Az internet és lehetőségei

Avornicului Mihály, Gubán Ákos, Seer László, Szőcs Izabella: Az internet és lehetőségei

Az internet és lehetőségei Üzleti és jogi szemszögből
Impresszum
Előszó
1. Számítógép-hálózatok és az internet
- 1.1. Történelmi bevezető
- 1.2. A hálózatok felépítése és osztályozása
- 1.3. Helyi hálózatok és hozzáférési jogok
- 1.4. Az internet
  - 1.4.1. Az internet felépítése és működése
  - 1.4.2. Fontosabb internetszolgáltatások
    - 1.4.2.1. Bulletin Board System (BBS)
    - 1.4.2.2. Internet Relay Chat
    - 1.4.2.3. Az ICQ
    - 1.4.2.4. Az elektronikus levelezés
    - 1.4.2.5. Fórum
    - 1.4.2.6. Levelezési listák
    - 1.4.2.7. Szivattyúk
    - 1.4.2.8. Elektronikus hirdetés
    - 1.4.2.9. Intranet
    - 1.4.2.10. Saját oldal
    - 1.4.2.11. Internetes kereskedelem
  - 1.4.3. Keresés az interneten
    - 1.4.3.1. A Yahoo webkatalógus
    - 1.4.3.2. Az AltaVista index
    - 1.4.3.3. A keresők általános felépítése
    - 1.4.3.4. Rangsoroló algoritmusok
  - 1.4.4. Az internet szerepe a globális gazdaságban
  - 1.4.5. A számítási felhő (Cloud Computing)
  - 1.4.6. Virtuális identitás
  - 1.4.7. Az internet felhasználásának hazai tendenciái
  - 1.4.8. Digitális képességek
- 1.5. Kérdések és feladatok
2. Elektronikus üzletvitel
- 2.1. Elektronikus üzlet és kereskedelem
- 2.2. Virtuális kereskedelmi piacterek
  - 2.2.1. Elektronikus piactér szolgáltatásai
  - 2.2.2. Árverések
  - 2.2.3. Értéknövelt szolgáltatások
  - 2.2.4. Az elektronikus piactér előnyei
- 2.3. Az elektronikus üzlet elemei
  - 2.3.1. Tartalom
    - 2.3.1.1. A tartalomgazdálkodás elemei
    - 2.3.1.2. A tartalomgazdálkodás tervezése
  - 2.3.2. Közösség
    - 2.3.2.1. A közösségből származó előnyök
    - 2.3.2.2. A közösség építőkövei
  - 2.3.3. Kereskedelem
    - 2.3.3.1. Az elektronikus piacterek modelljei
    - 2.3.3.2. Beszerzési elektronikus piacterek
    - 2.3.3.3. Vertikális piacterek
- 2.4. Az elektronikus üzletvitel három dimenziója
- 2.5. Az elektronikus üzletvitel logisztikai kihívása – a csatorna rövidülése és ennek kihatásai
- 2.6. Elektronikus pénz
  - 2.6.1. Az elektronikus pénz csoportosítása
  - 2.6.2. Az elektronikus pénz tulajdonságai
  - 2.6.3. Az elektronikus pénz működése
  - 2.6.4. Az elektronikus pénz előnyei
  - 2.6.5. Elektronikus pénztárca
  - 2.6.6. Elektronikus pénzszolgáltatók
    - 2.6.6.1. CyberCash
    - 2.6.6.2. Teljesen anonim elektromos pénz (Digital Cash)
    - 2.6.6.3. Mondex
    - 2.6.6.4. Digital Millicent
    - 2.6.6.5. IBM Minipay
    - 2.6.6.6. Chipper, aprópénz
    - 2.6.6.7. First Virtual Holding Inc.
    - 2.6.6.8. NetBill
    - 2.6.6.9. National Westminster Bank (NatWest)
- 2.7. Kérdések és feladatok
3. Elektronikus kereskedelem
- 3.1. Az elektronikus kereskedelem kialakulása
- 3.2. Az elektronikus kereskedelem fogalma
- 3.3. Az elektronikus kereskedelem jellegzetes vonásai
- 3.4. Az elektronikus kereskedelem Magyarországon
- 3.5. Az elektronikus kereskedelem szegmensei
  - 3.5.1. A vállalatközi kereskedés (B2B)
    - 3.5.1.1. A legfontosabb B2B típusú üzleti modellek
  - 3.5.2. Vállalatok és fogyasztók közötti kereskedés (B2C)
    - 3.5.2.1. A legfontosabb B2C típusú üzleti modellek
  - 3.5.3. Egyéb szegmensek
- 3.6. Az elektronikus kereskedelem szereplői
- 3.7. Az elektronikus kereskedelem lehetséges felosztásai
  - 3.6.1. Zárt és nyitott rendszerek
  - 3.6.2. Az elektronikus kereskedelem a tranzakció típusai szerint
- 3.8. Elektronikus kereskedelem és hagyományos kis- és nagykereskedelem
- 3.9. Az elektronikus kereskedelem előnyei és hátrányai
- 3.10. Az elektronikus kereskedelem problémái és nehézségei
- 3.11. Az elektronikus kereskedelem üzleti modelljei
- 3.12. Az elektronikus kereskedelem összefüggése a vállalat versenyképességével
- 3.13. Az elektronikus kereskedelem szabályozása
  - 3.13.1. A szabályozás nehézségei
  - 3.13.2. Az elektronikus kereskedelem szabályozása az Európai Unióban
  - 3.13.3. Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó magyarországi szabályozások
  - 3.13.4. Az elektronikus kereskedelem és a fogyasztóvédelem
- 3.14. Néhány nagy bukás
- 3.15. Online boltok
  - 3.15.1. Online boltok típusai
  - 3.15.2. A vásárlási folyamat
  - 3.15.3. Fizetési és szállítási módozatok
  - 3.15.4. Az internetes üzlet alapmodellje
  - 3.15.5. A sikeres internetes üzletek 12 aranyszabálya
  - 3.15.6. Az interneten vásárolt árucikkek típusai
  - 3.15.7. Logisztika
- 3.16. Az elektronikus kereskedelem és közbeszerzés legfontosabb szervezetei
  - 3.16.1. GCat és S-Cat
  - 3.16.2. Electronic Commerce Resource Center
  - 3.16.3. CommerceNet
  - 3.16.4. The Open Group
- 3.17. Egy online üzlet megtervezése
  - 3.17.1. A doménium név kiválasztása
  - 3.17.2. A tárhely kiválasztása
  - 3.17.3. Az adatbázis megtervezése
  - 3.17.4. Az adminisztrációs felület
  - 3.17.5. A felhasználói felület
    - 3.17.5.1. A főoldal
    - 3.17.5.2. Regisztráció
    - 3.17.5.3. Belépés
    - 3.17.5.4. A termékek
    - 3.17.5.5. Vásárlói kosár
    - 3.17.5.6. Megrendelés és fizetés
- 3.18. Kérdések és feladatok
4. Elektronikus banki szolgáltatások
- 4.1. A szolgáltatások kialakulása
  - 4.1.1. Az elektronikus banki szolgáltatások használata
- 4.2. Jogszabályok az elektronikus fizetésekre vonatkozóan
  - 4.2.1. Szabályozás az EU-ban
  - 4.2.2. Magyaroszági szabályozások
- 4.3. Hagyományos fizetési formák és elektronikus bankszolgáltatások
- 4.4. Az e-banking meghatározása
  - 4.4.1. Bankközi piac
  - 4.4.2. Fogyasztói piac
  - 4.4.3. Vállalati piac
- 4.5. E-banking funkciói
- 4.6. Bankautomaták
  - 4.6.1. A bankautomata alapjellemzői
    - 4.6.1.1. Biztonsági problémák
    - 4.6.1.2. Megosztott ATM-hálózatok
    - 4.6.1.3. Az ATM alkalmazásának előnyei és hátrányai
    - 4.6.1.4. Az ATM piac
- 4.7. Hitelkártya
  - 4.7.1. Hitelkártya vagy betéti kártya
  - 4.7.2. Ki bocsáthat ki hitelkártyát?
- 4.8. Telefonos szolgáltatás (Call Center)
  - 4.8.1. A Call Center rendszer felépítése
- 4.9. SmartCard
  - 4.9.1. A smartcard műszaki jellemzői
  - 4.9.2. Alkalmazási területek
  - 4.9.3. A smartcard előnyei és hátrányai
- 4.10. Office Banking
  - 4.10.1. A rendszer felépítése
- 4.11. Home Banking
  - 4.11.1. A rendszer architektúrája, működésének áttekintése
  - 4.11.2. A rendszer működéséhez szükséges adatok tárolása
  - 4.11.3. A Home Banking által nyújott szolgáltatások
  - 4.11.4. Átutalási megbízások
    - 4.11.4.1. Átutalások felvitele
    - 4.11.4.2. Átutalások jóváhagyása
    - 4.11.4.3. Megbízások elküldése
    - 4.11.4.4. Visszaigazolás
  - 4.11.5. Információlekérdezés
    - 4.11.5.1. Számlaegyenleg lekérdezése
    - 4.11.5.2. Forgalmi adatok lekérdezése
    - 4.11.5.3. Egyéb információk
  - 4.11.6. Általános funkciók
    - 4.11.6.1. Segédadatok módosítása
    - 4.11.6.2. Archiválás
    - 4.11.6.3. Levelezés a bankkal
  - 4.11.7. Egyéb szolgáltatások
- 4.12. Internet Banking
  - 4.12.1. Az Internet Banking rendszer felépítése
  - 4.12.2. Az Internet Banking biztonsági elemei
    - 4.12.2.1. Dinamikus felépítés
    - 4.12.2.2. Tűzfal (firewall) védelem
    - 4.12.2.3. Titkosított csatornák a kommunikációra
    - 4.12.2.4. Időkorlát
    - 4.12.2.5. Konkurens bejelentkezések védelme
    - 4.12.2.6. Utolsó bejelentkezési idő kijelzése
    - 4.12.2.7. A jelszót rendszeresen meg kell változtatni
    - 4.12.2.8. A jelszó kezelése
    - 4.12.2.9. SMS-aláírás
    - 4.12.2.10. A Token
  - 4.12.3. Biztonsági ajánlások
    - 4.12.3.1. Személyes azonosítók és kódok kezelése
    - 4.12.3.2. Összetett jelszó használata
    - 4.12.3.3. Tűzfal használata
    - 4.12.3.4. A rendszerből való szabályos kijelentkezés
  - 4.12.4. Adatszerzések fajtái
    - 4.12.4.1. Adathalászat (Phishing)
    - 4.12.4.2. Pharming
    - 4.12.4.3. Trójai program
- 4.13. Mobile Banking
  - 4.13.1. Osztályozás
  - 4.13.2. Mobile Banking által nyújtott szolgáltatások
- 4.14. Elektronikus banking előnyei
- 4.15. Az elektronikus banking kockázatai
  - 4.15.1. Hitelkockázat
  - 4.15.2. Likviditási kockázat
  - 4.15.3. Piaci kockázat
  - 4.15.4. Működési kockázat
  - 4.15.5. Hírnév és reputációs kockázat
  - 4.15.6. Jogi kockázat
- 4.16. Az Internet Banking rendszer fejlesztése
  - 4.16.1. A rendszer specifikációja
  - 4.16.2. Elemzés és tervezés
  - 4.16.3. Használati eset (use case) diagram
    - 4.16.3.1. A használati esetek részletes bemutatása (dokumentációja)
  - 4.16.4. Az osztálydiagram
    - 4.16.4.1. Osztályokhoz rendelt kiterjesztések
    - 4.16.4.2. Osztályok közötti kapcsolatok
    - 4.16.4.3. A diagram
  - 4.16.5. Az objektumdiagram
  - 4.16.6. Kölcsönhatás diagramok
    - 4.16.6.1. Szekvenciadiagram
    - 4.16.6.2. Együttműködési diagram
  - 4.16.7. Aktivitásdiagram
  - 4.16.8. Komponensdiagram
  - 4.16.9. Telepítési diagram
  - 4.16.10. Implementáció
  - 4.16.11. Dokumentáció
- 4.17. Kérdések és feladatok
5. Tőzsde az interneten
- 5.1. Hagyományos és internetes szolgáltatás
- 5.2. Az Internet Brokering
- 5.3. Az interneten működő brókercégek fajtái
- 5.4. Az ügyfelek elemzése
- 5.5. Interneten keresztül intézhető értékpapír-műveletek
  - 5.5.1. Állampapírok vétele, eladása
  - 5.5.2. Befektetési jegyek vétele, eladása
  - 5.5.3. Részvények vétele, eladása
- 5.6. Nemzetközi Internet Brokering
- 5.7. Biztonság
- 5.8. Jövőbeli lehetőségek
  - 5.8.1. A szolgáltatás várható fejlődése
  - 5.8.2. Az internetben rejlő egyéb technikai tartalékok
- 5.9. A Fio-broker rendszer
  - 5.9.1. A rendszer követelményei
  - 5.9.2. Biztonság
- 5.10. Kérdések és feladatok
6. Elektronikus aláírás
- 6.1. Az elektronikus aláírás szerepe
- 6.2. Az elektronikus aláírás meghatározása
- 6.3. Az elektronikus aláírás technológiája
- 6.4. Tanúsítvány és a hitelesítés szolgáltató
- 6.5. Az elektronikus aláírások típusai
- 6.6. Szabványos, biztonságosnak tekinthető digitális aláíró algoritmusok
  - 6.6.1. A titkosítás úgynevezett hash-függvényei
  - 6.6.2. Az RSA algoritmus
  - 6.6.3. A DSA algoritmus
- 6.7. Az elektronikus aláírás alkalmazásának alapelvei
- 6.8. Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások
- 6.9. Az elektronikus aláírás biztonsága
- 6.10. Az elektronikus aláírás jogi szabályozása
  - 6.10.1. Az elektronikus aláírás szabályozása az Európai Unióban
  - 6.10.2. Az elektronikus aláírás szabványosítása az Európai Unióban
  - 6.10.3. Az európai elektronikus aláírás szabványosítási kezdeményezése
  - 6.10.4. Az elektronikus aláírás jogi helyzete Magyarországon
- 6.11. Egy globális elektronikus aláírási hálózat
- 6.12. Az elektronikus dokumentum fajtái
- 6.13. Az elektronikus dokumentumok gyakorlati alkalmazása
- 6.14. Kérdések és feladatok
7. Online marketing
- 7.1. Az online marketingkommunikáció célja és története
  - 7.1.1. Az online reklámok és a hagyományos reklámhordozók viszonya
    - 7.1.1.1. Az óriásplakátok szerepe
    - 7.1.1.2. Sajtóreklámok
    - 7.1.1.3. Televíziós reklámok
    - 7.1.1.4. Tematikus csatornák, kábeltelevíziós reklámok
    - 7.1.1.5. Direkt marketing
  - 7.1.2. Az internetes reklámozás meghatározása
  - 7.1.3. Az online reklámozás előnyei
- 7.2. Az online marketingkommunikáció érintettjei
  - 7.2.1. Az eladók (reklámozók)
  - 7.2.2. A vásárlók
  - 7.2.3. A kiszolgálók
    - 7.2.3.1. Online reklámügynökségek
    - 7.2.3.2. Egyéni szereplők és affiliate oldalak
- 7.3. Az online marketingkommunikáció technikai háttere
  - 7.3.1. A forgalom és az online viselkedés mérése
  - 7.3.2. A célzásban és a személyre szabhatóságban rejlő lehetőségek
- 7.4. Az online marketingkommunikáció eszköztára
  - 7.4.1. Weboldalak, CRM, hírlevelek és tartalommarketing
    - 7.4.1.1. Weboldalak és landing page-ek
    - 7.4.1.2. CRM – Customer Relationship Management
    - 7.4.1.3. Hírlevelek
    - 7.4.1.4. Tartalommarketing
  - 7.4.2. Keresőmarketing (SEM)
    - 7.4.2.1. Keresőoptimalizálás (SEO – Search Engine Optimization)
    - 7.4.2.2. Szponzorált linkek és kontextuális hirdetések
  - 7.4.3. Klasszikus internetes hirdetések
  - 7.4.4. Videómarketing
    - 7.4.4.1. A videómarketing technikai háttere
    - 7.4.4.2. A videómarketing felhasználási lehetőségei és sikertényezői
  - 7.4.5. Közösségi média marketing
    - 7.4.5.1. Tartalommarketing a közösségi hálókon
    - 7.4.5.2. Reklám a közösségi hálókon
  - 7.4.6. Mobilmarketing
- 7.5. Az internetes reklámok hatékonysága
  - 7.5.1. Naplóállományok
  - 7.5.2. Auditálás
  - 7.5.3. Adserver
- 7.6. Az internetes reklámok célzása
  - 7.6.1. Pozicionálás a tartalmi környezet alapján
  - 7.6.2. Pozicionálás a regisztrációkból nyert adatok felhasználásával
- 7.7. Árképzés és díjazás
  - 7.7.1. CPM (Cost Per Mille)
  - 7.7.2. CPC (Cost Per Click)
  - 7.7.3. CPA és CPL (Cost Per Action és Cost Per Lead)
  - 7.7.4. Fix díjak
  - 7.7.5. A megtekintések száma alapján történő fizetés
  - 7.7.6. Vásárlások száma alapján történő fizetés (Cost Per Sale)
  - 7.7.7. Partnerprogramok
  - 7.7.8. Alternatív díjszabás
- 7.8. Online marketingstratégiák és sikertényezők
  - 7.8.1. Különbségek a hagyományos és az online reklámok között
    - 7.8.1.1. A hely
    - 7.8.1.2. Az idő
    - 7.8.1.3. Arculatteremtés
    - 7.8.1.4. A kommunikáció iránya
    - 7.8.1.5. Interaktivitás
  - 7.8.2. Online marketingtevékenységek
  - 7.8.3. A sikeres online marketing feltételei
    - 7.8.3.1. Az online marketingkommunikáció viszonya a marketing egyéb területeivel
    - 7.8.3.2. Személyre szabott szolgáltatás
    - 7.8.3.3. Új kapcsolatok építése
    - 7.8.3.4. A fogyasztók megbecsülése
    - 7.8.3.5. A reklám interaktív jellege
    - 7.8.3.6. Tengernyi információ kínálása
    - 7.8.3.7. Interaktív párbeszéd
    - 7.8.3.8. Az ingyenes termék érdeklődést ébreszt
    - 7.8.3.9. Alkalmazkodjunk a felgyorsult és megváltozott időkhöz
    - 7.8.3.10. Az interneten nem számít a cég mérete
    - 7.8.3.11. Szervezési stratégiák
- 7.9. Kérdések és feladatok
8. Mobil kereskedelem
- 8.1. Harmadik generációs mobilrendszerek
- 8.2.3. G szolgáltatások, alkalmazások és terminálok
- 8.3. A 3G mobilpiac értékláncai
  - 8.3.1. A mobil értéklánc fejlődése
  - 8.3.2. A 3G mobil értékhálózat elemei
- 8.4. Szolgáltatók a 3G mobil értékhálózatban
  - 8.4.1. Mobilszolgáltatók B2B piaci értéklánca
  - 8.4.2. Pénzáramlások a 3G mobil értékláncban
  - 8.4.3. Üzleti modellek a 3G mobilpiacon
- 8.5. 4G szolgáltatás
- 8.6. 5G szolgáltatás
- 8.7. Kérdések és feladatok
9. Elektronikus publikálás
- 9.1. Digitalizálás
  - 9.1.1. A digitalizálás célja
  - 9.1.2. A digitalizált dokumentum
  - 9.1.3. A szövegek reprezentációja: SGML, HTML, XML szabványok
  - 9.1.4. Metaadatok: a Dublin Core metaadat-szabvány
  - 9.1.5. Digitális jogkezelés (DRM)
- 9.2. Elektronikus publikálás
  - 9.2.1. Elektronikus könyv
  - 9.2.2. Elektronikus folyóirat
  - 9.2.3. Szerzői jogi kérdések
    - 9.2.3.1. Általános kérdések
    - 9.2.3.2. Licencek vásárlása
    - 9.2.3.3. Creative Commons
    - 9.2.3.4. Nyílt rendszerek, nyitott szabványok, nyílt hozzáférés (Open Source, Open Standards, Open Access)
- 9.3. Elektronikus könyvtár
  - 9.3.1. Online könyvtárak jellemzői
  - 9.3.2. Nemzetközi digitalizálási programok, stratégiák
- 9.4. Kérdések és feladatok
10. Tartalomkezelő rendszerek
- 10.1. Webes tartalomkezelő rendszerek
- 10.2. A CMS anatómiája
  - 10.2.1. A tartalom létrehozása
  - 10.2.2. A tartalom kezelése
  - 10.2.3. Publikáció
  - 10.2.4. Megjelenés
- 10.3. CMS piac
- 10.4. Nyílt forrású tartalomkezelő rendszerek
  - 10.4.1. A nyílt forrás előnyei
    - 10.4.1.1. Alacsony költségek
    - 10.4.1.2. A személyre szabás könnyedsége
    - 10.4.1.3. Nyílt felületek
    - 10.4.1.4. Szegényes források a szervezeten belül
    - 10.4.1.5. Az integráció könnyedsége
    - 10.4.1.6. Közösségi támogatás
    - 10.4.1.7. Gyors problémamegoldás
    - 10.4.1.8. A jövő biztonsága
  - 10.4.2. A nyílt forrású rendszerek gyenge pontjai
    - 10.4.2.1. Nem vállalati szintű
    - 10.4.2.2. A kereskedelmi támogatás hiánya
    - 10.4.2.3. Kevésbé érett
    - 10.4.2.4. Korlátozott használhatóság
    - 10.4.2.5. A dokumentáció hiánya
    - 10.4.2.6. A nagy befektetés veszélye
  - 10.4.3. Két nyílt forrású modell
- 10.5. A tartalomkezelő rendszerek céljai
  - 10.5.1. Üzleti célok
    - 10.5.1.1. A honlap rugalmasságának növelése
    - 10.5.1.2. Javítsunk az információ pontosságán
    - 10.5.1.3. Marketing támogatása
    - 10.5.1.4. Az információ megkettőződésének csökkentése
    - 10.5.1.5. Az eladások támogatása
    - 10.5.1.6. Fejleszteni a vállalkozás reakcióképességét
    - 10.5.1.7. Az üzleti információ megszerzése
    - 10.5.1.8. A honlapok látogatottságának növelése
  - 10.5.2. Az üzlet sajátos céljai
  - 10.5.3. Az igények meghatározása
- 10.6. A tartalomkezelő rendszerek sajátosságai
  - 10.6.1. A tartalom létrehozása
  - 10.6.2. A munkafolyamat menedzselése
  - 10.6.3. Megjelenés
- 10.7. A tartalomkezelő rendszerek előnyei
  - 10.7.1. A tartalomra, nem a technológiára való összpontosítás
  - 10.7.2. A szerzői folyamatok központba kerülése
  - 10.7.3. A tartalom közös létrehozása
  - 10.7.4. Az interfész következetessége és megfelelő volta
  - 10.7.5. A tartalom fokozott integritása és biztonsága
  - 10.7.6. A honlap fenntarthatósági költségeinek csökkentése
- 10.8. Egy tartalomkezelő rendszer kiértékelése
  - 10.8.1. Feltételezések
  - 10.8.2. Üzleti célok és stratégiák
  - 10.8.3. Az igények azonosítása
  - 10.8.4. Az igények strukturálása
- 10.9. A tartalomkezelő rendszer kiválasztása az igényeknek megfelelően
  - 10.9.1. A sajátosságokon alapuló kiválasztás
  - 10.9.2. Az igényeken alapuló kiválasztás
- 10.10. A megjelenés és a tartalomkezelő rendszer különválasztása
  - 10.10.1. A weblap újratervezése
  - 10.10.2. A tartalomkezelő rendszer
  - 10.10.3. A CMS és a megjelenés elkülönítése
  - 10.10.4. Először a megjelenés
- 10.11. A Joomla! tartalomkezelő rendszer
- 10.12. Kérdések és feladatok
Felhasznált szakirodalom

MeRSZ online okoskönyvtár

Több száz tankönyv és szakkönyv egy helyen

Online. Bárhol. Bármikor.

Avornicului Mihály, Gubán Ákos, Seer László, Szőcs Izabella

MeRSZ online okoskönyvtár

Több száz tankönyv és szakkönyv egy helyen

Online. Bárhol. Bármikor.

Avornicului Mihály, Gubán Ákos, Seer László, Szőcs Izabella

Az internet és lehetőségei

Tartalomjegyzék