Bartha Csilla (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok


A térelméletek bevonása

A korábbi kutatásokra reflektálva fogalmazza meg Jaworski és Thurlow (2011, 18), hogy a társadalomelmélet és politikai gazdaságtan sokkal szélesebb bevonására is szükség volna, mivel ezek is formálják a szemiotikai tájképet. A szerzők a nyelvi tájkép kutatását a szemiotikai tájkép fogalmán keresztül értelmezik. Vizsgálják a nyelvi és a vizuális diskurzusokat, a térre vonatkozó gyakorlatokat, valamint azokat a gazdasági és politikai körülményeket, amelyek hatással vannak ezekre az egybefonódó folyamatokra. Felhívják a figyelmet arra, hogy a két- és többnyelvű jeleket nem értelmezhetjük csupán kvantitatív módon, a mögöttes nyelvtervezési politikák, a szövegek fonológiai, szintaktikai és ortografikus elemzése, a vizuális megjelenítés, történelmi kontextualizáció, valamint a nyelvi kreativitás és innováció figyelembevétele nélkül. Megemlítik továbbá, hogy a technikai fejlődéssel a terekhez és helyekhez való hozzáférés, azok reprezentációja és elméletei is megváltoztak, valamint „[…] a szociális és materiális tájképek sokkal multimodálisabbá és mediatizáltabbá váltak, mint valaha” (uo., 5).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 935 1


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az elmúlt időszak változásai az európai ember számára (is) gyökeresen átformálták azt a viszonyrendszert, azokat a globálistól a lokálisig terjedő, ám egymástól nem függetleníthető értelmezési kereteket, melyekben a szereplők a tér, idő, a helyhez kötöttség, a mozgás, határ, identitás, tudás, tanulás, kultúra, nemzet, állam, kommunikáció, valóság, nexus, medialitás, ágencia, különösen pedig a nyelv, nyelvi gyakorlat fogalmait értelmezik. Mindazonáltal rendkívül összetett, változó és ellentmondásos mindaz, amit a nyelvi források, az ezekhez való hozzáférés és a globalizáció összefüggéseiről, a folyamat hatásairól mondhatunk.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötetének elsődleges célja a mindennapjainkat egyre inkább körülvevő, kiterjedt és sokarcú, a tudományban hosszú ideig mégis periférikusan kezelt jelenségkör, a két- és többnyelvűség értelmezéseinek, főbb diskurzusainak és eddig kevesebb figyelmet kapott kutatási irányainak felvillantása. E komplex viszonyrendszerben jó néhány magától értetődőnek, (nyelv)ideológiai irányultságoktól mentesnek vélt fogalom, kérdéskör kritikai újragondolásával a nyelvhasználók, a változatosság, a hozzáférés és a tevékenység egységét, ennek szociokulturális, történeti és ideológiai beágyazottságát állítjuk középpontba, reflektálva a kérdéskör multidiszciplináris jellegére, a kutatás, a kutató és kutatottak, a tudás és tanulás gyökeresen átalakuló szerepére, valamint a mindebből adódó tudományos és gyakorlati kihívásokra.

A kötet öt fejezetbe rendezve tárgyalja e szerteágazó tudományterület néhány alapvető megközelítését, tematikai, diszciplináris és módszertani komplexitását. A tanulmányok többsége az új módszertani irányok és nézőpontok beemeléséből, a hagyományos diszciplináris határok lebontásából létrejövő új értelmezési lehetőségeket is szemlélteti. Az itt megjelenő kutatások a magyarországi (pl. siket vagy cigány) nyelvhasználói közösségek és a határon túli magyarok (ausztráliai magyar diaszpóra, erdélyi, moldvai, kárpátaljai magyar közösségek stb.) nyelvhasználatát, változatos nyelvi elrendezéseit, (több)nyelvűségét a sajátságok kiemelése mellett más nyelvhasználói csoportokkal és egymással is azonos leírási keretben, - a sorozat történetében újdonságnak számító QR kódok segítségével immár magyar és nemzetközi jelnyelven is hozzáférhetővé téve - szemlélik, a kutatás újabb tereit, terepeit és perspektíváit nyitva meg.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-bartha-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxviii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave