Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Galénosz, Az orvosi tapasztalatról 16.1–17.3826

(1) Az analógia kívánalmai szerint nem szabad, hogy létezzen a világban olyasmi, mint egy halom gabona, tömeg vagy telítettség, hegy, erős vonzalom, sor, erős szél, város, sem semmi más, amiről neve és fogalma alapján tudjuk, hogy bizonyos nagysággal vagy sokasággal bír, mint a hullám, a nyílt tenger, a birkanyáj vagy a marhacsorda, a nép, a tömeg. Az analógiából adódó kétely és zavar ugyanígy a tényeknek való ellentmondáshoz vezet akkor, amikor az emberi életkorok egymásba való átmenetéről beszélünk, vagy az időszakok és évszakok változásairól. Hiszen egy fiú esetében bizonytalanság és kétely merül fel bennünk azzal kapcsolatban, hogy melyik az a pillanat, amikor fiúból ifjúvá válik, illetve pontosan mikor lesz az ifjúból felnőtt férfi, az érett korú férfiből pedig öregember. Ugyanígy az évszakok esetében sem határozható meg, pontosan mikor kezd átváltozni és átmenni a tél tavaszba, a tavasz nyárba, a nyár az őszbe. Ugyanilyen megfontolások alapján kétely és zavar merül fel sok más emberi cselekedettel kapcsolatban is, ama tény ellenére, hogy ezekről a dolgokról nyilvánvaló és egyértelmű tudásunk van. (2) Bizonyos dogmatikusok és logikusok az efféle kételyt kifejező érvet Halomnak nevezik arról a jelenségről, amely első ízben elvezetett a probléma megfogalmazásához, tudniillik a gabonahalomról. Mások ugyanezt Apránként érvnek nevezik. Az elnevezés alapja az érv módszere, amely kételyhez és zavarhoz vezet… (3) Például ezt mondom: „Mondd csak, szerinted egy szem gabona már halom?” Mire te nyilván azt mondod: „Természetesen nem.” Erre én: „És mi a helyzet két szem gabonával?” – Hiszen a célom az, hogy egyre csak tovább kérdezgesselek, és ha azt mondod, még két szem gabona sem halom, továbbmegyek: „Na és talán három?” És így tovább, négy, öt, hat, hét, nyolc szem gabonáig. Te minden esetben azt fogod mondani, hogy még ennyi gabonaszem sem ad ki egy halmot. És ugyanígy kilenc, tíz és tizenegy sem. Hiszen a „halom” fogalma, amely a lélekben kialakul, és amely a képzeletünkben megjelenik, nemcsak egymás mellé helyezett egyedi alkotóelemeket foglal magában, hanem számottevő mennyiséget és tömeget is… Mindenesetre én folytatom a sort, mindig egy-egy számot adva az előzőhöz, és fáradhatatlanul kérdezgetlek, hogy az adott szám már halomnak számít-e. Te pedig egyik számra sem mondhatod, hogy igen, ez már kiad egy halmot. Ennek az oka pedig a következő. Ha egyik tetszőleges számra, például a száz szem gabonára nem mondanád, hogy ez már egy halom, viszont ha ehhez még egy szemet hozzáadunk, arra már hajlandó lennél azt mondani, hogy megvan a halom, akkor ezzel azt mondod, hogy a szóban forgó mennyiségű gabona egyetlen gabonaszem hozzáadásával vált halommá, és ha ezt a szemet elvesszük, már nem beszélhetünk halomról. Márpedig mi lenne oktalanabb és abszurdabb annál, mint hogy egy halom halom voltát egyetlen gabonaszem határozza meg? Így hát ha el akarod kerülni az abszurditás vádját, mindvégig tagadni fogsz, és sohasem fogod elismerni, hogy halomról van szó, még akkor sem, ha a folyamatos hozzáadás révén végtelen számú gabonaszemhez jutunk. E tagadás miatt pedig bizonyítottnak tekinthető, hogy halom mint olyan egyáltalán nem létezik – amennyiben engedünk ennek a tetszetős szofizmának.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave