Major László (szerk.)

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

17.2.3. Segítségnyújtás és rendeződés fázisa (0–4 hét)

PSZICHÉS KÓRFOLYAMATOK

A katasztrófát követően kialakuló akut pszichés tünetek, tünetegyüttesek kezdetben nem differenciált formában jelentkeznek, pszichiátriai szempontból diagnosztikailag nem besorolhatók. Az első 48 óra után a túlélők jelentős többségénél gyakorlatilag helyreáll az egyensúly, megfelelő segítséggel megkezdődik az adott helyzethez való alkalmazkodás, adekvát irányítással bevonhatók a katasztrófa felszámolásába. A segítők részéről folyamatos feladat a szükségletek biztosítása, a tájékoztatás, az orientálás, a közösségi lét valamilyen szinten való megvalósítása és fenntartása.

Ebben a fázisban az eddig differenciálatlan pszichés állapotok ugyanakkor jól körülhatárolható tünetegyüttesekké, sőt betegségekké is „rendeződhetnek”. Az akut stressz lezajlása után nem áll helyre a homeosztázis, az egyén nem tud megküzdeni a stresszor hatásaival és kialakulnak pszichopatológiailag körülhatárolható folyamatok.

SPECIFIKUS, A TRAUMÁHOZ KÖTHETŐ TÜNETEGYÜTTESEK ÉS STRESSZBETEGSÉGEK

A traumatizáló esemény újra átélése, akár álom formájában, akár éber állapotban; kísérő jelenség a szorongás, feszültség, vegetatív tünetek,
a traumára emlékeztető helyzetek elkerülése; ennek egyik formája az, amikor az eseményről még beszélni sem hajlandó az egyén, annak akár csak említésekor is „lefagy”,
fokozott arousal (készenléti állapot): ingerlékenység, irritabilitás, alvászavar, vegetatív funkciók labilitása; már enyhe, akár semleges külső ingerek fokozott feszültséggel, nyugtalansággal történő megélése,
disszociatív tünetek, amelyek nem organikus ok miatt jönnek létre: nem tudja hogy hol van, nem tudja, hogy ki ő, nem képes realitásában felfogni a történteket, inadekvát magatartási megnyilvánulásai vannak, nehéz vele adekvát kapcsolatot teremteni.

Ezek a tünetegyüttesek egyértelműen a pszichotraumához, azaz a katasztrófa egyes eseményeihez köthetők, perzisztálnak, önállóan is jelen lehetnek, de ami gyakoribb, együttesen lépnek fel és ilyenkor „akut stressz betegség” vagy akár „poszttraumás stressz betegség” akut formája diagnosztizálható.

ASPECIFIKUS TÜNETEGYÜTTESEK (?)

Pszichotikus állapotok,
paranoid kórfolyamatok,
depresszív zavarok,
szorongásos kórformák (fóbia, kényszer, pánik szindróma stb.),
a már ebben a szakaszban is felszínre kerülő extrém alkohol- és drogfogyasztás.

Ezek a tünetegyüttesek a mindennapi életben, pszichotrauma nélkül is kialakulnak, a katasztrófa során azonban a gondolkodás és általában a megismerés síkján az elszenvedett eseményekkel összefüggő tartalommal, esetlegesen extrém magatartási megnyilvánulásokkal kapcsolódnak össze.

Megjelenésükkel katasztrófák minden szakaszában számolnunk kell.

ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS ELLÁTÁSI FORMÁK

Ebben a szakaszban mind a nem specialistáknak, mind a szaksegélyt nyújtóknak vannak általános teendői, amelyeket a korábbiakban már ismertettünk. Az alábbiakban az egészségügyi személyzet, elsősorban orvosi kompetencia körébe tartozó feladatokat írjuk le. Amennyiben pszichiáter van a helyszínen, akkor ő végzi, illetve irányításával a szakszemélyzet hajtja végre.

Triage. A 17.1. ábra prezentálja a pszichiátriai triage folyamatát, amely alapjaiban megegyezik a tömeges fizikális sérültek ellátása során alkalmazandó elvekkel, azaz katasztrófahelyzetekben az ellátás jellegének és minőségének közelítenie kell a mindennapokban alkalmazottakhoz.

Lényegi elemei:

az azonnali orvosi ellátást igénylő pszichiátriai állapotok felismerése,
a helyszíni beavatkozások sorrendjének meghatározása,
az egyén állapotától függő beavatkozások (azonnali/sürgősségi, folyamatos) végrehajtása,
döntés az evakuációról (hospitalizáció).

Az azonnali, sürgősségi ellátást azok az állapotok igénylik, amelyek során az egyén vagy önmagára, vagy környezetére közvetlen veszélyt jelent. A veszély elhárítása során illetve után, azaz veszélyeztető állapot konszolidálása után dönteni kell a beteg elkülönítéséről, illetve arról, hogy mikor, milyen módon kell, illetve lehetséges a beteg elszállítása a helyszínről.

Szakellátást igénylő, de szükséghelyzetben általános orvosi feladat lehet a fizikálisan sérült, esetlegesen kémiai vagy biológiai ágenssel fertőzött, pszichés tüneteket mutató beteg ellátása. Ilyenkor leginkább a tudatzavarok, a deliráns állapotok jelentenek differenciáldiagnosztikai és terápiás feladatokat.

EGYÉB TERÁPIÁS BEAVATKOZÁSOK

A szokványos körülményekhez hasonlóan a katasztrófák során is mind a pszicho-, mind a farmakoterápia alkalmazandó. Láttuk, hogy az első szakaszban elsősorban pszichológiai intervenciók szükségesek, amelyek nem specifikus beavatkozásoknak (pszichoedukáció, szupportív terápia, debriefing stb.) tekinthetők, majd később már a szakszemélyzet által vezetve specifikus terápiák jönnek szóba.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1341akea_2531/#m1341akea_2531 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1341akea_2531/#m1341akea_2531)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1341akea_2531/#m1341akea_2531)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

17.1. ábra. Pszichiátriai triage (állapotfelmérés és ellátás párhuzamos folyamata) (ANX: szorongáscsökkentő, AP: antipszichotikum, AD: antidepresszívum, HYPN: altató)

Farmakoterápia gyakorlatilag a katasztrófa bekövetkezése után szinte azonnal szükséges lehet (extrém érzelmi-magatartásbeli reakciók). A sürgősségi ellátás során leginkább a parenterális gyógyszeres kezelés indokolt.

Ugyancsak már a kezdetektől indokolt lehet az alvászavar rendezése altatószerekkel, illetve a szorongás csökkentése benzodiazepinekkel limitált ideig. A 17.1. ábra összefoglalva tartalmazza a farmakológiai intervenciókat. Az egyén – állapotának felmérése után, valamint lényegi és őszinte tájékoztatást követően mintegy szocioterápiaként – megfelelő irányítással bevonhatóvá válik a katasztrófa felszámolásába.

A katasztrófafelszámolás egészségügyi alapjai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 711 2

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A tankönyv és a kapcsolódó tantárgy Magyarországon, illetve Közép-Európában teljesen új, egyedülálló, reményeink szerint egy újszerű katasztrófa-orvostani oktatás első meghatározó lépése. Létjogosultságát és időszerűségét az utóbbi idők katasztrófái is bizonyítják. A tömegeket érintő, különböző okokból létrejövő egészségkárosodás diagnosztikus, terápiás, preventív és szervezési kérdéseit tárgyalja, nagy tapasztalattal és széles látókörrel rendelkező, a hazai egészségügyben ismert és elismert szerzők tollából. Az elmúlt évtizedek katasztrófáinak (nukleáris, vegyi balesetek, „emerging infections”, cunamik stb.) tapasztalatait, elemzéseinek következtetéseit a szerzők gondosan beépítették a klasszikus ismeretek tárházába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/major-a-katasztrofafelszamolas-egeszsegugyi-alapjai-1//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero