MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Válts MeRSZ+ -ra!

Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog II.

Gazdasági közigazgatás, infrastruktúra igazgatás


A vasút jelentősége

A vasút igen sajátos helyet foglal el mind a közlekedési módok, mind a hálózatos iparágak között. Ennek több oka is van, ezek közül az egyik legfontosabb az iparágnak a történetileg kialakult szoros kapcsolata egyes államcélokkal, illetve az áruk és személyek fuvarozása révén a társadalmi kohézió biztosításában való megkülönböztetett szerepe. A vasút fontos eszköze volt az idők folyamán a gazdaság- és területfejlesztésnek, a szociális politikának, sőt, még kulturális feladatokat is ellátott, tehát nem egyszerűen egy közlekedési közszolgáltatás biztosításáról volt – és van – szó. Stratégiai jelentősége volt a vasútnak a hadviselésben is. Emiatt a nemzetállamok igen féltett területéről van szó, amelyen nehezen engednek az integrációs nyomásnak. Ugyanakkor a vasúti közlekedés az európai egységes belső piac és Európa globális versenyképessége szempontjából is létfontosságú. A vasúti közlekedés – együtt a többi közlekedési móddal – a versenynek nem csak színtere, hanem előfeltétele is: az áruk és a személyek szabad mozgása közlekedés nélkül elképzelhetetlen. A többi közlekedési módhoz képest a vasúti közlekedés hatalmas előnye, hogy a környezetre jóval kisebb hatással van, mint akár a közúti, akár a légi közlekedés. A Rotterdam–Genova közlekedési folyosón közlekedő évi 130 000 vonatot 40 millió tehergépkocsival lehetne például csak kiváltani.934 Pénzügyi szempontból is igen jelentős a vasúti szektor, nemcsak az évi több mint 8 milliárd utazás, hanem az Európát keresztező teherforgalom 10 százalékának bonyolítása is erről tanúskodik. Az egyes államok hatalmas összegeket fektetnek be a vasútba. Elég csak a MÁV 1995 és 2003 között felhalmozott 768 milliárd forintos konszolidált adósságállományára gondolni, de a külföldi államok is nagy áldozatokat vállalnak ezen a téren. A nagy költségigény és a közúti hálózat fejlesztésének prioritása, illetve a légi közlekedés rohamos térhódítása a vasút alulfinanszírozottságához vezetett, ami egyrészt a vasúti közszolgáltatások színvonalának csökkenését, másrészt pedig a vasúti hálózatok versenyképes transzeurópai hálózattá fejlesztésének akadályozását eredményezte. A jövőben ugyanakkor a közlekedési igények növekedésével kell számolni, ezeknek a környezetbarát és hatékony közlekedési megoldásokkal való kiszolgálása a vasút nélkül nem oldható meg, így az egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a közlekedési közpolitikában. Az intermodális, azaz a különféle közlekedési módok közötti versenyben a vasút szerepének növekedését jelentősen gátolja az infrastruktúra kialakításának költségessége és az eltérő nemzetállami tradíciók versenytorzító hatásainak továbbélése. Ebből az ördögi körből keresi a kiutat mind a nemzeti, mind az európai és a nemzetközi közlekedési politika, amelyeknek fő célkitűzése a vasúti közlekedés közúti és légi közlekedéshez képest fennálló arányának javítása. Nem meglepő tehát, hogy a vasúti közlekedés azon területek közé tartozik, amelyet az európai jog és közpolitika alapjaiban érint és jelentősen átalakított az elmúlt évtizedekben.

Közigazgatási jog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 624 4

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kedvenceimhez adás

A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
vagy lépj be a meglévővel!

Személyes mappák
Mappába rendezés

A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Személyes mappák
Kivonatszerkesztés

Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Kivonatkészítés
Folyamatos görgetés

Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Folyamatos görgetés
Kivonat
fullscreenclose
printsave