Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


A Magyar WordNet és újításai

A Magyar WordNet (HuWN) mintegy 42 000 fogalmi csomópontot tartalmaz. A szófajok közötti arányok (főnév, ige, melléknév, határozószó) a Magyar Nemzeti Szövegtár szófaji megoszlását követik. A HuWN minden csomópontja nyelvközi relációval utal a jelentésben neki megfeleltethető vagy a hozzá legközelebb álló Princeton WordNet synsetre. A felvett szókincs teljes egészében lefedi a BalkaNet projektben kiválasztott mintegy 8500 ún. „BCS” synsetet. A nemzetközileg sztenderdizált szókincsen túl a Magyar WordNetben megtalálhatók az egyes szófajok leggyakoribb, a magyar nyelvre jellemzőnek ítélt fogalmai is. A főnevek és melléknevek esetében a Magyar Nemzeti Szövegtár (MNSZ) lemmagyakorisági listáit, illetve az Értelmező Kéziszótár (ÉKsz.) elektronikus változatában a definíciók szemantikai elemzéseit felhasználva kerültek kiválasztásra a relevánsnak ítélt fogalmak (Hatvani et al. 2006; Prószéky–Miháltz 2008). Az igék esetében az MNSZ-ben azonosított leggyakoribb igei vonzatkeretek biztosították a leggyakoribb, relevánsnak ítélt jelentések kiválasztását. A Magyar WordNet alapvető célja tehát az általános szókincs lefedése, de struktrúrájából adódóan tetszőlegesen bővíthető szaknyelvek irányába. A HuWN a gazdasági-üzleti szaknyelv irányába tartalmaz bővítést. A szaknyelvi fogalmak száma meghaladja a kétezret.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave