Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


A nyelv és az emlékezet kapcsolata

A nyelvfeldolgozásban az emlékezeti folyamatoknak kiemelt szerepük van. A nyelvfeldolgozás egyéni különbségeinek hátterében részben a munkamemóriakapacitás áll. Baddeley és Hitch (1974) szerint olyan munkafelületről van szó, amely fenntartja és manipulálja az információt a különböző, tanulást igénylő helyzetekben. A modellben több alrendszer működése figyelhető meg, az egyik az ún. fonológiai hurok, mely a verbális információk átmeneti megtartásáért és frissítéséért felel, a másik az ún. téri–vizuális vázlattömb, amely a téri–vizuális információkat manipulálja, és jelen van az ún. epizodikus puffer, amely az alkomponensekből származó információt a hosszú távú memóriával kapcsolja össze egy egységes epizodikus reprezentációba szerveződve. Az alrendszereket pedig a korlátozott kapacitású, modalitásfüggetlen központi végrehajtó irányítja, szervezi. Komplex munkamemóriáról akkor beszélünk, ha a fonológiai hurok és a végrehajtó funkciók egyidejűleg működnek. Ezek a komponensek relevánsak az olyan bonyolultabb nyelvi feladatok feldolgozásánál, mint például az összetett mondatok megértése, a szövegmegértés vagy az idegen nyelvű mondatok fordítása. Baddeley munkamemória-modellje azért is kiemelkedő, mert a rövid távú emlékezetet olyan aktív, többkomponensű és dinamikus rendszernek képzelte el, amelyben nemcsak tároljuk az információt, hanem műveleteket is végzünk vele. Amikor a fonológiai hurokról vagy a rövid távú emlékezetről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk a hosszú távú memória hatásáról sem. Kimutatható, hogy azok a feladatok, amelyekben olyan értelmetlen szavakat kellett megjegyezni, amelyek az adott nyelv fonológiai mintázatába illeszkednek, könnyebbek, mint amelyek hangzásban is eltérnek (Gathercole 1999). Kimutatták azt is, hogy azok a személyek, akik jobban teljesítenek a verbális munkamemória-teszteken, jobbak a szintaktikai feladatokban, és hosszabb kijelentéseket és több morfémából álló alakokat produkálnak. Feltételezhető tehát, hogy a hosszú távú fonológiai reprezentációk kialakítása az átmeneti tárak kapacitásán is múlik (Baddeley et al. 1998; Speidel 1993).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave