Közigazgatási jog II.

Tartalomjegyzék

• Közigazgatási jog II.
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightA nemzetgazdaság igazgatása
  • chevron_right1. Elméleti alapok
    • chevron_right1.1. A nemzetgazdaság igazgatásának fogalma
      • 1.1.1. Az igazgatás fogalma
      • 1.1.2. A gazdaság igazgatásának fogalma
      • 1.1.3. A nemzetgazdaság igazgatásának fogalma
    • chevron_right1.2. Az állam és a gazdaság kapcsolata
      • 1.2.1. A piac mint modellképző tényező
      • 1.2.2. Az állam kettős minősége mint modellképző tényező
      • 1.2.3. Az állami beavatkozás mélysége mint modellképző tényező
  • chevron_right2. A nemzetgazdaság igazgatásának szervezeti rendszere
    • 2.1. Az Európai Unió gazdaságigazgatási szervezeti rendszere
    • 2.2. A fejlett államok gazdaságigazgatási szervezeti rendszere
    • chevron_right2.3. A Magyarország gazdaságigazgatási szervezeti rendszere
      • 2.3.1. A kormányzati gazdaságirányítási szervek
      • 2.3.2. A végrehajtás szervei
  • chevron_right3. A közigazgatás és a nemzetgazdaság igazgatásának kapcsolatrendszere
    • 3.1. A közigazgatás és a nemzetgazdaság igazgatása a fejlett államokban
    • chevron_right3.2. A közigazgatás és a nemzetgazdaság igazgatása Magyarországon
      • 3.2.1. A hazai közigazgatási szervek szerepe és feladatai a nemzetgazdaság igazgatásában
      • 3.2.2. A közigazgatási szervek eszközei a nemzetgazdaság igazgatásában
• chevron_rightA gazdasági verseny igazgatása
  • 1. A gazdasági verseny jelentősége és az állami szerepvállalás
  • chevron_right2. A versenyszabályozás történeti fejlődése
    • 2.1. Középkortól az ipari forradalom végéig
    • 2.2. Modern versenyjog születése: az amerikai Sherman Act
    • chevron_right2.3. Az európai versenyjog fejlődése
      • 2.3.1. ESZAK Szerződés
      • 2.3.2. Ordoliberális iskola
      • 2.3.3. Gazdasági verseny az EU gazdasági alkotmányában
      • 2.3.4. Az európai versenyjog egyéb jellemzői
    • chevron_right2.4. A hazai versenyjog fejlődése
      • 2.4.1. A két világháború közti magyar szabályozás
      • 2.4.2. A rendszerváltozás és az azt megelőző versenyszabályozás
      • 2.4.3. A hatályos versenyszabályozás és az EU-csatlakozás
  • 3. A verseny védelmének hazai alkotmányossági vonatkozásai
  • chevron_right4. A versenyjogi szabályozás rendszere
    • 4.1. Klasszikus versenyjogi eszköztár
    • chevron_right4.2. Versenyjogi szabályozás rendszere az EU-ban
      • 4.2.1. Vállalati versenyjog és joghatóság
      • 4.2.2. Állami versenyjog
    • 4.3. A versenyjogi szabályozás rendszere Magyarországon
    • chevron_right4.4. Ügyelosztás az Európai Versenyhálózaton belül
      • 4.4.1. EUMSz 101–102. cikkek
      • 4.4.2. Összefonódások
    • 4.5. Az EUMSz 101. és 102. cikk egységes alkalmazásának biztosítékai
  • 5. Jogérvényesítési és intézményi modellek áttekintése
  • chevron_right6. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH)
    • 6.1. A GVH alkotmányos jelentősége
    • 6.2. A GVH jogállása és autonómiájának biztosítékai
    • chevron_right6.3. GVH feladat- és hatásköre
      • 6.3.1. Versenyfelügyelet
      • 6.3.2. Versenypártolás
      • 6.3.3. Versenykultúra fejlesztése
    • 6.4. GVH szervezete és személyi állománya
  • chevron_right7. A versenyigazgatás hazai eljárásjoga
    • 7.1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és a Tpvt. viszonya
    • chevron_right7.2. Eljárástípusok
      • 7.2.1. Versenyfelügyeleti eljárás és menete
      • 7.2.2. Észlelési eljárások
    • chevron_right7.3. Bizonyítási eszközök, különös tekintettel a kartellek felderítésére
      • 7.3.1. Előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálat
      • 7.3.2. Engedékenységi politika
    • chevron_right7.4. Szankciók a versenyfelügyeleti eljárásban
      • 7.4.1. Versenyfelügyeleti bírság
      • 7.4.2. Eljárási bírság
      • 7.4.3. Kérelem késedelmes benyújtása esetén kiszabható bírság
    • 7.5. Jogorvoslati rend a versenyfelügyeleti eljárásban
• chevron_rightAz iparigazgatás
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Energetikai igazgatás
    • 2.1. Az energetikai igazgatás alapvető ágazati jellemzői
    • 2.2. A hazai energiaügyi politika főbb irányvonalai
    • chevron_right2.3. Gáz- és villamosenergia-igazgatás
      • 2.3.1. A gáz- és villamosenergia-piac európai uniós szabályai
      • 2.3.2. A gázszolgáltatás hazai szabályozása
      • 2.3.3. A villamosenergia-szolgáltatás hazai szabályozása
      • 2.3.4. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
    • chevron_right2.4. Atomenergia-igazgatás
      • 2.4.1. Az atomenergia-politika főbb irányvonalai
      • 2.4.2. Az atomenergia-szabályozás főbb elvei
      • 2.4.3. Az atomenergia-igazgatás szervezete és tevékenysége
      • 2.4.4. Intézkedések rendkívüli események megelőzésére és következményeik elhárítására
      • 2.4.5. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
  • chevron_right3. Bányászati igazgatás
    • chevron_right3.1. Az ágazat működési keretei
      • 3.1.1. Magyarország ásványkincsbeli adottságai, természeti erőforrásai
      • 3.1.2. A bányászat nemzetgazdasági jelentősége
      • 3.1.3. A bányaügyi politika főbb irányvonalai
      • 3.1.4. A bányajogi szabályozás jellemzői és főbb elvei
    • chevron_right3.2. A bányászati igazgatás
      • 3.2.1. A bányászati igazgatás szervezeti rendszere
      • 3.2.2. A bányászati igazgatás feladat- és hatásköri struktúrája
  • chevron_right4. Tulajdonjog-korlátozások az iparigazgatásban
    • 4.1. A tulajdonjog-korlátozásról, -elvonásról általában
    • chevron_right4.2. Ingatlan tulajdonjogának korlátozása
      • 4.2.1. Ingatlan tulajdonjogának korlátozása a bányászati jogban
      • 4.2.2. Ingatlan tulajdonjogának korlátozása a villamosenergia-jogban
      • 4.2.3. Ingatlan tulajdonjogának korlátozása az atomenergia-jogban
    • chevron_right4.3. Ingatlan tulajdonjogának elvonása
      • 4.3.1. A kisajátítás szabályozása
      • 4.3.2. A kisajátítási célok és feltételek
      • 4.3.3. Az eljáró hatóság
      • 4.3.4. Ügyfelek a kisajátítási eljárásban
      • 4.3.5. A kisajátítással érintett ingatlan
      • 4.3.6. A kisajátítási eljárás megindítása
      • 4.3.7. A kisajátítási eljárás lefolytatása
      • 4.3.8. Döntés a kisajátítási eljárásban
      • 4.3.9. Jogorvoslat és hivatalbóli döntés-felülvizsgálat a kisajátítási eljárásban hozott döntés ellen
      • 4.3.10. Jogerő és végrehajtás
      • 4.3.11. A kisajátított ingatlan birtokba bocsátása
      • 4.3.12. Előmunkálat
• chevron_rightA vízügyi igazgatás
  • 1. A víz és a közigazgatás kapcsolata
  • chevron_right2. Vízügyi igazgatás vázlatos története
    • 2.1. A decentralizált és természetközeli vízgazdálkodás korszaka
    • 2.2. A központosító vízgazdálkodás a mezőgazdaság és a kereskedelem érdekkörében
    • 2.3. Az államközpontú tervutasítás korszaka
    • 2.4. Az integrált szabályozás korszaka
  • chevron_right3. A vízgazdálkodás igazgatási kérdései
    • 3.1. A vízgazdálkodás alkotmányos alapjai és a szabályozás tárgya
    • chevron_right3.2. A vízgazdálkodás anyagi jogi hatáskörei
      • 3.2.1. A vizek haszonvételével kapcsolatos hatáskörök
      • 3.2.2. A vizek kártételeivel kapcsolatos hatáskörök
      • 3.2.3. A vízügyi nyilvántartások
    • chevron_right3.3. A vízgazdálkodás szervrendszere
      • 3.3.1. Államigazgatási szervek
      • 3.3.2. Önkormányzati szervek
      • 3.3.3. A vízgazdálkodási társulatok
  • chevron_right4. A víziközmű
    • 4.1. A víziközmű-szolgáltatás alkotmányos alapjai és a szabályozás tárgya
    • chevron_right4.2. Az ágazat anyagi jogi jellemzői
      • 4.2.1. Víziközmű-üzemeltetés
      • 4.2.2. Víziközmű-szolgáltatás
    • chevron_right4.3. A víziközmű-szolgáltatás szervrendszere
      • 4.3.1. Államigazgatási szervek a víziközmű-szolgáltatásban
      • 4.3.2. A víziközmű társulat és érdekszövetség
  • 5. A vízügyi igazgatás és a környezetvédelem kapcsolata
  • chevron_right6. A vízügyi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolata
    • 6.1. A két ágazat kapcsolatának alkotmányos alapjai
    • chevron_right6.2. A védelemben részt vevő szervek
      • 6.2.1. A polgári védelem feladatai
      • 6.2.2. Vízügyi szervek
      • 6.2.3. Önkormányzati szervek
• chevron_rightHírközlési igazgatás
  • 1. Bevezetés
  • 2. A hírközlés természetes és állami monopólium „időszaka”, a hírközlés mint közszolgáltatás
  • chevron_right3. A hírközlési piac, a hírközlési szolgáltatási rendszer szerkezeti reformja (liberalizációja, privatizációja)
    • 3.1. A hírközlési „közszektorreform” alapintézményei
    • 3.2. A hírközlési piacnyitás főbb elemei
  • chevron_right4. A hírközlési liberalizáció és a liberalizált hírközlési piac igazgatásának világviszonylatban érvényesülő jogintézményei
    • chevron_right4.1. A hírközlési szűk keresztmetszetek, alapvető eszközök
      • 4.1.1. A természeti alapon szűkös erőforrások, azaz korlátos erőforrások
      • 4.1.2. A műszaki alapú szűkös erőforrások
    • 4.2. A hírközlési aszimmetrikus versenyszabályozás és a jelentős piaci erő
    • chevron_right4.3. A hálózati együttműködés szabályozási rendszere
      • 4.3.1. A hálózati együttműködés általános igazgatási alapjai
      • 4.3.2. Az interfészek
      • 4.3.3. Az összekapcsolás
      • 4.3.4. A hálózati hozzáférés
      • 4.3.5. A helyi hurok átengedése
    • 4.4. A közvetítőválasztás
    • 4.5. A számhordozás
  • 5. A hírközlés fogalmának fő elemei – a hírközlési igazgatás tárgya
  • chevron_right6. Hírközlés-politika és hírközlés-szabályozás a nemzetközi kereskedelemben és az Európai Unióban
    • 6.1. Az alapvető hírközlési hálózatok és szolgáltatások a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem rendszerében, a GATS hírközlési melléklete
    • 6.2. Az Európai Közösség „hírközlés-politikájának”, egységes hírközlés-szabályozásának fejlődése, alapjai
    • 6.3. A hírközlési piac liberalizációjának általános keretei az Európai Közösségben
    • chevron_right6.4. Az Európai Közösség napjainkban érvényesülő, ún. elektronikus hírközlésre (kommunikációra) vonatkozó szabályozási rendszere
      • 6.4.1. Az elektronikus hírközlési irányelvi keretrendszer alapelvei
      • 6.4.2. A Keretirányelv szabályozási rendszere
    • 6.5. A hatályos közösségi elektronikus hírközlési keretszabályozás felülvizsgálata, a felülvizsgálat eredményei
  • chevron_right7. A hírközlési igazgatás szabályozási rendszere hazánkban
    • 7.1. Történeti áttekintés
    • 7.2. A hazai hírközlési piac liberalizációja
    • chevron_right7.3. A hírközlési igazgatás jelenlegi szabályozási rendszere
      • 7.3.1. Az Eht. hatálya, az elektronikus hírközlési jog tárgya, keretei
      • 7.3.2. A hírközlési igazgatás „szabályozó hatósága”: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
      • 7.3.3. Az Eht. aszimmetrikus ex ante versenyszabályozása és annak jogintézményei
      • 7.3.4. Az elektronikus hírközlési tevékenység megkezdésének feltételei
      • 7.3.5. A hírközlési tevékenységekkel összefüggő egyedi engedélyezési hatáskörök
      • 7.3.6. Az előfizetők, felhasználók érdekeivel, jogaival, a fogyasztóvédelemmel összefüggő szabályozás
• chevron_rightAz építési igazgatás, építési jog alapjai
  • chevron_right1. Az állami szerepvállalás és jogi szabályozás történeti alakulása
    • 1.1. Az építési igazgatás kialakulásának általános történeti előzményei
    • 1.2. Az építési igazgatás, jog hazai fejlődése
  • chevron_right2. Az építési tevékenységgel kapcsolatos társadalmi viszonyok jogi szabályozása
    • 2.1. A jogi szabályozás rendszere
    • 2.2. Fő jogterületek az építési jogban
  • chevron_right3. A településrendezési jog alapintézményei
    • 3.1. A településrendezés településfejlesztési keretei
    • chevron_right3.2. A településrendezés eszközei
      • 3.2.1. Településrendezési tervezés
      • 3.2.2. Helyi építési szabályzat
      • 3.2.3. A településrendezési döntések mint települési igazgatási eszközök
      • 3.2.4. A településrendezési feladatok ellátásának kötelezettsége
      • 3.2.5. Településrendezési eljárás
    • chevron_right3.3. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
      • 3.3.1. Elővásárlási jog
      • 3.3.2. Útépítési és közművesítési hozzájárulás
      • 3.3.3. Településképi véleményezési és bejelentési eljárás
    • chevron_right3.4. Településrendezés – tulajdonhoz való jog
      • 3.4.1. A tulajdonhoz való jog védelme
      • 3.4.2. A kártalanítás mint a tulajdoni korlátozás arányosságának biztosítéka
      • 3.4.3. Tulajdonelvonás településrendezési célból
  • chevron_right4. Az építési igazgatás hatósági eszközei
    • chevron_right4.1. Engedélyek az építési jogban
      • 4.1.1. Telekalakítási engedély
      • 4.1.2. Az elvi építési engedély
      • 4.1.3. Építési engedély
      • 4.1.4. Használatbavételi engedély
      • 4.1.5. Fennmaradási engedély
      • 4.1.6. Az általános szabályoktól való eltérés engedélyezése
      • 4.1.7. Szakma gyakorlásához való jogosultság engedélyezése
    • 4.2. Törekvések az építési engedélyezési eljárások gyorsítására
  • chevron_right5. Hatósági kötelezések az építési jogban
    • 5.1. Cselekvéstől való tartózkodásra kötelezés – Tilalmak
    • chevron_right5.2. Meghatározott cselekvésre kötelezés
      • 5.2.1. Településrendezési kötelezettségek
      • 5.2.2. Meghatározott építési munkák elvégzésére, használat megszüntetésére kötelezés
  • chevron_right6. Hatósági felügyelet az építésügyi igazgatásban
    • 6.1. Építésrendészeti felügyelet és építésfelügyelet
    • 6.2. Hatósági ellenőrzés
    • 6.3. Építésfelügyeleti jogosítványok az ellenőrzés során észlelt hiányosságok megszüntetése érdekében
    • 6.4. A feltárt hiányosságok megszüntetésére szolgáló építésrendészeti eszközök
    • 6.5. Az építési szabályok megsértésének szankciói – bírságok
  • 7. A szomszédjogok védelme az építési jogban
  • 8. Az építésügyi közigazgatási hatáskörök telepítése
• chevron_rightKereskedelmi igazgatás
  • 1. Nemzetközi kereskedelem és az Európai Unió kereskedelempolitikája
  • 2. A magyar kereskedelmi igazgatás (rövid) történeti áttekintése
  • 3. Kereskedelem és piacgazdaság a jogállamban
  • 4. Kereskedelem és piacgazdaság az Alkotmánybíróság gyakorlatában
  • 5. Kereskedelmi tevékenység folytatása
  • chevron_right6. A kereskedelmi igazgatás szervezete
    • 6.1. Kereskedelmi igazgatás irányítása
    • 6.2. A jegyző mint kereskedelmi hatóság
    • 6.3. A kereskedelmi igazgatás egyéb résztvevői
  • 7. A külkereskedelem igazgatása
• chevron_rightA fogyasztóvédelem szakigazgatási alapjai
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. A fogyasztóvédelem fogalma és jellemzői
    • 1.2. A fogyasztóvédelmi jog jogági sajátosságai
  • chevron_right2. Az állami beavatkozás indokai
    • 2.1. Az állam jelenléte a gazdaságban
    • chevron_right2.2. A fogyasztóvédelem elméleti alapjai
      • 2.2.1. A fogyasztóvédelem megjelenése önálló jogterületként
      • 2.2.2. A liberális közgazdaságtan korszaka
      • 2.2.3. Keynes gazdaságelmélete
      • 2.2.4. Fogyasztóvédelem a jóléti állam keretei között
      • 2.2.5. A neoklasszikus közgazdaságtan és a fogyasztóvédelem kapcsolata
      • 2.2.6. Fogyasztóvédelem a szocialista kor gazdasági berendezkedésében
      • 2.2.7. A rendszerváltás és a fogyasztóvédelem
  • chevron_right3. A fogyasztóvédelem európai uniós alapjai
    • 3.1. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájának kialakulása
    • 3.2. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikája 2014 és 2020 között
    • 3.3. A fogyasztóvédelem az Alapjogi Chartában
    • 3.4. A fogyasztóvédelem szabályozása a Lisszaboni Szerződésben
  • chevron_right4. Szabályozási modellek
    • 4.1. Németország
    • 4.2. Franciaország
    • 4.3. Egyesült Királyság
  • chevron_right5. A fogyasztóvédelem hazai intézményrendszere
    • chevron_right5.1. A fogyasztóvédelem állami intézményrendszeréről
      • 5.1.1. A Kormány szerepe a fogyasztóvédelemben
      • 5.1.2. A fogyasztóvédelemért felelős miniszter tevékenysége
      • 5.1.3. A fogyasztóvédelmi igazgatás alakulása
    • chevron_right5.2. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság működése
      • 5.2.1. Szabályozási környezet
      • 5.2.2. Az állami szerepvállalás szükségessége
      • 5.2.3. A fogyasztóvédelem alkotmányos determináltsága
      • 5.2.4. Az arányosság elve
      • 5.2.5. A „hatósági szemlélet” visszaszorulása
      • 5.2.6. A fogyasztóvédelem nyilvánossága
      • 5.2.7. A plurális fogyasztóvédelem
      • 5.2.8. A partnerség elve
    • chevron_right5.3. A fogyasztóvédelem helyi önkormányzati és érdek-képviseleti intézményrendszere
      • 5.3.1. A helyi önkormányzatok helye és szerepe a fogyasztóvédelem igazgatásában
      • 5.3.2. A társadalmi szervezetek szerepe a fogyasztóvédelemben
• chevron_rightKözbeszerzések joga
  • 1. A közbeszerzés, a közbeszerzések joga és a közbeszerzési eljárás fogalma, egymástól való elhatárolása
  • 2. Történeti előzmények
  • 3. A közbeszerzési törvény szerkezete
  • chevron_right4. A közbeszerzési törvény alapvető rendelkezései
    • 4.1. A közbeszerzési törvény megalkotásának célja és alapelvei
    • 4.2. A közbeszerzési törvény személyi és tárgyi hatálya
    • 4.3. A közbeszerzési törvény fogalommeghatározásai és a közbeszerzéssel, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos közös rendelkezések
  • chevron_right5. Ajánlatkérők, ajánlattevők és a közbeszerzési eljárás egyéb szereplői (személyi hatály)
    • 5.1. Az ajánlatkérők (klasszikus ajánlatkérők és közszolgáltatók)
    • 5.2. Az ajánlattevők, részvételre jelentkezők és pályázók
  • 6. A közbeszerzés tárgyai (a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya)
  • chevron_right7. A közbeszerzés értéke, annak megállapítása és a közbeszerzési értékhatárok
    • 7.1. A közbeszerzés értéke. Az egybeszámítás
    • 7.2. Az értékhatárok
  • chevron_right8. A közbeszerzési eljárás fajtái és az eljárás lefolytatása
    • 8.1. Eljárásfajták
    • 8.2. Az eljárás megindítása
    • 8.3. Az ajánlat
    • 8.4. Az elbírálás
    • 8.5. Különleges eljárások
    • 8.6. Az előzetes vitarendezés
    • 8.7. Szerződés
  • chevron_right9. A közbeszerzések intézményrendszere
    • 9.1. A Közbeszerzési Hatóság
    • 9.2. A Döntőbizottság
  • chevron_right10. A jogorvoslatok
    • 10.1. A jogorvoslat megelőzése (elhárítása)
    • chevron_right10.2. A jogorvoslat szabályai
      • 10.2.1. A Döntőbizottság eljárása
      • 10.2.2. Az eljárás megindítása
      • 10.2.3. Határidők
      • 10.2.4. Elutasítás és ideiglenes intézkedés
      • 10.2.5. Egyes döntések
      • 10.2.6. A bírói út
• chevron_rightTerületfejlesztés, területrendezés
  • 1. A területi folyamatokról általánosságban
  • 2. Az állam szerepe és szerepkörének változása a területi folyamatok befolyásolásában
  • 3. A területi léptékű fejlesztés és rendezés jellemzői
  • 4. A területrendezés és -fejlesztés kapcsolata más igazgatási területekkel
  • chevron_right5. A magyar területfejlesztési szabályozás jellemzői
    • 5.1. A szabályozás története, fejlődési irányai
    • chevron_right5.2. A hatályos területfejlesztési szabályozás alapintézményei
      • 5.2.1. A területfejlesztés jogszabályi fogalma
      • 5.2.2. Célok, feladatok
      • 5.2.3. Tervezési alapegységek
    • chevron_right5.3. A területfejlesztési feladat- és hatáskörök gyakorlói
      • 5.3.1. Központi szervek
      • 5.3.2. A területi szervek megújult rendszere
    • 5.4. A területfejlesztés (és -rendezés) eszközeiről röviden
  • chevron_right6. Az Európai Unió regionális politikájának főbb jellemzői
    • 6.1. A területfejlesztés európai uniós eszközei
    • 6.2. A magyar területfejlesztési intézményrendszer EU-s kötődései
  • chevron_right7. A területrendezés alapjai, jellemzői
    • 7.1. A területrendezés cél- és eszközrendszere
    • 7.2. Területrendezési tervek és készítőik
    • 7.3. A területrendezéssel összefüggő hatósági eljárás jellemzői
  • 8. Záró gondolatok
• chevron_rightKörnyezetvédelmi igazgatás
  • chevron_right1. Az állam és a közigazgatás környezetvédelmi szerepének alapjai
    • 1.1. Környezetvédelmi fogalmak
    • 1.2. Történeti alapozás
    • 1.3. Az európai integráció hatása
    • 1.4. Az állam környezetvédelmi funkciója általában
    • 1.5. A hazai szabályozás története
    • 1.6. Jog a környezethez
  • chevron_right2. A környezetvédelmi igazgatás alapkérdései
    • chevron_right2.1. A szabályozás céljai és alapvető elvei
      • 2.1.1. A megelőzés és elővigyázatosság elve
      • 2.1.2. A harmonikus vagy fenntartható fejlődés, illetve az integráció elve
      • 2.1.3. A „szennyező fizet” vagy a felelősség elve
    • 2.2. Tárgyi hatály és fogalmak
    • 2.3. Környezetvédelmi tartalmi követelmények
    • 2.4. A tervezés szerepe
  • chevron_right3. Megelőzést szolgáló jogintézmények
    • 3.1. A bejelentés
    • 3.2. Az engedély általános keretei és a szakhatósági hozzájárulás
    • 3.3. Integrált szempontú környezetvédelmi engedélyek általában
    • 3.4. Az előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció
    • 3.5. A környezeti hatásvizsgálati eljárás
    • 3.6. Az egységes környezethasználati engedély
    • 3.7. A környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés
    • 3.8. A felszámolási eljárás és végelszámolás környezetvédelmi követelményei
    • 3.9. Környezetvédelmi minősítés
    • 3.10. Osztályozás
  • 4. A közigazgatás közvetlen beavatkozása
  • chevron_right5. Önszabályozás, környezeti menedzsment
    • 5.1. Önkéntes megállapodás
    • 5.2. A környezeti menedzsment lehetőségei
    • 5.3. Ökocímke, környezetbarát termékjelzés
    • 5.4. CSR
  • 6. A gazdasági szabályozás eszközei
  • 7. Az ellenőrzés
  • chevron_right8. A közigazgatási jogi felelősség
    • 8.1. A közigazgatási felelősség általános kérdései
    • 8.2. A környezeti károk megelőzése és helyreállítása
    • 8.3. A környezetvédelmi bírság
  • chevron_right9. A környezetvédelem állami szervezetrendszerének alapjai
    • 9.1. Központi és regionális igazgatás
    • 9.2. Önkormányzati környezetvédelmi feladatok és hatáskörök
  • 10. Társadalmi részvétel
• chevron_rightPénzügyi szolgáltatások szakigazgatási alapjai – a pénzügyi szektor „állami” felügyelete
  • chevron_right1. Alapvetések
    • 1.1. Fogalmi alapvetés
    • 1.2. Miért szükséges az állami beavatkozás?
  • chevron_right2. A pénzügyi piac szabályozásának és felügyeletének alapjai
    • 2.1. A pénzügyi piac szabályozásának alapjai
    • 2.2. A pénzügyi piac felügyeletének alapjai
    • 2.3. A pénzügyi szervezetek szabályozásának és felügyeletének kihívásai
  • chevron_right3. A pénzügyi piacok feletti felügyelet modelljei
    • 3.1. Integrált, vagy elkülönült felügyeleti modell?
    • chevron_right3.2. Az elkülönült felügyeleti modellek
      • 3.2.1. Tradicionális (institucionális) modell
      • 3.2.2. Funkcionális modell
      • 3.2.3. Integrált modell
      • 3.2.4. Vegyes modell
    • 3.3. Szervezeti modellek Európában
  • chevron_right4. A pénzügyi piac feletti felügyelet rendszere az Európai Unióban
    • chevron_right4.1. A makroprudenciális pillér: az Európai Rendszerkockázati Testület
      • 4.1.1. Az Európai Rendszerkockázati Testület szervezete
      • 4.1.2. Az Európai Rendszerkockázati Testület feladat- és hatáskörei
    • chevron_right4.2. A mikroprudenciális pillér: az Európai Felügyeleti Hatóságok
      • 4.2.1. Az Európai Felügyeleti Hatóságok szervezete
      • 4.2.2. Az Európai Felügyeleti Hatóságok feladat- és hatásköre
    • 4.3. Kitekintés: az Európai Bankunió és az Egységes Felügyeleti Mechanizmus
  • chevron_right5. A pénzügyi piac feletti felügyelet rendszere Magyarországon
    • 5.1. A makro- és a mikroprudenciális felügyelet kapcsolata Magyarországon
    • chevron_right5.2. A mikroprudenciális felügyelet Magyarországon
      • 5.2.1. Történeti alapvetések
      • 5.2.2. A mikroprudenciális felügyeleti hatóság jogállása és célja
      • 5.2.3. A mikroprudenciális felügyeleti hatóság feladat- és hatáskörei
      • 5.2.4. Szabályozási eszközök
      • 5.2.5. Felügyeleti eszközök
• chevron_rightVadászati igazgatás
  • 1. Bevezető gondolatok
  • 2. A vadászati jog történetének rövid áttekintése
  • chevron_right3. Elméleti alapok
    • 3.1. Alapvető fogalmak, meghatározások
    • 3.2. A vadászat és a vadgazdálkodás által ellátott/megvalósított funkciók
    • 3.3. Melyek a vadászat feltételei?
  • chevron_right4. A fegyverekre vonatkozó jogi szabályozás
    • 4.1. A lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvény
    • 4.2. A fegyverekről és lőszerekről szóló kormányrendelet
    • 4.3. Elméleti és jártassági ismeretek
    • 4.4. A biztonságról
  • chevron_right5. A vadászat igazgatásában részt vevő hatóságok, szervezetek és személyek
    • chevron_right5.1. Az állami szervek
      • 5.1.1. Az Országgyűlés
      • 5.1.2. A Kormány és a minisztériumok
      • 5.1.3. A fővárosi és megyei kormányhivatalok
      • 5.1.4. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
      • 5.1.5. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
      • 5.1.6. A Rendőrség
    • chevron_right5.2. Civil szervek, szervezetek
      • 5.2.1. Az Országos Magyar Vadászkamara és területi szervei a Megyei Vadászkamarák
      • 5.2.2. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet
      • 5.2.3. A Nemzetközi Vadvédelmi Tanács
• chevron_rightKözlekedési igazgatás
  • chevron_right1. A közlekedési igazgatás alapjai
    • 1.1. A közlekedés kialakulásának rövid története
    • 1.2. A közlekedés sajátosságai
    • 1.3. Az állam feladatai a közlekedés területén
  • chevron_right2. A közúti közlekedés igazgatása
    • 2.1. Infrastrukturális feladatok a közúti közlekedés területén
    • chevron_right2.2. A közúti közlekedés biztonságával kapcsolatos feladatok
      • 2.2.1. A biztonságos közlekedés alanyi feltétele
      • 2.2.2. A közlekedés biztonságának tárgyi feltétele
      • 2.2.3. A forgalom szabályozása
    • 2.3. Az állam nemzetközi feladatai a közúti közlekedés területén
    • 2.4. A közúti közlekedés igazgatását végző szervezetrendszer
  • chevron_right3. A vasút és a vasútigazgatás
    • 3.1. A vasút jelentősége
    • 3.2. Vasúti alapfogalmak
    • 3.3. A vasúti igazgatás kialakulásának története
    • 3.4. A vasúttal kapcsolatos állami feladatokat ellátó szervek
    • chevron_right3.5. A vasúti igazgatás céljai
      • 3.5.1. A vasúti közlekedés biztonsága
      • 3.5.2. A megfelelő közlekedési szolgáltatási kínálat biztosítása
      • 3.5.3. A verseny megteremtése és fenntartása a vasúti piacon
    • 3.6. Környezetvédelem a vasúti igazgatásban
    • chevron_right3.7. A vasútigazgatás eszköztára
      • 3.7.1. A biztonságos vasúti közlekedés garantálásának közigazgatási eszközei
      • 3.7.2. Piacszabályozási eszközök
      • 3.7.3. A vasúti személyszállítási szolgáltatások biztosításához kapcsolódó eszközök
      • 3.7.4. Szervezetirányítás
  • chevron_right4. A légi közlekedés igazgatása
    • chevron_right4.1. Bevezetés
      • 4.1.1. Az ágazat jelentősége
      • 4.1.2. Alapfogalmak
      • 4.1.3. A légi közlekedés és a légiközlekedési jog kialakulásának története
    • chevron_right4.2. Liberalizáció a légiközlekedési piacon
      • 4.2.1. A liberalizáció háttere
      • 4.2.2. A liberalizáció eszközei
      • 4.2.3. A hazai liberalizáció, privatizáció
    • chevron_right4.3. Nemzetközi együttműködés
      • 4.3.1. Nemzetközi egyezmények
      • 4.3.2. Nemzetközi szervezetek
    • chevron_right4.4. Az Európai Unió légiközlekedési politikája
      • 4.4.1. A légi közlekedés uniós szabályozása
      • 4.4.2. A légi közlekedés európai szervezetei
    • chevron_right4.5. A magyar légiközlekedési igazgatás
      • 4.5.1. A szabályozás területei
      • 4.5.2. Az igazgatási eszköztár
      • 4.5.3. A légi közlekedés hazai közigazgatási szervezete
• chevron_rightÁllami támogatások joga
  • chevron_right1. Az állami támogatás uniós jogi fogalma
    • 1.1. Gazdasági közjog: az állami támogatások joga
    • 1.2. „Az állam által nyújtott támogatás” és az „állami forrásból nyújtott támogatás”
    • 1.3. A betudhatóság fogalma
    • 1.4. A magánbefektető elve
    • 1.5. A szelektivitás
    • 1.6. A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége
    • 1.7. Közszolgáltatási kötelezettségek ellentételezéseként nyújtott juttatások
  • chevron_right2. Szervezeti, hatásköri és eljárási szabályok
    • 2.1. A bizottsági közigazgatási eljárások
    • 2.2. A bejelentés előzetes vizsgálata: az előzetes vizsgálati szakasz
    • 2.3. Az opportunitás
    • 2.4. A hivatalos vizsgálati eljárás
    • 2.5. Az érdekelt fél
    • 2.6. A megtámadható aktusok köre az állami támogatásokra vonatkozó bizottsági közigazgatási eljárásokban
    • 2.7. A bírói felülvizsgálat alapvető szabályai
    • 2.8. A nemzeti bíróságok szerepe
  • chevron_right3. A magyar pénzügyi támogatási jog
    • 3.1. A hatályos államháztartási szabályozás
    • 3.2. Pénzügyi támogatási aktusok: hatásköri viták
    • 3.3. Kamatkövetelések
    • 3.4. Az elévülés

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 624 4

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii//