Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog II.

Gazdasági közigazgatás, infrastruktúra igazgatás


A betudhatóság fogalma

Nincs helye tehát különbséget tenni azon esetek között, amikor az állam közvetlenül, és amikor az állam által a támogatás kezelésére létrehozott vagy kijelölt köz-, illetve magánszervezet/vállalkozás nyújt támogatást. Az EuB értelmezése szerint ugyanis az uniós jog nem fogadhatja el, hogy pusztán a támogatás elosztásával megbízott független intézmények létrehozásával az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat megkerüljék. Ugyanakkor ahhoz, hogy a Szerződés értelmében vett állami támogatásról beszélhessünk, egyrészt az szükséges, hogy a támogatás közvetlenül vagy közvetve állami forrásból történjék, másrészt az is, hogy az betudható legyen az államnak (betudhatóság).1088 Jacobs főtanácsnok az ügyhöz fűzött indítványában megjegyezte, hogy az EuB nem elégszik meg azzal, hogy a vállalkozás állami befolyás alatt legyen. Egy intézkedés betudhatósága az államnak nem állapítható meg csak ama körülmény alapján, hogy azt egy közvállalkozás hozta, mivel akkor is, ha az állam ellenőrzést gyakorol egy közvállalkozás felett, vagy meghatározó befolyást gyakorol annak működése felett, ennek az ellenőrzésnek a tényleges gyakorlását a konkrét esetben nem lehet automatikusan vélelmezni. Az államnak betudhatóságot számos tényállási elem alapján lehet megállapítani az eset összes körülménye és az intézkedés kontextusa alapján (pl. bizonyíték, hogy az intézkedés állami indítványra történt, az intézkedés természete és terjedelme, az állam által a közvállalkozás felett gyakorolt befolyás intenzitása).

Közigazgatási jog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 624 4

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave