Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


Konklúzió és záró megjegyzések

A másoktól és másokról, valamint a környezetükben előforduló eseményekről való tanulás hatalmas kihívást jelent a csecsemők számára, és ez a feladat a kétnyelvűeknek sem könnyebb. Úgy tűnik azonban, hogy a kisgyerekek nagyon hatékony tanulási képességekkel rendelkeznek, és meglepően könnyen képesek használni az absztrakt struktúrákról (mint a nyelv vagy mások mentális állapotai) való következtetés képességét. Az előzőekben azt a felvetést vizsgáltuk meg, hogy a kétnyelvűek nyelvtanulása azért aktiválja-e korán a végrehajtó mechanizmusokat, hogy kezelni tudja a két nyelv reprezentációit. Amennyiben ez így van, a kétnyelvűek már a beszéd kezdete előtt széleskörűen használhatják a végrehajtó funkcióikat, ez pedig ezen képességek gyorsabb fejlődéséhez vezethet. Azon kísérleti eredmények, melyek arra mutatnak, hogy már a 7 hónapos kétnyelvűek is jobban teljesítenek az egynyelvűeknél a végrehajtó funkciókkal kapcsolatos feladatokban, megerősítik ezt a feltevést. Így elképzelhető, hogy a különböző nyelvek észlelése és feldolgozása már a beszéd megkezdése előtt fejleszti a végrehajtó funkciókat. Ennek következtében a végrehajtó funkciók lehetővé teszik, hogy a kétnyelvűek jobb teljesítményt nyújtsanak a tudatelméleti feladatokban, amelyekhez jól fejlett végrehajtó funkciókra van szükség, mivel fontos részük a két mentális reprezentáció közti konfliktus feloldása.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave