Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog II.

Gazdasági közigazgatás, infrastruktúra igazgatás


Szakma gyakorlásához való jogosultság engedélyezése

A szakma gyakorlásához való jogosultság hatósági engedélyhez kötése közvetlenül érinti az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésében szabályozott foglalkozás szabad megválasztásához való jogot, valamint a vállalkozáshoz való jogot. Ezért annak korlátozására csak az alkotmányos alapjogok korlátozására vonatkozó, Alaptörvényben előírt feltételek mellett van mód. Így a szakma gyakorlásához való jog engedélyhez kötését, annak feltételeit törvényben kell szabályozni. Tekintettel arra, hogy az építés során végzett szakmai tevékenységek szoros kapcsolatban állnak az állam közhatalmi tevékenységével, a szakszerűtlenül végzett építés életet, testi épséget, egészséget veszélyeztethet, mások jogait, jog által védett érdekeit, a közérdeket sértheti, ezért a jog széles körben helyezi ellenőrzés alá az építési tevékenység egyes szereplőinek szakmai felkészültségét, szakmai tevékenységét. A szakmai felkészültség ellenőrzésének módja a tevékenység gyakorlásához való jogosultság előzetes engedélyhez kötése. Az Étv. szabályai alapján ilyen engedélyhez kötött tevékenységnek minősül az építészeti-műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, tervellenőri, településtervezési és településrendezési szakértői tevékenység. Ezekre az engedélyfajtákra jellemző a szabályozás alanyi jogias jellege, azaz a jogszabályok pontosan meghatározzák az engedély megadásának feltételeit, amelyek teljesítése esetén az eljáró hatóság az engedély megadását nem tagadhatja meg. Az engedélyezés ezekben az ügyekben nem közigazgatási hatóság, hanem köztestületek – a tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek kamaráinak – hatósági hatáskörébe tartozik. A köztestületek a szakma gyakorlásához való jogosultságról közhitelű hatósági nyilvántartást, névjegyzéket vezetnek, és a névjegyzékek alapján hatósági bizonyítványokat állítanak ki. A kamarák ezekben az ügyekben közigazgatási hatóságként, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai alapján járnak el.405

Közigazgatási jog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 624 4

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave