Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog II.

Gazdasági közigazgatás, infrastruktúra igazgatás


Piacszabályozási eszközök

A piaci működés megteremtésének, a piaci magatartás szabályozásának a vasút terén hasonló eszközei1008 vannak, mint a többi szabályozott iparágban. Az ex ante eszközök révén – elsősorban hatósági eszközökkel – meghatározásra kerül a piacon tanúsítandó magatartás, illetve az is, hogy kik léphetnek egyáltalán a piacra. Az ex post eszközökkel a piaci magatartás korrigálására van lehetősége a hatóságnak. A piacszabályozás kereteit részben – uniós és nemzeti szinten – a jogalkotó hozza létre és alakítja ezzel a piaci szereplők mozgásterét. A szabályozás kerete azonban a piac működése során szükségképpen további pontosításra szorul, amit a szabályozó hatóság jogalkalmazó tevékenységén keresztül végez el. A magyar jogalkotó az új vasúti törvény megalkotásával létrehozta az önálló vasúti szabályozó hatóságot, amely 2006. január és 2008. június között Vasúti Hivatal néven működött.1009 Ezt követően azonban a vasúti szabályozó hatósági feladatok átkerültek a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központjához. Ez a szervezeti változtatás a feladatok jellegét – a jogi szabályozást vizsgálva – nem érinti, funkcionális értelemben autonómia hiányában is beszélhetünk piacszabályozási, szabályozó hatósági tevékenységről1010, ám a gyakorlatban a vasúti igazgatási szerv a jogszabályok által neki biztosított piacszabályozási jogosítványait csak minimális mértékben használja.1011 További sajátossága a vasúti piac szabályozásának, hogy egyes szabályozási feladatokat nem a hatóság, hanem egy állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, a vasúttársaságoktól és a vasúti igazgatási szervtől független vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet, a VPE lát el. Ennek az oka, hogy hazánkban integrált, azaz nem független pályahálózat-működtető vasúti társaságok1012 működtetik a nyílt hozzáférésű pályahálózatot, amelynek kapacitását főszabály szerint a vasúti pályahálózat működtetője osztaná el. Mivel a pályahálózat működtetője nem független, ezzel a jogosultsággal a versenyt akadályozhatná, emiatt nem tisztán érvényesül a vasúti szabályozó hatósági logika hazánkban.

Közigazgatási jog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 624 4

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave