MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai
16.3. Sebészi sérülések fertőzéses szövődményei
A katasztrófát követő időszakban, miután az elsődleges sérültellátás és sebészi beavatkozás megtörtént, a túlélő személyek életét elsősorban a különböző típusú infekciók fenyegetik. Szokványos (katasztrófahelyzet nélküli) körülmények között a sérültek szeptikus szövődményeinek előfordulási gyakorisága 10–15%-ot tesz ki.
A vérzés és a zárt koponya trauma után a hasi traumát szenvedett sérültek harmadik vezető haláloka a szepszis. Az infektológiai kórképek közül a pneumonia a leggyakoribb, ezt követik a húgyúti infekciók, majd a bacteriaemia. A várható kórokozók közül a pneumóniás és húgyúti fertőzöttek közül az Enterobacter sp., illetve húgyúti fertőzésekben az E. coli a leggyakoribb.
A poszttraumás fertőzések góca endogén és exogén eredetű. Az áthatoló hasi sérüléseket követő fertőzések forrása rendszerint endogén, ami elsősorban a gyomor-bélhuzam perforációjának eredménye. A vastagbélben élő anaerob flóra szintén ideális közege fertőzésnek. Az exogén baktériumok (elsősorban Staphylococcus aureus, Streptococcus sp. Clostridium sp.) szintén jelentős infekciós problémát okozhatnak a szennyezett ruha, föld, idegen testek, éles tárgyak, lövedékek, repeszek sebbe hatolása következtében. Az azonnal újraélesztés közben, változó terepviszonyok között gyakran sérül a sterilitás szabálya, akár az iv. folyadék bevitele, akár a hólyag katéterezése, akár a centrális kanűlök biztosítása, akár egyéb invazív beavatkozás során.
A FERTŐZÉSEK LOKÁLIS VAGY SZISZTÉMÁS TÉNYEZŐI
-
A kórokozók virulenciája és száma;
-
a szövetek vérellátása és életképessége;
-
a szervezet védekezőképessége, immunológiai válaszkészsége;
-
a shock jelenléte, súlyossága, időtartama;
-
a laktát acidosis korrekciójának ideje (< 24 óra);
-
a sebészi débridement megfelelő volta;
-
a véralvadás egyensúlya;
-
az életkor;
-
a társbetegségek, azok súlyossága.
SZISZTÉMÁS ANTIBIOTIKUM-PROFILAXIS (SZAP)
Jól ismert tény, hogy azoknál a sérülteknél, akik a sérülést követően sebészi beavatkozásra szorulnak, a szisztémás antibiotikum alkalmazásának következtében a posztoperatív infekciók és a előfordulási gyakorisága is jelentős mértékben csökken. Így pl. a shock esetén a sérültek SZAP-a 9%-ról 4%-ra mérsékelte a fertőzéses szövődmények előfordulását.
Több tanulmány szerint a SZAP időtartama (24 óra versus 5 nap) gasztrointestinalis sérülések esetében nem befolyásolja a fertőzés előfordulási gyakoriságát. A sebészeti műtéti prophylaxis összefoglalója az 16.1. táblázatban található, míg a 16.2. táblázatban, a hazánkban használatos néhány antibiotikum napi adagját tüntettük fel (felnőttekben).
BACTERIAEMIA SÉRÜLTEKBEN
A sérüléseket követő bacteriaemia halálozási aránya magas, egyes irodalmi adatok szerint elérheti a 40%-ot is. A leggyakoribb bacteriaemiát okozó Gram-negatív aerobok: a Klebsiella pneumoniae, az E. coli, az Enterobacter, a Pseudomonas és a Serratia sp. Az áthatoló hasi sérülések kapcsán az anaerob bacteriaemia során a Bacteroides törzsek a leggyakoribbak. A tompa hasi sérüléseket követően az aerob és az anaerob bacteriaemia ritkán fordul elő. Empirikus, majd célzott antibiotikum kezelés indokolt.
PERITONITIS SÉRÜLTEKBEN
Amennyiben peritonitis gyanúja felmerül vagy igazolódik, antibiotikum-kezelés szükséges. Mind az aerob, mind az anaerob kórokozók ellen hatásos szer alkalmazása indokolt.
INTRAABDOMINALIS TÁLYOG SÉRÜLTEKNÉL
Hasűri tályog kapcsán a sérültek mintegy harmadában jelentkezik bacteriaemia, melynek letalitása kb. 20%-os. Lázas állapot, leukocytosis észlelése esetén hasi UH-, CT-vizsgálat indokolt. Drainage, megfelelő antibiotikum-kezelés gyakran elegendő a tályog szanálására.
SZEPSZIS
A vezető halálok traumát követő fertőzésekben. Rendkívül fontos katasztrófahelyzetekben a gyakorlott intenzív terápiás egységek lehetőség szerint azonnali rendszerbe állítása.
A leggyakoribb kórokozók: Staphylococcus aurues, Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae, Enterobacter spp. A halál az esetek mintegy 25%-ában többszervi elégtelenség következtében áll be. A sérülés természetétől függően (ortopédiai, hasűri, mellkasi, gerincsérülés, égés) a kórélettani változások, a klinikai kép, a kezelési módszerek, így többek között az antimikrobás terápia is változatosak.
ZÁRT MELLŰRI DRAINAGE
A különböző, súlyos mellkasi sérülések kapcsán gyakran kell alkalmazni zárt mellűri drainage-t, ami azonban a mellkasi infekciók számát emeli. Antibiotikum profilaktikus adása hatékonyan mérsékli ezen fertőzések kialakulásának gyakoriságát.
PULMONALIS FERTŐZÉSEK
A traumás sérülések esetén gyakran kell légzési támogatást nyújtani. A nem megfelelő higiénés viszonyok, a tömeges ellátás igénye, a súlyos sérülések okozta kórélettani változások, a műtétek következményei olyan kockázati tényezők, amelyek megnövelik a légúti fertőzések valószínűségét. Mind a poszttraumás, mind a gépi lélegezetéshez kapcsolódó pneumoniák életet veszélyeztető szövődmények lehetnek. Adekvát, gyorsan megkezdett antibiotikum-kezelés a halálozási arányokat csökkentik.
LÉPELTÁVOLÍTÁST KÖVETŐ INFEKCIÓK
A lépeltávolítást követően elsősorban a tokos baktériumok (Pneumococcus, H. influenzae, Meningococcus spp.) okozhatnak súlyos bacteriaemiát, tekintettel a lépeltávolítást követő immunhiányos állapotra.
A sebészi beavatkozást követően 7–14 nappal javasolt a vakcináció elvégzése (általában a sebgyógyulásig), addig penicillinszármazék adása javasolt kemoprofilaxis céljából. Utóbbi alkalmazásának hatékonyságáról a vélemények megoszlanak. Vakcináció céljából a 23 szerotípust tartalmazó Peumococcus vakcina adása, valamint a konjugált Haemophilus influenzae, illetve a poliszacharid Meningococcus C vagy a tetravalens (A, C, W, Y) Meningococcus vakcina adása javasolt. Két év alatti gyermekek esetében konjugált vakcina adása indokolt, tekintettel arra, hogy ez a vakcina T-lymphocyta-dependens immunmemória kialakítására képes.
Tartalomjegyzék
- A KATASZTRÓFAFELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI
- Impresszum
- A könyv szerzői
- Előszó
- Bevezető
- I. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- 1.1. Történelmi áttekintés a légoltalomtól napjaink polgári védelméig
- 1.2. Hazánk egységes katasztrófavédelmi rendszerének irányítása, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése, feladata, a minősített időszakok rendeltetése és jellemzői
- 1.3. A polgári védelem és a katasztrófavédelem szervezeti elemeinek és feladatrendszerének kapcsolata, alapvető jellemzői
- 1.4. A polgári védelem és a katasztrófavédelmi rendszer működésének alapvető jogszabályai
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- 1.4.2. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
- 1.4.3. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
- 1.4.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- 1.4.1. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
- IRODALOM
- 2. fejezet. Védelmi igazgatás és szervezetei
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 2.2. A védelmi igazgatás kapcsolati szintjei a polgári védelem és a hazai katasztrófavédelmi rendszer szervezeti elemeivel
- 2.3. A katasztrófák elleni védekezésbe részt vevő szervezetek fajtái, feladatai, velük szemben támasztott követelmények
- 2.4. A katasztrófák elleni védekezés időszakai, azok alapvető feladattartalma
- IRODALOM
- 2.1. Hazánk védelmi igazgatási rendszerének célja, felépítése, működésének jogszabályi alapja
- 3. fejezet. Katasztrófa és biztonság
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.1.2. A katasztrófák csoportosítása
- 3.1.3. A természeti és civilizációs katasztrófák fajtái, legfontosabb jellemzői
- 3.1.4. A katasztrófák kárterülete, jellemzői, a katasztrófák pusztító hatásai
- 3.1.5. A települések veszélyeztetettségi besorolásának célja, tartalma, a végrehajtás jogszabályi alapja
- 3.1.1. A katasztrófa fogalma
- 3.2. Magyarország biztonsági környezete és katasztrófaveszélyeztetettsége
- IRODALOM
- 3.1. A katasztrófa fogalma, csoportosítása, pusztító hatásuk és kárterületük jellemzése
- 4. fejezet. Lakosság felkészítés – riasztás
- 5. fejezet. A katasztrófa felszámolásának általános alapjai
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.1.2. Mentő-mentesítő munkák elsődleges célja
- 5.1.3. A mentő-mentesítő munkák tervezésének, szervezésének és irányításának főbb tartalmi elemei
- 5.1.4. A mentő-mentesítő munkák főbb tartalmi elemei
- 5.1.5. A katasztrófák következményeinek modellezése
- 5.1.6. A sérültek, áldozatok számának modellezése
- 5.1.7. A mentésre alkalmas spontán és szervezetterők, eszközök beérkezésének modellezése
- 5.1.8. A katasztrófák következményeinek részletes vizsgálata
- 5.1.1. A katasztrófák következményének felszámolásával kapcsolatos feladatok fogalma
- 5.2. A katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos tervező, szervező és irányítási feladatok törzsmunkája
- IRODALOM
- 5.1. A katasztrófafelszámolás alapfogalmai
- 1. fejezet. A légoltalomtól napjaink katasztrófavédelméig
- II. rész. ÁLTALÁNOS KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 6. fejezet. A katasztrófa – orvostan tárgya, feladatrendszere
- 7. fejezet. Kompromisszumos medicina: az ellátandók száma és az ellátórendszer közötti aránytalanság megoldási lehetősége
- 8. fejezet. A preventív medicina jelentősége katasztrófahelyzetekben. A preventív medicina feladatai katasztrófákban
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 8.2. A természeti katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.3. A civilizációs katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.4. A társadalmi katasztrófák megelőző orvostani következményei
- 8.5. A katasztrófákra való felkészülés feladatai
- 8.6. Speciális terület: a járványügyi katasztrófák
- 8.7. Az új közegészségügyi katasztrófahelyzetek
- IRODALOM
- 8.1. A megelőző orvostan és a katasztrófa-orvostan kapcsolatai
- 9. fejezet. Az egészségügy szerepe katasztrófák elleni védekezés szervezeti rendszerében, az egészségügyi szervezetek együttműködése
- III. rész. RÉSZLETES KATASZTRÓFA-ORVOSTANI ISMERETEK
- 10. fejezet. Sürgősségi ellátás katasztrófahelyzetben
- 11. fejezet. A sebészeti ellátás alapelvei katasztrófák esetén
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 11.2. Lövési és repeszsérülések
- 11.3. Égési és fagyási sérülések ellátása
- 11.4. Mellkasi sérülések ellátása rendkívüli körülmények között
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- 11.4.2.Diagnosztika
- 11.4.3. A mellkassérülés ellátásának általános elvei
- 11.4.4.A mellkas zárt (fedett) sérülései
- 11.4.5.Nyílt nem áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.6.Nyílt áthatoló mellkasi sérülések
- 11.4.7. Thoracotomiák indikációja
- 11.4.8.Mellkassérültek ellátása a hátraszállítás különböző szakaszain
- 11.4.1. A mellkas sérüléseinek osztályozása
- IRODALOM
- 11.5. Hasi sérülések diagnosztikájának és ellátásának algoritmusa
- 11.6. Kritikus állapotú sérültek ellátása
- IRODALOM
- 11.1. Katasztrófa-orvostani sebészeti alapismeretek
- 12. fejezet. Végtagsérülések ellátása katasztrófa és háborús körülmények között
- 13. fejezet. Idegsebészeti sérülések ellátása katasztrófakörülmények között
- 14. fejezet. Fogászati és szájsebészeti elvek katasztrófakörülmények között
- 15. fejezet. A belgyógyászati ellátás elvei katasztrófahelyzetben
- 15.1. Belgyógyászati típusú katasztrófák és azok szakellátási igénye
- 15.2. A vegyi sérültek ellátásának kérdései
- 15.3. Nukleáris katasztrófák sérültjeinek ellátása
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- 15.3.2.Radionukleáris terrortámadások veszélye és lehetősége
- 15.3.3. Sugárbalesetek előfordulása
- 15.3.4. Sugárbalesetek és radioaktív anyagok terrorista alkalmazásának lehetséges egészségügyi hatásai, ezek felismerése és felkészülés az egészségügyi ellátásukra
- 15.3.5. Radioaktív anyagokkal szennyezett személyek sugármentesítése
- 15.3.1. Nukleáris katasztrófák
- IRODALOM
- 16. fejezet. Katasztrófák infektológiai vonatkozásai
- 17. fejezet. A katasztrófák pszichiátriai vonatkozásai
- Rövidítések
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 711 2
A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják.
A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.
Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
