Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


Az első életévek: az anyanyelv grammatikájának kezdetei, a szórend korai elsajátítása

A fent idézett kísérletek arra mutatnak rá, hogy az absztrakt szabálytanulás képessége nagyon korán, részben már születéskor jelen van. Vajon mikor kezdik el a csecsemők e képességüket arra használni, hogy anyanyelvük nyelvtanát elsajátítsák? Az elmúlt 10–15 év kutatásai szerint a nyelvtan elsajátítása, akárcsak a szótanulás, már nagyon korán, jóval hamarabb elkezdődik a korábban feltételezettnél (Morgan–Demuth 1996). Korábbi elképzelések szerint a csecsemőknek először jó néhány szót el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy nagyobb szerkezeti egységeket, azaz szintagmákat, mondatokat tudjanak elsajátítani. Újabb eredmények alapján azonban úgy tűnik, hogy a szintaxis megtanulása nem függ a szavak ismeretétől, és már 7–8 hónapos korban megkezdődik. A prozódiai és a szógyakorisági csizmahúzási modellek (Bernard–Gervain 2012; Mazuka 1996; Morgan–Demuth 1996; Shukla–Nespor 2010; Weissenborn et al. 1998) szerint1 erre azért van lehetőség, mert a nyelvi inputban vannak olyan felszíni, igen fiatal csecsemők által is észlelhető jegyek, például a prozódia és a szógyakoriság, amelyek korrelálnak a szintaxis bizonyos aspektusaival, és amelyek így információt szolgáltathatnak róluk.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave