Az állami támogatások joga – közigazgatási jogi szempontból – az európai közigazgatási jog egyik kiemelt vizsgálódási területe.1107 Igaz, maga az „európai közigazgatási jog” is, mint fogalom vagy mint önálló uniós jogterület doktrinális viták tárgya.1108 Az európai közigazgatási jog egyrészt a nemzeti közigazgatási jogok és az uniós jog közötti kapcsolatra és kölcsönhatásra utal, másrészt az uniós jognak arra a részére, amely – a tagállami fogalmak szerint – közigazgatási jogként definiálható. A fogalmi tisztázás nehézségének oka, hogy az európai integrációban létrehozott szupranacionális szervezetek bár magukon hordozták az állami funkciók egyes jegyeit, mégsem voltak teljesen azonosíthatóak egy állam – nemzeti jogi fogalmakkal leírható – működésével. Különösen igaz volt ez a végrehajtásra, a (köz)igazgatási funkcióra: a közösségi/uniós döntések végrehajtása jórészt a nemzeti közigazgatási hatóságokra hárul(t). A tipikus végrehajtó hatalmi szervezet hiányából a tipikus közigazgatási jogi corpus hiánya is következett. Az uniós anyagi és eljárásjog idővel azonban egyre több ágazati igazgatási területen bővült, egyben horizontálisan is egyre több fogalmat kölcsönzött a nemzeti közigazgatási jogok terminológiájából, sőt egyre több közigazgatási ágazatot vont uniós szabályozás alá (pl. a közületi beszerzések joga). E fejlődésben nagy szerepe volt az uniós ítélkezési gyakorlatnak, amely szervezetében ugyan nem alkot különálló közigazgatási bíróságot, de funkciójában aktus-felülvizsgálati jogkört gyakorol (így pl. az állami támogatások esetén), illetve állást foglal például az uniós adminisztráció kártérítési felelősségéről.1109 Az európai közigazgatási jog a tagállami közigazgatási jogok fogalmi rendszereire épült fel,1110 ideértve az uniós adminisztrációra vonatkozó egyes eljárásjogi követelményeket is, amelyek végül tételes jogi „alkotmányos” szabályokká transzformálódtak az Alapjogi Chartában.1111