Tartalomjegyzék

• Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.
• Impresszum
• chevron_rightSzerkesztői bevezetés
  • chevron_rightA kognitív nyelvszemlélet változatai
    • A kognitív szemlélet a pszicholingvisztikában
    • Merre tovább?
  • Irodalom
• chevron_rightA kreativitás mint a nyelvészet kognitív fordulatának kulcseleme • Creativity underlying the cognitive turn in linguistics
  • 1. Bevezetés
  • 2. A formai kreativitás
  • 3. A jelentésbeli kreativitás
  • 4. Tudatelméleti kreativitás
  • 5. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightA moduláris és a tudás alapú kognitív nyelvfeldolgozás vitái • Debates of modular and knowledge based cognitive approaches to language processing
  • chevron_right1. Az emberi elme moduláris felfogása. Általánosabb kérdések
    • 1.1. A modulkoncepciók sokfélesége
  • chevron_right2. A modularitás nyelvi értelmezései
    • 2.1. Mit kezd a moduláris feldolgozás a tapasztalati hatásokkal?
  • chevron_right3. Háttértudás és forma szerepe a megértésben
    • chevron_right3.1. Interakció, autonómia és modularitás a megértésben
      • 3.1.1. Az interakciós felfogás
      • 3.1.2. A moduláris koncepció a mondatmegértésben
  • 4. A kétértelműségek feldolgozása mint a moduláris és interaktív modellek nagy próbája
  • 5. Összegzés és kitekintés
  • Irodalom
• chevron_rightSzavak és memória: a komplex morfológiájú szavak feldolgozásának kapcsolata a munkamemóriával • Words and memory: Relationship between the processing of morphologically complex words and working memory
  • 1. A morfológiailag komplex szavak feldolgozása
  • 2. A nyelv és az emlékezet kapcsolata
  • 3. A nyelv és a munkamemória fejlődési aspektusai
  • chevron_right4. Az első vizsgálat
    • 4.1. Hipotézisek
    • chevron_right4.2. Módszerek
      • 4.2.1. Kísérleti személyek, ingeranyag
      • 4.2.2. Eljárás
    • chevron_right4.3. Eredmények
      • 4.3.1. Szóterjedelem elemzése
      • 4.3.2. Lexikális döntési helyzet
    • 4.4. Az első vizsgálat megvitatása
  • chevron_right5. A második vizsgálat
    • 5.1. A második vizsgálat célja
    • chevron_right5.2. Módszerek
      • 5.2.1. Résztvevők
      • 5.2.2. Vizsgálati eszközök
    • 5.2.3. A vizsgálat leírása
    • 5.3. Eredmények
    • 5.4. A második vizsgálat megvitatása
  • 6. Végső konklúzió
  • Irodalom
  • Mellékletek
• chevron_rightA beszédpercepció helye a teljes megértési folyamatban • The role of speech perception in language processing
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Hallás és pszichoakusztika
    • 2.1. Intenzitás, hangerő és hangosság
    • 2.2. A hangmagasság észlelése
    • 2.3. Az idő szerepe az észlelésben
  • chevron_right3. Szegmentális és szupraszegmentális elemek percepciója
    • chevron_right3.1. Magánhangzók
      • 3.1.1. A magánhangzók percepciója
      • 3.1.2. Vizsgálatok a magyar magánhangzók percepciójáról
    • chevron_right3.2. Mássalhangzók
      • 3.2.1. A mássalhangók percepciója
      • 3.2.2. A magyar mássalhangzók percepciója
    • chevron_right3.3. A szupraszegmentális jegyek percepciója
      • 3.3.1. Mondathangsúly
      • 3.3.2. Szóhangsúly
  • chevron_right4. Az emberi beszédpercepció nagy kérdései
    • 4.1. Speciális beszédmodul: a motoros elmélet
    • 4.2. Folytonos és kategoriális észlelés: kvantális elmélet és LAFF
    • chevron_right4.3. Változékonyság és invariancia
      • 4.3.1. Közvetlen realista elmélet
      • 4.3.2. H&H-elmélet
      • 4.3.3. Példányelmélet
  • chevron_right5. Beszédpercepció, kogníció és neuroanatómia
    • 5.1. Nyommodell
    • 5.2. Lateralizáció
    • 5.3. Heteromodális beszédészlelés
    • 5.4. A percepció neuroanatómiai leképezése
  • 6. Zárszó
  • Irodalom
• chevron_rightLexikális szemantika: a számítógépes nyelvészet és a pszicholingvisztika határán • Lexical semantics: at the border of computational linguistics and psycholinguistics
  • 1. A lexikon a nyelvészet, a mesterséges intelligencia, a pszicholingvisztika és a nyelvtechnológia világában
  • 2. A Princeton WordNet
  • 3. Többnyelvű wordnetek
  • 4. A Magyar WordNet és újításai
  • chevron_right5. A HuWN-nel kapcsolatos további kutatások
    • 5.1. Az igei Magyar WordNet mint jelentésegyértelműsítő jelentéstár
    • 5.2. Kísérlet a Magyar WordNet automatikus kiegészítésére ige–vonzatosztály kapcsolatokkal
  • 6. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightKutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében • Dog, human, chimpanzee: Cognitive aspects in the analysis of communication in different species
  • 1. Mi a kommunikáció? Definíciók és értelmezési keretek
  • chevron_right2. Az összehasonlító módszer: mivel járulhat hozzá az állati kommunikáció kutatása saját fajunk megértéséhez?
    • 2.1. „Beszélő” állatok: a nyelvtanítási kísérletek tanulságai
    • chevron_right2.2. Mely kognitív képességek elengedhetetlenek az emberi nyelv kialakulásáshoz?
      • 2.2.1. Kategorikus percepció
      • 2.2.2. Referencialitás
      • 2.2.3. Vokális imitáció
  • 3. Ember–állat interakció, mint a fajok közötti kommunikáció speciális esete
  • Irodalom
• chevron_rightSzerkezet és agy a nyelvfejlődés legkorábbi szakaszaiban • Structure and the brain in early language development
  • 1. Brocától a mágneses rezonanciáig: nyelvi feldolgozás a felnőtt agyban
  • chevron_right2. Az agy nyelvi specializációja születéskor: előhuzalozás és prenatális tanulás
    • 2.1. Nyelvpercepció a születés előtt
    • 2.2. Az újszülöttek nyelvpercepciós képességei: általános fogékonyság a nyelvre
    • 2.3. Az újszülöttek nyelvpercepciós képességei: az egyes nyelvi szintek és egységek feldolgozása
  • 3. Az első életévek: ráhangolódás az anyanyelvre
  • 4. Az első életévek: a szintaxis előzményei, az absztrakt szabálytanulás
  • 5. Az első életévek: az anyanyelv grammatikájának kezdetei, a szórend korai elsajátítása
  • 6. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightKorai kétnyelvűség és tudatelmélet: A kétnyelvűség előnyei a versengő mentális reprezentációk kezelésében • Early bilingualism and theory of mind
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A tudatelmélet fejlődése: kompetencia és performancia alapú leírások
    • 2.1. A végrehajtó funkciók szerepe tudatelméleti feladatok megoldásában
  • chevron_right3. A kétnyelvűség hatása a végrehajtó funkciókra
    • 3.1. A beszélt nyelvek közötti gyakori váltás erősíti a végrehajtó kontrollt gyermek- és felnőttkorban
    • 3.2. A kétnyelvű környezet elősegíti a végrehajtó funkciók fejlődését csecsemőkorban
    • 3.3. A kétnyelvűség rugalmasságot eredményez két strukturális szabály tanulásakor csecsemőkorban
  • 4. A tudatelméleti feladatok megoldását megkönnyítő körülmények
  • 5. A korai kétnyelvűség elősegíti az egymással versengő mentális reprezentációk kezelését
  • 6. Konklúzió és záró megjegyzések
  • Irodalom
• chevron_rightAz összetett szavakat építő lexikai rekurzió afáziában és Alzheimer-kórban
  • 1. Megjegyzések a rekurzióról
  • 2. A kutatás előzményei
  • 3. Rekurzió az összetett szavakban
  • chevron_right4. A tesztek
    • chevron_right4.2. A vizsgálati személyek
      • 4.2.1. Normál kontrollszemélyek
      • 4.2.2. Afáziás személyek és klinikai-logopédiai diagnózisaik
      • 4.2.3. Alzheimer-kóros személyek
    • 4.3. A vizsgálat anyaga
  • chevron_right5. A válaszok mintázatai
    • 5.1. A normál kontroll tejesítménye
    • chevron_right5.2. Az afáziás személyek eredményeinek elemzése
      • 5.2.1. Keresés a lexikonban
      • 5.2.2. „Kilépés” a szintaxisba
      • 5.2.3. A lexikonban keresés és a szintaxisba „kilépés” kombinálása
    • 5.3. Alzheimer-kóros személyek eredményeinek elemzése
  • 6. Volt-e gyakorisági hatás?
  • 7. Az afáziás és Alzheimer-kóros személyek eredményeinek összehasonlítása
  • chevron_right8. A vizsgálati személyek teljesítménye a mondattani rekurzió vizsgálatában
    • 8.2. Az afáziás személyek eredményei a mondattani rekurzióban
    • 8.3. Az Alzheimer-kóros személyek eredményei a mondattani rekurzióban
  • 9. Következtetések
  • Irodalom
  • Melléklet: Teszt a lexikai rekurzió vizsgálatára szóösszetételekben
• chevron_rightAz irónia megértése autizmusban: egy kognitív pragmatikai modellhelyzet • Understanding irony in autism: a paradigmatic situation in cognitive pragmatics
  • 1. Bevezetés
  • 2. A relevanciaelmélet az irónia megértéséről
  • 3. A mentálisállapot-tulajdonítás kognitív alapjai
  • chevron_right4. Az autizmus jelenségköre és jelentősége a pragmatikai vizsgálódások számára
    • 4.1. Az autizmus néhány alapvető jellegzetessége
    • chevron_right4.2. Pragmatika autizmusban
      • 4.2.1. A kommunikatív funkció zavarai és beszédaktusok
      • 4.2.2. Zavarok a társalgási készségekben
      • 4.2.3. A nem szó szerinti nyelvhasználat zavarai
    • 4.3. Mentálisállapot-tulajdonítási zavar és nyelv–kommunikáció disszociáció
  • chevron_right5. Iróniamegértés autizmusban: empirikus eredmények és formálódó magyarázatok
    • 5.1. Happé (1993) úttörő tanulmánya és korlátai
    • 5.2. „Valódi” iróniamegértés vagy „kerülőutas” pragmatikai stratégiák
    • 5.3. Pragmatikai kompetencia autizmusban: stabilitás és összefüggések a végrehajtó működésekkel
    • chevron_right5.4. Iróniamegértés a tipikus és az atipikus agyban
      • 5.4.1. Tipikus személyektől nyert eredmények
      • 5.4.2. Autizmussal élő személyektől nyert eredmények
  • 6. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightA metafora leleplezése • The exposure of metaphor
  • 1. Bevezetés
  • 2. A nyelv szerepe a kommunikációban
  • 3. Hogyan irányítja a relevancia a következtetés útján elért megértést?
  • 4. A jelentés felépítése
  • 5. A szó szerinti–laza–metaforikus kontinuum
  • 6. A következtetés lépései
  • 7. A kontextuális implikációk erőssége, az implikatúrák erőssége
  • 8. Költői hatások
  • Irodalom
• chevron_rightA kulturális diffúzió és a kognitív vonzerő: a nyelvi változás kutatásának egy lehetséges kerete • Cultural diffusion and cognitive attraction: Implications for the study of language change
  • 1. A torzítás és a sikertelenség
  • chevron_right2. Az átvitel könnyű, a terjedés nehéz
    • 2.1. Az átvitelnek nincs tehetetlensége
    • 2.2. Néhány transzmissziós epizód még nem hoz létre terjedési mintát
    • 2.3. Nem az átvitel hűsége a probléma
    • 2.4. Az átadás mennyisége többet számít, mint a minősége
    • 2.5. A hagyomány számos robusztus átviteli mintán keresztül halad
  • chevron_right3. A redundancia és az ismétlés megszilárdítják a terjedési mintákat
    • 3.1. A hagyományoknak meg kell sokszorozódniuk, hogy túléljenek
    • 3.2. Egy hagyomány stabilitása együtt jár a sikerével
    • 3.3. Miért sokszorozódnak meg a hagyományok?
    • 3.4. A hozzáférhetőség; bizonyos képességeknél könnyebb a kapcsolat
    • 3.5. Különböző módjai vannak a megsokszorozódásnak, különböző diffúziós láncokkal
  • chevron_right4. A kulturális szelekció: sok címzett, kevés kiválasztott
    • 4.1. A hagyományok vonzerejüknek köszönhetően élik túl a kulturális szelekciót
    • 4.2. Bizonyos vonzerők lokális kontextushoz kapcsolódnak, mások viszont általánosabbak
    • 4.3. A hagyományok vonzereje nemcsak kognitív
  • 5. Az átvitel nem memorizálás és a kultúra nem kollektív emlékezet
  • chevron_right6. Mikor irányítja pszichológiánk a kultúrát?
    • 6.1. Az érzelmeinkre ható udvariassági szabályok tartósabbak, mint a többi
    • chevron_right6.2. Az általánosan vonzó hagyományok nem mindig jelennek meg
      • 6.2.1. A terjedés alternatívái megzavarják az általános attraktorok hatását
      • 6.2.2. A lokális vonzerők lokálisan legyőzhetik az általános vonzerőt
    • 6.3. Minél elterjedtebb egy nyelv, annál inkább leegyszerűsödik
    • 6.4. Mindennek belátásához komolyan kell venni a nagyságrendi különbségeket
  • 7. Konklúzió
  • Irodalom
• chevron_rightAgy és megismerés a figuratív nyelv megértésében • Brain and cognition in figurative language processing
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A metaforák rövid természetrajza
    • 2.1. Nyelvi vagy fogalmi jelenség?
    • 2.2. Online feldolgozás
  • chevron_right3. Jobb féltekei nyelv: átvitt értelemben erős
    • 3.1. Agysérülés és metafora
    • 3.2. Metaforák és féltekék
    • 3.3. Feldolgozási nehézségek
    • 3.4. Pragmatika, kontextus, mondatmegértés
    • 3.5. Jobb féltekei szemantika: újszerű, távoli jelentés
    • 3.6. A metaforák nyomában
  • chevron_right4. A metafora szemantikája
    • 4.1. A kategorizációs elmélet korlátai
    • 4.2. Az absztrakt–konkrét dimenzió
    • 4.3. Idegtudományi háttér
    • 4.4. Az absztrakt relevanciája
  • Irodalom
• chevron_rightKognitív templátumok és a valóság illesztése környezeti hangokra utaló nyelvi megértés során • Cognitive templates and the matching of reality during the processing of sound-related language
  • chevron_right1. Konkrét és „fiktív” hangesemények
    • 1.1. Absztrakt tudásunk reprezentációja
    • 1.2. Eddigi empirikus vizsgálatok a környezeti hangok és a nyelv határterületén
    • 1.3. Hipotéziseink a környezeti hangokra utaló nyelv feldolgozására
  • chevron_right2. Az első kísérlet – a hangokról a nyelv irányában történő előfeszítés
    • 2.1. A paradigma bemutatása
    • chevron_right2.2. Módszer
      • 2.2.1. Résztvevők
      • 2.2.2. Ingeranyag
      • 2.2.3. Eljárás
    • 2.3. Eredmények
  • chevron_right3. A második kísérlet
    • 3.1. Paradigma
    • chevron_right3.2. Módszer
      • 3.2.1. Résztvevők
      • 3.2.2. Ingeranyag
      • 3.2.3. Eljárás
    • 3.3. Eredmények
  • 4. Általános megbeszélés
  • 5. Következtetések
  • Függelék
  • Irodalom
• Főszerkesztői utószó

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//