(1) Zénón azt is mondja: „Az értelmes1366 magasabb rendű a nem értelmesnél; a kozmosznál azonban semmi nem magasabb rendű; tehát a világ értelmes. És hasonló a helyzet azzal, hogy »eszes«1367 és hogy »része van a lélekben«. Mert az eszes magasabb rendű a nem eszesnél, a lelkes pedig a lélek nélkülinél. De semmi nem magasabb rendű a világnál. Tehát a világ eszes és lélekkel bír.” …1368 (2) Alexinosz viszont a következőképpen parodizálta Zénónt. „A költői képességgel bíró magasabb rendű a költői képességet nélkülözőnél, a nyelvtanhoz értő a nyelvtanban járatlannál, és a hozzáértő a laikusnál a többi mesterségben. De semmi nem magasabb rendű a világnál. Tehát a világ költői képességgel bír és ért a nyelvtanhoz.” (3) A sztoikusok azt válaszolják e paródiára, hogy Zénón premisszája a megszorítás nélkül magasabb rendűre utal – ez az értelmes a nem értelmeshez képest, a lelkes a lélek nélkülihez képest, az eszes a nem eszeshez képest –, míg Alexinosz nem: mert a költői képességgel bíró magasabbrendűsége az ennek híján levőhöz képest vagy a nyelvtanhoz értőé az ebben járatlanhoz képest nem megszorítás nélküli értelemben értendő. Ezért az érvekben nagy különbséget találunk. Vegyük például Arkhilokhoszt, aki költői képességgel bír, de nem magasabb rendű az ezen képességet nélkülöző Szókratésznél, vagy Arisztarkhoszt, aki ért a nyelvtanhoz, de nem magasabb rendű az ebben járatlan Platónnál.