Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog II.

Gazdasági közigazgatás, infrastruktúra igazgatás


Szervezetirányítás

A szervezetirányítás tulajdonképpen mindhárom feladathoz kapcsolódóan megjelenik. A közlekedéspolitikai döntések meghozatalában szakmai háttérintézményként működteti a miniszter a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.-t (KTI), az egész közlekedési ágazatra vonatkozóan. Ez a szervezet a vasúti vizsgaközpont is.1032 Ugyanígy a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének feladatára került részben létrehozásra a NIF és a NISZ. A közlekedésért felelős miniszter uniós kötelezettségnek eleget téve hozta létre VPE-t.1033 Az egészségügyi alkalmassággal kapcsolatos feladatok ellátására került létrehozásra a Vasútegészségügyi Szolgáltató Non-profit Kiemelten Közhasznú Kft. A személyszállítási szolgáltatások egységes rendszerének működtetése igen sok, szakmai jellegű feladatot rejt magában. A Sztv. lehetővé teszi, hogy az ellátásért felelős önkormányzat ún. közlekedésszervezőt alapítson, és e feladatokat erre a szervezetre átruházza. A Fővárosi Közgyűlés e rendelkezés alapján jelölte ki a BKK Budapesti Közlekedési Központ ZRt.-t, ráruházva az egységes közlekedési rendszer kialakításával, fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos valamennyi átruházható feladatát, amelyeket részletesen a BKK és a Fővárosi Önkormányzat közötti feladatellátási szerződés rögzít.1034 A miniszter pedig az egységes egyeztetési eljárások előkészítésének és lebonyolításának feladatára alapította a Regionális Közlekedésszervezési Szakbizottságokat. A szakmai hátteret a Közlekedéstudományi Intézet regionális közlekedésszervezési igazgatóságai biztosítják.1035 E szervezetek esetében az irányítási jogokat a miniszter (illetve a közlekedésszervező esetében az önkormányzat) gyakorolja.

Közigazgatási jog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 624 4

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave