Bartha Csilla (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok


Hangsúly a folyamaton

Ahogy a fenti fejezetekben röviden ismertettük, a nagyfokú migráció és a digitális technológiák fejlődése eredményeként a soknyelvűség vált normává, ezzel együtt a többnyelvűség szociolingvisztikai kutatása eltávolodott attól a nézettől, amely a nyelveket jól elhatárolható, kötött entitásoknak tekinti, ehelyett a kommunikáció került középpontba (Blackledge–Creese 2014). Megjelentek olyan új elméletek, melyek a nyelvet magát, és ebből adódóan a két- és többnyelvűséget is új módon értelmezik, immár nem rendszerként vagy megszámlálható egységek halmazaként (l. Pennycook 2010, 3). A nyelv nem egyszerűen struktúrák rendszere, amely független az emberi cselekvésektől. Az egyén identitása (én) és a nyelvi gyakorlatok is párhuzamos folyamatok során, interakciókon és jelentésképzésen keresztül jönnek létre folyamatosan, melyet languaging-nek nevezünk (García–Wei 2014). Ez nemcsak formálja a kontextust, de formálódik is általa, az interaktív jelentésalkotás folyamataiban pedig nagy hangsúly helyeződik a beszélői ágenciára. Pietikäinen és Kelly-Holmes (2013) kiemelik, hogy az olyan fogalmak, mint a centrum és periféria, a helyiség, hitelesség, hagyomány stb. nem előre adottak, hanem maguk is diszkurzív konstrukciók, melyek társadalmi interakciók eredményeiként jönnek létre. Ez a kapcsolat nem egyirányú, hanem dinamikus és oda-vissza ható (McCulloch–Lowe 2003). Más megfogalmazásban az emberek nyelvet használnak annak érdekében, hogy elérjék céljaikat, és minden alkalommal, amikor nyelvet használnak, megváltoztatják egy kicsit a világot (Jørgensen et al. 2011, 23).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVIII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 935 1


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az elmúlt időszak változásai az európai ember számára (is) gyökeresen átformálták azt a viszonyrendszert, azokat a globálistól a lokálisig terjedő, ám egymástól nem függetleníthető értelmezési kereteket, melyekben a szereplők a tér, idő, a helyhez kötöttség, a mozgás, határ, identitás, tudás, tanulás, kultúra, nemzet, állam, kommunikáció, valóság, nexus, medialitás, ágencia, különösen pedig a nyelv, nyelvi gyakorlat fogalmait értelmezik. Mindazonáltal rendkívül összetett, változó és ellentmondásos mindaz, amit a nyelvi források, az ezekhez való hozzáférés és a globalizáció összefüggéseiről, a folyamat hatásairól mondhatunk.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötetének elsődleges célja a mindennapjainkat egyre inkább körülvevő, kiterjedt és sokarcú, a tudományban hosszú ideig mégis periférikusan kezelt jelenségkör, a két- és többnyelvűség értelmezéseinek, főbb diskurzusainak és eddig kevesebb figyelmet kapott kutatási irányainak felvillantása. E komplex viszonyrendszerben jó néhány magától értetődőnek, (nyelv)ideológiai irányultságoktól mentesnek vélt fogalom, kérdéskör kritikai újragondolásával a nyelvhasználók, a változatosság, a hozzáférés és a tevékenység egységét, ennek szociokulturális, történeti és ideológiai beágyazottságát állítjuk középpontba, reflektálva a kérdéskör multidiszciplináris jellegére, a kutatás, a kutató és kutatottak, a tudás és tanulás gyökeresen átalakuló szerepére, valamint a mindebből adódó tudományos és gyakorlati kihívásokra.

A kötet öt fejezetbe rendezve tárgyalja e szerteágazó tudományterület néhány alapvető megközelítését, tematikai, diszciplináris és módszertani komplexitását. A tanulmányok többsége az új módszertani irányok és nézőpontok beemeléséből, a hagyományos diszciplináris határok lebontásából létrejövő új értelmezési lehetőségeket is szemlélteti. Az itt megjelenő kutatások a magyarországi (pl. siket vagy cigány) nyelvhasználói közösségek és a határon túli magyarok (ausztráliai magyar diaszpóra, erdélyi, moldvai, kárpátaljai magyar közösségek stb.) nyelvhasználatát, változatos nyelvi elrendezéseit, (több)nyelvűségét a sajátságok kiemelése mellett más nyelvhasználói csoportokkal és egymással is azonos leírási keretben, - a sorozat történetében újdonságnak számító QR kódok segítségével immár magyar és nemzetközi jelnyelven is hozzáférhetővé téve - szemlélik, a kutatás újabb tereit, terepeit és perspektíváit nyitva meg.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-bartha-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxviii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave