 7–14 nappal javasolt a vakcináció elvégzése (általában a sebgyógyulásig), addig penicillinszármazék adása javasolt kemoprofilaxis céljából. Utóbbi alkalmazásának hatékonyságáról a vélemények megoszlanak. Vakcináció céljából a 23 szerotípust tartalmazó Peumococcus vakcina adása, valamint a konjugált Haemophilus influenzae, illetve a poliszacharid Meningococcus C vagy a tetravalens (A, C, W, Y) Meningococcus vakcina adása javasolt. Két év alatti gyermekek esetében konjugált vakcina adása indokolt, tekintettel arra, hogy ez a vakcina T-lymphocyta-dependens immunmemória kialakítására képes.

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 711 2

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave