Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Lucretius 3.262–322203

(1) Az elemek elsődleges részecskéi ugyanis mozgásaikkal olyannyira egymás közé hatolnak, hogy egyiküket sem lehet megkülönböztetni, sem térben nem különíthető el semmilyen képesség, hanem mintegy egyetlen testnek sokféle erőiként léteznek. Ahogyan általában bármely élőlény húsában megvan a szag, bizonyos melegség és íz, ám mindezek együttesen egyetlen testtömeget hoznak létre,204 ugyanúgy a meleg, a levegő és a szél láthatatlan ereje összevegyülve egyetlen természetet alkotnak, valamint az a mozgékony képesség, amely a mozgás kezdetét önmagától kiosztja a többinek, és ahonnan az érzékelést hordozó mozgás eredetileg kiindul szerte a testben. (2) Ez a természet ugyanis mélyen belül rejlik, mélyebben, mint bármi más a testünkben,205 továbbá ez a lelke az egész léleknek. Ahogyan az értelem és a lélek ereje és képessége a tagjainkban és egész testünkben azokkal elkeveredve rejtve marad, mivel kicsi és kevés számú részecskéből van megalkotva, ugyanúgy rejtve marad előtted ez az aprócska részecskékből álló névtelen erő, továbbá ez mintegy az egész léleknek a lelke, és az egész testet uralja. (3) Hasonló módon a szél, a levegő és a hő egymással összekeveredve szükségképpen úgy fejti ki hatását a tagokban, hogy miközben az egyik a többinél mélyebben van és a másik jobban kitűnik,206 mégis úgy látszik, mindezekből valamiféle egység jön létre, nehogy a hő, a szél és ugyanígy a levegő ereje külön-külön elpusztítsa és széttagolódva felbontsa az érzékelést.207 (4) Az elmében benne van az a bizonyos hő is, amit akkor használ, amikor forr bennünk a harag és szikrát vet a szemünk. Bőven van benne hideg szél is, a félelem kísérője, mely rémületet kelt a tagokban és reszketéssel tölti el őket. A lecsendesült levegőnek az az állapota is benne van, amely a nyugodt mellkasban és a derűs tekintetben nyilatkozik meg. De nagyobb a meleg azokban, akikben a heves szív és az ingerlékeny elme könnyen felforr, ha haragszanak. Ilyenek mindenekelőtt az erős és ingerlékeny oroszlánok, amelyeknek mellkasát többnyire majd szétveti az ordítás és a morgás, és nem képesek a harag hullámait mellkasukban tartani. Ellenben a szarvasok hideg elméje inkább szélhez hasonló, és gyorsabban hozza mozgásba a húsukban azokat a hűvös légáramlatokat, amelyek remegő mozgást keltenek tagjaikban. A marhák természetét viszont a csendes levegő jellemzi. Sohasem lobbantja fel túlságosan a haragnak füstölgő fáklyája, miközben a sötéten gomolygó füst árnyékával borítja be, sem pedig nem bénul meg a dermesztő félelem dárdáitól eltalálva: középütt helyezkedik el a szarvasok és a vad oroszlánok között. (5) Ilyen az emberi nem is. Jóllehet a műveltség némelyeket egyenlő mértékben csiszolttá tehet, mégis meghagyja minden egyes értelem eredeti természetének nyomait. Nem kell azt gondolnunk, hogy a rosszat gyökerestül ki lehet tépni, hogy egyik ember ne gyúljon olyan könnyen haragra, egy másikat ne fogjon el olyan gyorsan a félsz, egy harmadik pedig ne a kelleténél szelídebben tűrjön el bizonyos dolgokat. Szükségképpen sok más dologban is különbözik az emberek természete, és ennek megfelelően különfélék a szokásaik; de ezeknek rejtett okait én most nem tudom kifejteni, és annyi elnevezést sem tudok találni, ahány alakja van az elsődleges részecskéknek, amiből a dolgoknak eme változatossága fakad.208 Úgy látom, annyit biztosan lehet állítani ebben a tárgyban, hogy a természetünk nyomaiból oly kevéske maradhat meg, amit az értelem nem képes kiűzni belőlünk, hogy semmi nem akadályoz bennünket az istenekhez méltó élet folytatásában.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave