Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


Szóhangsúly

A magyar nyelvben a szóhangsúly kötött, mindig a szó első szótagjára esik. Ez nagyban befolyásolja a hangsúlyészlelést, szemben az olyan nyelvekkel, amelyekben a hangsúly más szótagokra is eshet, és helyzete jelentésmegkülönböztető szerepet is betölthet. A magyar hangsúly első vizsgálata Fónagy Iván nevéhez kötődik (Fónagy 1958). Eszerint a hangsúlyrealizáció elsődleges kulcsa az intenzitás növekedése. Gósy egy későbbi kísérletében a mondathangsúly, az alapfrekvencia-változás és az intenzitás összefüggését vizsgálta (Gósy 1989). A kísérlet azonos részekből álló mondatokat vizsgált, amelyekben a hangsúly különböző szavakra esett: A városban délben harangoznak. A városban délben harangoznak, vagy amelyek modalitása eltért egymástól (például eldöntendő kérdés). A kísérlet anyaga egyrészt glottográffal rögzített mondatokból állt, amely kizárólag az f0 változásait, azaz a hanglejtést rögzíti, másrészt imitátorral készült mondatokból, amelyekben az intenzitás is megjelenik. A kísérletből kiderül, hogy a mondathangsúly észlelése kizárólag az f0 alapján is lehetséges, de lényegesen kevésbé megbízható, mint amikor az intenzitás is rendelkezésre áll. Az intenzitás hiánya ugyan bizonytalanságot eredményez, de nem vezet téves hangsúlyítéletekhez, legfeljebb a fő- és mellékhangsúly felcseréléséhez. Viszonylag kicsi az olyan esetek száma (20%), ahol a nagyobb intenzitás hiányzó frekvencianövekedés mellett is hangsúlyélményt idéz elő.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave