Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


Brocától a mágneses rezonanciáig: nyelvi feldolgozás a felnőtt agyban

Pierre Paul Broca 1861-ben a francia Anatómiai Társaság folyóiratában arról számolt be, hogy beszédzavarral küzdő betegek agyának boncolása alapján a nyelv székhelyét a baloldali homloklebenyben, az azóta róla Broca-területnek nevezett alsó tekervényben találta meg. Az utóbbi évtizedekben az agyi képalkotó eljárások elterjedésével ugrásszerűen megnőtt a tudásunk arról, hogy a felnőtt anyanyelvi beszélők agya hogyan észleli, dolgozza fel, állítja elő és tárolja a nyelvi ingereket. Bár a nyelvi hálózat és annak pontos funkciói teljes egészükben még nem ismertek, a ma rendelkezésre álló adatok alapján a következő kép bontakozik ki (Friederici 2012; Giraud–Poeppel 2012a). A nyelvi feldolgozásért a frontális (homlok-) lebeny alsó tekervénye, valamint a temporális (halántéki) lebeny területei felelősek – bal féltekei dominanciával (a jobbkezeseknél és a balkezes populáció egy jelentős részénél). E területek között két út, azaz idegpályákból álló összeköttetés biztosít kapcsolatot. A ventrális (alsó) út a temporális területek által feldolgozott hangingereket kapcsolja össze a nekik megfelelő szintaktikai szerkezettel és jelentéssel a frontális lebeny alsó tekervényében (így a Broca-területen és a szomszédos területeken). A dorzális út két részre oszlik. Az egyik (néha dorzodorzálisnak is nevezett) rész a temporális területeket a parietális (fali) lebeny alsó részein át a premotoros területekkel köti össze – ez az út a hangok és a motoros reprezentációk közötti összeköttetésekért felel. A másik (dorzo-ventrális) rész a temporális területeket a Broca-területtel köti össze, és a komplex szintaktikai feldolgozásban vesz részt.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave