Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


A formai kreativitás

A mai nyelvtudomány Ferdinand de Saussure-től, azaz Saussure-nek a 20. század első évtizedeiben tartott genfi előadásaitól, illetve az 1916-ban megjelent Bevezetés-től kezdi az időszámítását – jó okkal. Ő foglalta össze és mondta ki azokat az alaptételeket, amelyekre a modern nyelvtudomány mára jókorára növekedett építménye támaszkodik. Jelen írásom szempontjából számunkra legfontosabb tézise így szól: „A nyelv forma, nem szubsztancia.” Vagyis a nyelv alaptulajdonságait nem az általa közvetített tartalmakból, nem az alapfogalmaihoz: a szavakhoz, a kifejezésekhez, a mondatokhoz köthető jelentésekből, hanem alkotóelemeinek egymáshoz való kapcsolódási lehetőségeiből kell tudnunk meghatározni. Sokszor idézett sakk-analógiája szerint tulajdonképpen mindegy, hogy a bástyának milyen az alakja, hiszen akár egy papírdarabbal is helyettesíteni lehet, ha tudjuk, hogy milyen lépések vannak megengedve számára. Ez a hasonlat egyébként arra is jó, hogy a nyelv, azaz a nyelvi jel konvencionális és önkényes jellegét illusztráljuk vele: ugyanis a játékosoknak elég megállapodniuk abban, hogy a sakktáblán ezentúl mondjuk a kék színű papírfecni fogja a bástya szerepét „eljátszani” – és minden nyugodtan folyhat tovább.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave