Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


„Valódi” iróniamegértés vagy „kerülőutas” pragmatikai stratégiák

Klinikai és laboratóriumi megfigyelések is utalnak arra, hogy azok az autizmussal élő személyek, akik képesek mentális állapotokat tulajdonítani, olyan kognitív folyamatokra támaszkodva teszik ezt, amelyek lényegileg eltérnek a tipikustól. E kompenzációs feltevés szerint (l. Győri 2006; Győri et al. 2002; Happé 1994a) e személyek valójában nem birtokolják a naiv tudatelméleti képességet, s így nem is reprezentálnak mentális állapotokat. Ehelyett általános problémamegoldó rendszereikre támaszkodva valamilyen alternatív, atipikus stratégiát alkalmaznak e feladatok megoldása során – azaz, elképzelhető, hogy esetükben az irónia megértése nem a szándéktulajdonításon alapul. Egy ilyen kompenzációs jellegű, alternatív stratégia, amennyiben létezik, feltehetően csak kis számú, jól körülírt és kevéssé összetett helyzetben alkalmazható, szemben a tipikus mentálisállapot-tulajdonítás működésének alapvetően rugalmas és produktív jellegével. Happé egy másik empirikus tanulmányának eredményei (Happé 1994a) utalnak arra, hogy legalábbis egyes autizmussal élő személyeknél valóban ilyen „nem-mentalizációs” kerülőutas stratégiák állhatnak legalábbis egyes társas és kommunikatív teljesítmények mögött. Egy kísérletsorozatunk (Győri et al. 2002; 2004; Győri 2006) – egyéb kérdések mellett – éppen annak tisztázására irányult, vajon valódi mentálisállapot-tulajdonítás, vagy valamilyen kerülőutas pragmatikai stratégia áll az iróniamegértés mögött autizmussal élő személyeknél.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave