Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


Példányelmélet

Az invariancia alapú elméletek ellenpontja az ún. példányelmélet. Alapjául az 1980-as években kialakított példány-alapú (angolul exemplar) elméletek szolgálnak (Nosofsky 1986), amelyeket Johnson (1997) adaptált a nyelvi viselkedésre. Kiindulási pontként olyan kísérleti eredmények szolgálnak, melyek szerint a felismerésben meglepően fontos szerepet játszanak a hívószavakhoz köthető redundáns információk, így például Goldinger (1996) kísérletében. Itt tíz beszélőtől rögzítettek összesen 300 egyszótagú szót. Először a beszélők hangja közötti hasonlóságot határozták meg egy diszkriminációs tesztben.1 A kísérleti személyek egy tanuló fázisban vettek részt: le kellett írniuk a hallott szavakat. A második szakasz kétféle vizsgálatból állt, amelyek a tanuló fázis után öt perccel, egy nappal, és egy héttel következtek. Ebben a kísérletben szavakat hallottak, amelyeknek egy részét már a tanuló szakaszban is hallották, másokat nem. Azt kellett eldönteniük, szerepelt-e a szó az első részben (explicit felismerés). A második feladatban a szavakat fehér zajjal maszkolták, és a kísérleti személyeknek így kellett felismerniük őket (implicit felismerés). Az első kísérlethez hasonlóan a szavak részben ismertek voltak a tanuló szakaszból.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave