Sedley David N., Long Anthony A.

A hellenisztikus filozófusok


Cicero, Az istenek természetéről 2.23–25, 28–301134

(1) Úgy áll ugyanis a dolog, hogy mindenben, ami táplálkozik és növekszik, megvan a hőnek az ereje, ami nélkül a lény nem tud sem táplálkozni, sem növekedni. Mert minden, ami meleg és tüzes, az saját magától indul el és mozog; ami pedig táplálkozik és növekszik, meghatározott és egyenletes mozgást végez, s amíg ez megmarad bennünk, addig megmarad érzékelésünk és az életünk is, de ha bensőnkben a hő kihűl és megsemmisül, akkor mi magunk is elpusztulunk és elenyészünk. (2) Kleanthész a következő érvekkel mutatja meg nekünk, hogy mekkora a hő ereje minden élő testben. Tagadja ugyanis, hogy van olyan nehéz étel, amelyet a hő ne tudna egy éjszaka és egy nap alatt megemészteni. Még azokban az ételmaradékokban is van hő, amelyeket a természet salakként eltávolít. Mintegy a tűz hatására nem szűnnek meg lüktetni a vissz- és a vivőerek sem, és gyakran észrevették már, hogy amikor egy élőlény szívét kiveszik, az olyan ütemben ver, mintha a láng sebes lobogását utánozná. Minden tehát, ami él – legyen akár állat, akár a föld szülötte – a miatt a tűz miatt él, amelyet magába zár; ennek alapján be kell látni, hogy e tűz természete rejti magában azt az életerőt, amely az egész világot áthatja. (3) És ezt könnyebben belátjuk akkor, ha a tűznek ezt a mindeneket átjáró formáját egészében még gondosabban elemezzük. Tehát a világ valamennyi alkotórészét (én itt csak a legjelentősebbeket érintem) a tűz támasza tartja fent. Ezt először is a földi természetben lehet észlelni. …1135 (4) Ebből az következik, hogy ha a világ valamennyi alkotó részét a hő tartja fenn, akkor magának a világnak is hasonló és azonos állapotban kell ősidőktől fogva léteznie. Ezért be kell látni: ez a meleg és tüzes elem az egész természetet úgy eltölti, hogy ebben van a teremtő erő és a nemzés oka, s minden, ami él, az is, aminek gyökerei a földbe nyúlnak, szükségképpen belőle születik és általa növekszik. (5) Van tehát egy olyan természet, amely fenntartja és védelmezi az egész világot, s bizonyára nincs érzékelés és értelem nélkül. Mert minden természetben, amely nem egyedül való, nem is egyszerű, hanem bonyolult és összetett, lennie kell egyfajta olyan irányító erőnek,1136 mint amilyen az emberben az ész, az állatban pedig az az észhez hasonló dolog, amiből a vágyaik erednek a dolgok iránt. Úgy gondolják, hogy a fák és más, a földből sarjadt növények gyökereiben is rejlik valamiféle irányító erő. … Ezért szükségszerű, hogy az is, amiben az egész természet irányító ereje rejlik, mindennél jobb legyen, s leginkább méltó legyen arra, hogy minden dolgot hatalmában és uralma alatt tartson. (6) A világot alkotó részekben – mint látjuk – van érzés és értelem (mert az egész világon semmi sincs, ami ne lenne a világegész része). Ezeknek a képességeknek tehát a világnak abban a részében kell legerősebbnek és legkifejlettebbnek lenniük, ahol a mindenség irányító ereje honol. Ezért a világ feltétlenül bölcs, annak a természetnek pedig, amely az összes dolgot átfogja, mindeneket felül kell múlnia az értelem tökéletességével, következésképp a világ isten, s a világ egész erejét az isteni elem tartja össze.

A hellenisztikus filozófusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 709 8

Anthony A. Long és David N. Sedley a hellenisztikus filozófia kutatásának legnagyobb tekintélyei közé tartozik. Forrásgyűjteményük az epikureizmus, a sztoicizmus, az akadémiai szkepticizmus és a pürrhónizmus legfontosabb forrásszövegeit vonultatja föl tematikus rendben, az egyes fejezetekhez tömör, ugyanakkor finom és mélyreható elemzéseket tartalmazó filozófiai kommentárt csatolva.

A hellenisztikus filozófusok alapmű: a forrásokat általánosan e kötet hivatkozási rendszere szerint idézik, Long és Sedley elemzései pedig a területen folyó új kutatások kiindulópontjául szolgálnak. A könyv jelen kiadásával a magyar olvasó első ízben kaphat átfogó képet a hellenisztikus filozófia forrásairól, fogalomkincséről és a korszakban létrejött kifinomult filozófiai elméletekről.

A magyar kiadás szerkesztője Bene László, fordítói Bárány István, Bene László, Böröczki Tamás, Brunner Ákos, Simon Attila és Szekeres Csilla. A kiegészítő bibliográfiát Brunner Ákos, Németh Attila és Veres Máté állította össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/long-sedley-a-hellenisztikus-filozofusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave